2013. szeptember 17., kedd 7:12 Dzindzisz Sztefan, Napi.hu

Fontos listán lett első Magyarország - mégsincs ok az örömre
Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb állami fejlesztésekbe áramló uniós pénz aránya. Áldás ez vagy átok? – erről kérdeztünk meg két szakembert.

A tagállamok által biztosított társfinanszírozással együtt az uniós strukturális alapok az állami beruházások igen jelentős hányadát teszik ki Európában - derül ki egy tavalyi, az EU Tanácsa számára készített jelentésből.
Bár az uniós átlag alig több mint 10 százalék, nem egy ország van, ahol akár 50 százalék felett van ez az arány. Egyébként van miből költeni, hiszen a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 350 milliárd euró állt a tagállamok rendelkezésére a beruházások finanszírozására.

Magyarország azzal, hogy állami beruházások 97 százalékában használt uniós pénzt 2009 és 2011 között, magasan veri a mezőnyt - második helyezett Litvániában 80 százalék alatt volt ez az arány.
A képzeletbeli dobogó legalsó fokát Szlovákia foglalja el, míg a sor másik végén Luxemburgot, Írországot és Hollandiát találjuk alig pár százalékos teljesítménnyel.

Jó alkut kötöttünk, de ennek megvan az ára

Minél gazdagabb egy állam, annál kisebb a költségvetési beruházás súlya, ez jól látszik a sorrenden - kommentálta az adatokat a Napi.hu-nak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A szakember szerint nem szabad elfelejteni, hogy magyar költségvetési pénz is van a beruházások mögött, így hozzáadva az EU-kasszába való befizetéseket összességében több pénzt költött az állam, mint 2007 előtt.
Molnár véleménye szerint a számok azt mutatják, hogy Magyarországnak igen jó alkut sikerült kötnie, amikor a 2007-13 költségvetésről döntöttek. Az is jól látszik, hogy kinek mekkora volt az elmaradottsága, kinek mennyire volt szüksége ezekre a forrásokra.

Az adatok több szempontból sem kifejezetten jók - mondta érdeklődésünkre Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa. Véleménye szerint ugyanis azt mutatják a tények, hogy kizárólag az adófizetők pénzéből nem nagyon tud az állam elindítani egy beruházást, ráadásul egy uniós forrásból megvalósult projekt sokkal idő- és pénzigényesebb, elsősorban a jóval nagyobb adminisztrációs kötelezettségek miatt. Ezáltal pedig csökken az állam szabadsága is, hiszen csak olyan célt és olyan rendszerben tud fejleszteni, ami megegyezik az uniós irányelvekkel - fogalmazott Tóth.

Inkább autópályát, mint stadiont

A legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy jól költjük-e el az így kapott összeget - emelte ki Molnár, aki ezzel kapcsolatban "nem túl optimista".
Mint mondta, az autópályák, vasútvonalak, illetve a szennyvízhálózatok fejlesztése pozitívum, mert "legalább közelítjük az uniós normát", ám a futballstadionok és a különböző fürdők fejlesztései már nem tartoznak a kifejezetten hasznos beruházások közé.

Nagyon nem mindegy, hogy az adott beruházások közül mit választ az aktuális kormány, márpedig jelenleg inkább politikai, nem pedig szakmai alapon döntenek - értett egyet Tóth is. A szakember gyakran hiányolja a beruházások mögötti szakmai tanulmányokat, amelyekből kiderülne, hogy egy-egy fejlesztés milyen pozitív hatásokkal fog járni. Olyan projekteket kellene építeni, ami a legjobban szolgálja az állampolgárok érdekeit, ehhez pedig a jelenleginél jóval nagyobb nyilvánosság kell, hogy lehessen látni, miért éppen az adott beruházás mellett tették le a voksukat a döntéshozók - vélte az MTA tudományos munkatársa.

Szökőkút helyett képzésre kellene költeni

Molnár szerint az is problémát okoz, hogy nagyon szétaprózódtak a beruházások, "a régi időket időzően" szinte minden településre jutott valamilyen fejlesztés, pedig a forrásokat sokkal koncentráltabban kellene elkölteni. Ennek megfelelően a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az is elképzelhetőnek tartaná, hogy bizonyos fejlettebb megyék ne, vagy alig kapjanak forrásokat, míg a szegényebb megyéket, mint például Baranya, vagy Csongrád az eddiginél sokkal jobban lehetne preferálni.
Ám olyan beruházásokra kell gondolni, melyek előreviszik a települést, tehát nem templomot, szökőkutat kell fejleszteni, hanem az egészségügyet, az infrastruktúrát, az oktatást - és itt nem csak intézményi beruházásokra kell gondolni a szakember szerint, hanem a humánerőforrás fejlesztésére is.
Ám mivel jelenleg ez még nem így van, ezért Molnár szerint félő, hogy később komoly fenntartási gondokkal kell majd szembenézniük a településeknek.

Az oktatás fontosságát Tóth is kiemelte, mondván számos mintát látni arra világszerte, hogy a tanításba fektetett pénz megtérül. Ezt támasztja alá többek közt Finnország példája, illetve több amerikai kutatás is, amely szerint a gyerekkori oktatásnak, az óvónőképzésnek, illetve a szektorban dolgozók béremelésének van a legnagyobb hozadéka egy ország számára.
A szakember legalább ennyire lényegesnek nevezte az infrastruktúra fejlesztéseket, mint mondta egy közgazdász számára az alacsonyabb rendű utak építése mindig fontos, hiszen itt tud a munkaerő eljutni a munkaerőpiacra.
Jelenleg valakinek hiába van szakmája egy faluban, ha másfél -/ 3/ órába telik eljutni a munkahelyére, akkor a benzin és minden egyéb költséggel számolva már nem fogja megérni neki elfogadni azt - mondta Tóth, aki szerint amíg például Hollandiában senkinek sem okoz gondot, hogy naponta akár 130 kilométeres távokat tegyen meg a munkahelyére, addig itthon Székesfehérvárról csak nehézkesen lehet elfogadni a feleekkora távolságra lévő fővárosi állást.

Kapcsolódó cikkek

Így gyorsulhat a magyar GDP-növekedés Varga szerint

Válasz

Magyarország rábólintott a brüsszeli büntetésre
MTI|Origo| 2013. 09. 09., 13:17|
Címkék:Lázár János, uniós támogatás, pályázatok, NFÜ

Tizenhárom leállított operatív programot indíthatnak újra napokon belül - ígérte Johannes Hahn uniós biztos, miután Lázár Jánossal tárgyalt. Magyarország elfogadta a brüsszeli büntetést, amely ötszázalékos lesz. A 69-75 milliárd forint bírság nem vész el, de kevés az idő újra kiírni.

Napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programokban - közölte Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos. Lázár János államtitkár, aki augusztusban vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) irányítását hétfőn Brüsszelben tárgyalt az uniós biztossal.

Hahn közölte, hogy Magyarország elfogadta a bizottság korrekciós javaslatát, amire azért volt szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. Lázár János augusztus közepén jelentette be, hogy 500-600 milliárd forintnyi uniós támogatás került veszélybe azért, mert Brüsszel tizenhárom operatív programban leállította a kifizetéseket.

Lázár János bejelentette, hogy ötszázalékos lesz a bírság - ezt brüsszeli nyelven korrekciónak nevezik. Johannes Hahn hangsúlyozta, hogy Magyarország ezt a pénzt nem veszíti el, ha év végéig megfelelően el tudja költeni. Ez szerinte az Európai Bizottságnak is érdeke.

A korrekció oka, hogy számos infrastrukturális pályázat esetében a kivitelezőkkel szembeni elvárás volt a magyar kamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás, ami az Európai Bizottság szerint versenykorlátozó diszkrimináció. A 75 milliárd forint körüli összeg azt is jelzi, hogy milyen széles körben elterjedt gyakorlatról van szó: a problémás projektek összesített támogatása ez alapján 1500 milliárd forint körül lehet.

Lázár János kijelentette, alig kapta meg feladatul az uniós források elosztásának felügyeletét, rögtön egy olyan üggyel kellett kezdenie, amely magyar szempontból az idén lejáró uniós költségvetési ciklus legnagyobb pénzügyi problémája. "Sikeresek voltunk, tisztességes megállapodás született" - mondta. Szerinte elsősorban azért siker az 5 százalékos arány, mert ez a 230-250 millió eurós korrekció 2 milliárd eurót mozdít meg a magyar gazdaságban azzal, hogy az érintett 10 operatív programban újraindulhatnak a kifizetések.

Eleve 5 százalék lett volna

Johannes Hahn a tájékoztatón azt mondta, efféle problémák viszonylag gyakran előfordulnak, a kifizetések felfüggesztése szinte napi gyakorlat. Az idén, például, 28 ország 100 programjával fordult ez elő. Szinte minden programban van valamekkora korrekció, a mértéke 2 és 100 százalék között változik - tette hozzá egy kérdésre válaszolva.
Lázár János elismerte, a 2 százalékkal lett volna a leginkább elégedett, de emlékeztetett rá, hogy "az eredeti hírek 25 százalékról szóltak". Ezt azonban legfeljebb abból lehetett csak gondolni, hogy egy hasonló esetben Romániát valóban 25 százalékos korrekcióval sújtotta az Európai Bizottság. Mint Johannes Hahn szavaiból kiderült, a magyar ügyben a bizottság javaslata eleve 5 százalék volt.
A múlt héten Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára is a problémás projektek támogatási összegének 5-10 százalékát kitevő korrekciót valószínűsített.
Hahn jól előkészített találkozónak nevezte a megbeszélést, mondván, még korábban is sikerült azt befejezni, mint előzetesen gondolták. "Mi nem pénzt akarunk spórolni az EU-nak, épp ellenkezőleg, az a célunk, hogy az utolsó centig el lehessen költeni a forrásokat" - magyarázta az osztrák biztos, akit Lázár "Magyarország régi barátjának” nevezett. Megjegyezte ugyanakkor, az utóbbi időben nem emlékeztették eleget Hahnt erre a barátságra, de mostantól ő majd gyakrabban fog járni Brüsszelbe, hogy ezt megtegye. "Ilyen értelemben ez a mai megegyezés egy befektetés" - mondta az államtitkár.

Rajtunk múlik

Lázár többször elmondta, hogy noha ezt a 75 milliárd forintot az EU a mostani megállapodás értelmében nem fizeti ki - ezért a magyar költségvetésnek kell kipótolnia -, de a pénz mégsem veszik el Magyarország számára, hiszen a ciklusból hátra lévő időben újra megpályázható. Arra azonban, hogy ilyen rövid idő alatt sikerül is lekötni, nem lehet mérget venni.

Hogy mennyire nem, az is mutatja, hogy számos, már futó projekt jelentős csúszásban van, erről is beszélt Lázár János a tájékoztatón. Emiatt 5-600 milliárd forintnyi uniós támogatás van veszélyben. A kormány ezért azt tervezi, hogy ha állami szervnek felróható okból forrást veszít az ország, akkor az adott szervezet következő évi költségvetési támogatása annyival csökkenni fog. Ha egy önkormányzat nem képes tartani a határidőket, ott pedig közbelép az állam, és maga bonyolítja le a beruházást. "Most már rajtunk múlik, hogy ne legyen forrásvesztés" - mondta az államtitkár.

Válasz

Vállalkozói Világ
Címkék: GKI, felmérés,

2013.09.02 09:11:00 - MTI

GKI: "befagyott" a gazdaság

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi és idei első félévi visszaesését a második félévben minimális, 0,5 százalékos növekedés követi, és az év egészében is csak 0,3 százalékos növekedés várható - közölte a gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében az MTI-vel.
A GKI szerint a növekedés csak a növénytermelés jelentős emelkedésének, a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén kedvezőbben alakuló természeti feltételeknek lesz az eredménye. A többi ágazat, és a fogyasztás, illetve a beruházás is nagyjából stagnál. A kormányzati lépések - például a rezsicsökkentés, a devizahitelek várható kivezetése - elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, s nemhogy nem javítják, de kifejezetten rontják a növekedés esélyét - mutat rá a GKI.

A gazdaságkutató 2013 egészére 2,2 százalékos inflációt vár. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók - telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohány-árrés - begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A hazai infláció erőltetett leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, de fenntarthatatlanul, és rengeteg káros mellékhatással - teszik hozzá.

A monetáris tanács célja az alapkamat csökkentése, a folyamat fenntartása érdekében immár kisebb lépésekkel. A forint erőteljes, 310-320 fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési periódus vélhetően le fog állni, sőt tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén kamatemelés is bekövetkezhet - fogalmaznak.

Az államháztartási hiány a GKI szerint az idén magasabb lesz a 2,7 százalékos célnál, de 3 százalék környékén marad. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79-80 százaléka körül lesz, az idei változás előjelét az új devizakötvények kibocsátásának ütemezése, a kincstári tartalék nagysága és a forint év végi árfolyama dönti el - állapítja meg a GKI.

Emlékeztetnek: Magyarországon az első negyedévi GDP-visszaesést a második negyedévben 0,2 százalékos növekedés követte. Az EU átlagához viszonyítva ez kedvező, mivel ott még a második negyedévben is 0,2 százalékos volt a visszaesés, de jóval elmarad az 1 százalék körüli lengyel, román és szlovák, s különösen a balti dinamikától. Az idei év első félévében a mezőgazdaságon kívül szinte csak az építőipar termelése emelkedett. Ugyanakkor az első hat hónapban még visszaeső iparban az európai konjunktúra javulásával szerény élénkülés remélhető. Az első félévben az ipar belföldi értékesítése 4 százalékkal csökkent, a kivitele viszont 1,4 százalékkal nőtt.

Az év első felében a teljes magyar árukivitel is alig emelkedett - júniusban egyenesen csökkent -, ráadásul Cseh- és Horvátországtól eltekintve messze elmaradt a régióra jellemzőtől. A beruházások a második negyedévben már emelkedtek, de a feldolgozóiparban csökkentek. A kiskereskedelmi forgalom tavaszi élénkülése egyelőre átmenetinek bizonyult, az év egészében azonban a reálkeresetek közel 1,5 százalékos emelkedése hatására elérhető lesz a tavalyi szint. A lakosság megtakarítási hajlandósága továbbra is magas, hitelállománya csökkenő.

A foglalkoztatás az első félévben az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában összességében 0,2 százalékkal mérséklődött. Ez az üzleti szektor romló foglalkoztatási képességének a következménye, a közmunkások száma ugyanis emelkedett, az e nélkül számolt költségvetési szektor létszáma pedig stagnált. Ugyanakkor a KSH lakossági felmérése szerint 1,5 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A munkanélküliség a több nyári munkaalkalom mellett a közmunka kiterjesztése, valamint a külföldi és szürke munkavállalás terjedése miatt csökken a GKI szerint.

Válasz

Varga: stadion lesz és újabb adóemelések
Zsiborás Gergő, 2013. június 17., 11:00
Privátbankár

Váratlanul sajtótájékoztatót hívott össze Varga Mihály: megemelik a telefonadót, a tranzakciós illetéket, de a stadionépítésekről nem mond le a kormány.

Varga Mihály bejelentette, hogy a tranzakciós illeték kulcsa 0,3 százalékról 0,6-ra emelkedik a készpénzfelvételnél. Eltörlik a 6000 forintos felső határt, ez csak a számlák közti utalásnál marad meg, de a kulcs mértéke ott 0,2 százalékról 0,3-ra nő majd. A kormány a hétvégén erről tárgyalt a Bankszövetséggel is. A tranzakciós illetékből időarányosan 17% folyt be a költségvetésbe, a várt 42% helyett - mondta Varga.

Több adónemet is emelnek
Pénteken még a büdzsé mozgásteréről beszélt Orbán Nyilvánvaló, hogy az Unió is meg fogja változtatni az álláspontját a következő félévben: nekünk rossz gazdasági évet jósoltak, miközben Magyarország jól teljesít; a gazdaság növekedése jóval nagyobb lesz, mint amit sokan vártak, akár meg is haladhatja a kormány előrejelzését - mondta pénteken a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint ez azt jelenti, hogy van a költségvetésben mozgástér, de ez alapján csak a második negyedév adatainak, eredményeinek függvényében hoz új döntéseket a kormány. Részletek >>

A megemelt adóról Varga azt mondta, nem számít arra, hogy a megemelt adókat a fogyasztókra terhelik a pénzintézetek, mert komoly verseny van közöttük. Szerinte ugyanez volt a helyzet év elején is, bár a PSZÁF februári jelentése szerint 164 pénzintézetből csak 10 nem hárította át az illetéket a fogyasztókra.

A vállalkozásokat terhelő telefonadó 2 forint helyett 3 forintra emelkedik, a felső korlátot itt 2500 forintról 5000-re emelik. A magánszemélyek adóterhe marad 2 forint, mint eddig.

A kormányszóvivő egy elmúltnyolcévezés után azt mondta, mindezekre a döntésekre azért van szükség, hogy a túlzotthiány-eljárásból kikerülő Magyarország ne jusson Málta sorsára, vagyis hogy ne induljon meg újra ellenünk az eljárás. Varga Mihály szerint az infláció alacsonyabb lesz, mint azt várták, és ez kedvezőtlenül érinti a költségvetést, főleg a fogyasztást terhelő adókat.

Emelik a bányajáradékot is, 12 százalékról 16-ra. Új intézkedés az is, hogy az egészségügyi hozzájárulást kiterjeszti a kormány a kamatokra is.

A stadionépítések folytatódnak

A korábban bejelentett Varga-csomag második lépcsőjét, a nagy beruházások finanszírozását is újrahangolják, létrehoznak egy beruházási alapot, melyből ezeket tovább folytathatják. Ez azt jelenti, hogy az adóemelések mellett a kormány nem hajlandó lemondani a stadionépítésekről és a Kossuth tér felújításáról sem. Ezekről korábban Varga Mihály azt mondta, hogy csak abban az esetben folytatódhatnak, ha nem a költségvetés folyó kiadásait terhelik. Stadion épül jelenleg Debrecenben, épül az új FTC-pálya és több mint 100 milliárdot vihet el az olimpiai központ kialakítása és a Puskás-stadion újraépítése.

A Kossuth tér felújítása a zárolások ellenére sem áll le.

A bejelentett döntéseknek megfelelően módosítják a költségvetést, idén immár ötödször. Ebbe már a reklámadó is bekerül, de erről részleteket nem árult el Varga. Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket ugyanis Lázár János vezeti. Az adóintézkedések augusztus elsejétől léphetnek hatályba.

Előzmény

Válasz

Még örülhetnénk is neki, ha ez a deficit csökkentés nem a kisemberek bőrére ment volna, hanem a gazdasági növekedésünk tette volna lehetővé. De erről szó sincs, sőt: "...a növekedési kilátások nagyrészt változatlanok maradtak. Összességében Magyarország gazdasági növekedési potenciálja rendkívül gyenge és a kilátások az előző ajánlás időpontjában vázolthoz képest némileg kedvezőtlenebbé váltak." -idéztem a cikkből. Margó

Előzmény

Válasz

Itt a hivatalos bejelentés: 9 év után elengedi Magyarországot Brüsszel (frissítve)
2013. május 29., 14:25
Privátbankár
Hivatalos: a Bizottság azt javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának, szüntesse meg a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen. A Varga-csomag után már elhiszik, hogy 3 százalék alatt lesz a deficit - de azért tündérmeséről kár lenne beszélni.

A közzétett rövid indoklás szerint Magyarországon 2012-ben a GDP-arányos deficit 1,9 százalékra csökkent - ez a Bizottság szerint a csökkenésből 0,75 százalékpont egyszeri intézkedéseknek köszönhető.

A konvergenciaprogramban 2,7 százalékos GDP-arányos hiányt vázolt fel Magyarország 2013-ra és 2014-re is - a Bizottság tavaszi előrejelzése azonban 3 illetve 3,3 százalékos hiányt prognosztizált. Az ezután bejelentett kormányzati intézkedések a hiányt a Bizottság szerint további 0,3 illetve 0,7 százalékponttal csökkentik. Ennek megfelelően 2013-ra immár 2,7 százalékos hiányt vár a Bizottság, 2014-re pedig 2,9 százalékos GDP-arányos deficittel számolnak - ezzel a következő 2 évben is teljesülhet a 3 százalék alatti hiánycél.

9 év a szégyenpadon Sokáig fennálló rekord lehet, amit Magyarország eddig fel tud mutatni a hiányeljárásban, az egyetlen tagállam vagyunk, akik ellen 9 éve folyik az eljárás. Egy éve az unortodox gazdaságpolitika jól láthatóan az EDP-ből való kikerülést tűzte zászlajára, szinte mindent, így a gazdasági növekedést is beáldozott ezért.

...
Azért ez nem tündérmese

A Bizottság szerint a hiánynak a GDP 3%-a alá történő csökkentését célzó új korrekciós intézkedések május 13-i elfogadása óta a növekedési kilátások nagyrészt változatlanok maradtak. Bár a 2013 első negyedévére vonatkozóan bejelentett adatok rövid távon növelik a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzésével összefüggő, felfelé irányuló kockázatokat, a korrekciós intézkedések – elsősorban 2014-ben – az ellenkező irányba hatnak - írják.

"Összességében Magyarország gazdasági növekedési potenciálja rendkívül gyenge és a kilátások az előző ajánlás időpontjában vázolthoz képest némileg kedvezőtlenebbé váltak. Ugyanakkor a kibocsátási rés erősen negatív (jelenleg körülbelül a GDP –4 %-a) és az előrejelzés időtávjában, vagyis 2014-ig várhatóan csak csekély mértékben javul" - olvasható a Bizottság elemzésében.

Még négy tagállam örülhet

Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia is kikerül a túlzottdeficit-eljárást alól.

A Bizottság javaslata alapján Málta ellen túlzottdeficit-eljárás indul. Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia esetében meghosszabbítják a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét.

Válasz

2013.02.14 10:21:00 - MTI
Közel három százalékkal csökkent a GDP

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése alapján
Az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye a múlt év negyedik negyedévében.

Londoni elemzők a negyedik negyedévre 1,8-2,8 százalékos GDP-visszaeséssel, a múlt év egészére pedig 1,5 százalékos csökkenéssel számoltak.

A GDP-ben összesen hatszázalékos súllyal szereplő információ, kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye nőtt, a 22 százalékos súllyal rendelkező ipar, valamint a 3-4 százalékos súlyú építőipar és mezőgazdaság teljesítménye esett - mondta Pozsonyi Pál. A KSH főosztályvezetője megjegyezte, hogy az agrárszféra teljesítménye a harmadik negyedévben 20 százalékkal csökkent, és a gyorsbecslés szerint hasonló visszaesés volt a negyedik negyedévben is.

Az ipari termelés is 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, a negyedik negyedévben ennél is gyengébb teljesítményt produkált az ipar - közölte Pozsonyi Pál. A főosztályvezető hozzátette azt is, hogy a külkereskedelmi forgalom is némileg visszaesett a múlt év utolsó hónapjában, és a kiskereskedelmi forgalom is zsugorodott a múlt év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest.

A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

A gazdaság visszaesése a negyedik negyedévben felgyorsult a harmadik negyedévi 0,4 és a második negyedévi 0,5 százalékos GDP-csökkenés után. A hozzáadott érték első negyedévi 1,0 százalékos csökkenése volt a legnagyobb hanyatlás az elmúlt év során. A magyar gazdaság a múlt év második negyedévétől technikai recesszióban van, miután két egymást követő negyedévben csökkent a gazdasági teljesítmény.

Éves összehasonlításban a múlt év minden negyedévében kisebb volt a bruttó hazai termék reálértéke, mint egy évvel korábban.

A most közölt 2,7 százalékos GDP csökkenésnél nagyobbat legutóbb 2009 negyedik negyedévében regisztrált a KSH, akkor a bruttó hazai termék 4,4 százalékkal zuhant.

A tavalyi 1,7 százalékos csökkenés előtt 2011-ben még 1,6, 2010-ben 1,3 százalékos volt a GDP növekedése a 2009-es 6,8 százalékos zuhanás után.

/Mit gondoltok, van még hely a béka feneke alatt???? Margó/

Válasz

"...a voksolást megelőzően azonban „érdemes lehiggadni egy fél órára", és „a családi asztal mellett végiggondolni", hogy ki áll az emberek oldalán – fogalmazott Lázár János. "
Na igen, ez a lényeg!!!

Válasz

Júniustól csökkenne tovább a rezsi

Megjelent: 2013.02.01. 08:02|

A kormány tervei szerint év közepétől faragnának le 10 százalékot a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási díjakból.

2014 nyarára az áram és a gáz árának legalább 30 százalékkal kell csökkennie – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Algyőn, a faluházban rendezett fórumon 150 fős hallgatóság előtt.

A kormány jelenleg azon dolgozik, hogy 2013. június 1-jével a víz- és csatornadíj, továbbá a szemétszállítás költsége minimum 10 százalékkal mérséklődjön – közölte a politikus.

Kifejtette, 2010-ben emberek milliói megkérdőjelezhetetlenül arra szavaztak, hogy a rendszerváltás időszakát le kell zárni, valami újra van szükség.

A keretek meghatározása mára lezárult, a megtett lépések meghozzák a gyümölcsüket. Mindez azonban nem sokat ér, ha a társadalmi depressziót, az elszegényedést a kormányzat nem tudja visszafordítani – hangsúlyozta Lázár János.

A kormánynak a következő két évben azon kell dolgoznia, hogy a nyugdíjak és keresetek vásárlóereje növekedjen – jelentette ki az államtitkár.

A politikus szerint ma Magyarországon az az igazi nagy társadalmi kérdés, ki fizesse vissza az állam által korábban fölvett és fölélt pénzt, az adósságot. Az EU és az IMF azt mondja, mindenki fizessen, a legszegényebb munkás és nyugdíjas is. A magyar társadalom nem terhelhető tovább. A kormánynak világosan el kellett döntenie, kinek az oldalán áll, az itt élő embereknek próbál segíteni, vagy a könnyebb utat választva jóban van a pénzintézetekkel, kereskedőházakkal, az áram- és gázszolgáltatókkal.

Hozzátette: két választás között „természetes a rebellió", a voksolást megelőzően azonban „érdemes lehiggadni egy fél órára", és „a családi asztal mellett végiggondolni", hogy ki áll az emberek oldalán – fogalmazott Lázár János.

Forrás: MTI
Cimkék: rezsi, rezsi csökkentés

Válasz

"Orbán Viktor az előadását követő sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát" -mondta Orbán. /lényegesen magasabb kamatokkal - mondom én/

Válasz

Orbánt kikosarazta az IMF

Megjelent: 2013.01.30. 13:42|

A pénze nem kell, rugalmas hitelkeretet pedig a Valutaalap nem akar adni.
Orbánt kikosarazta az IMF
(MTI)

A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást – hangsúlyozta Orbán Viktor szerdán Brüsszelben, a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában. A kormányfő közölte: Európa részesedése csökken a világgazdaságban, az EU válsága alapvetően versenyképességi válság. Szerinte gazdasági rendszerváltás szükséges, jóléti helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre – közölte Orbán Viktor az előadását követő sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken – állapította meg a kormányfő.

A beszélgetésen felmerült a jegybanki függetlenség kérdése is. Orbán Viktor azt mondta: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Ugyanakkor – tette hozzá – érdemes megvizsgálni, más országokban hogyan működik a jegybank és a kormány közti együttműködés. Nem jobb-e az amerikai rendszer, ahol a jegybank feladata segíteni a gazdasági célok elérését? Mint mondta: egész Európának kérdés, hogy a jegybankok abszolút függetlensége helyett nem életképesebb-e az amerikai minta. Orbán Viktor egyébként az utolsó pillanatban jelenti csak be, kit jelöl a Magyar Nemzeti Bank élére.

Az IMF mindig ezt mondta

A Nemzetközi Valutaalap egyértelművé tette többször is, hogy Magyarország nem jogosult a lengyelhez hasonló megállapodásra. Az IMF szerint „a vártnál kedvezőbb világpiaci helyzet miatt csökkent az állam finanszírozásának nehézsége, ám a gazdasági előtt továbbra is nehézségek állnak. Második recessziós időszakát éli négy év alatt, miközben a fogyasztás és a beruházás csökken, s a munkanélküliség makacsul magas.” A változáshoz új gazdaságpolitikai irányra lenne szükség, amelynek középtávon fenntartható – a növekedést és a bizalmat erősítő – módon kellene a költségvetést kiigazítania. „A magyar gazdaság növekedési potenciáljának emeléséhez meg kellene javítani a pénzügyi szektort, és szerkezeti átalakításokat kellene végrehajtani.”

Forrás: FN24
Cimkék: imf-tárgyalás, imf

Válasz

Így csökkentik a béreket

Megjelent: 2013.01.21. 12:02

A cégek nem hogy nem emelnek, hanem még csökkenthetik is a fizetéseket idén.

Az általános tapasztalat, hogy a minimálbér-emelésen túl másra nincs hajlandóság az idei bértárgyalásokon a munkavállalók részéről, a cafeteriakereteket is inkább szűkítenék, ráadásul sok helyütt kezdik kihasználni az új Munka törvénykönyvében (Mt.) rejlő fizetéscsökkentési lehetőségeket – írja a Napi Gazdaság szakszervezeti forrásokra hivatkozva.

A szakszervezeti vezetők szerint sok helyen alig van hajlandóság a minimálbér és a bruttó 200 ezer forint közötti keresetűek reálkeresetének rendezésére, efölött pedig a szuperbruttó kivezetéséből fakadó keresetnövekedéssel tudják le a bérfejlesztést. Számos munkáltató emellett egyre inkább áttér a 4 hónapos munkaidőkeretre − így nem kell a túlórákat megfizetniük −, terjed a túlóra ellentételezése szabadnapkiadással és az éves túlmunkakeret kihasználása.

A cégek számára továbbra is a túlélés, a piacszerzés, az exportlehetőségek felkutatása a fő prioritás, bár a vállalkozások jelenleg lázasan számolnak, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeit mennyiben tudják kihasználni.

Mint korábban megírtuk, ahol lesz is emelés, ott is az infláció alatt marad, ami azt jelenti, hogy a bér továbbra is kevesebbet ér majd. Egy bérfelmérés szerint azoknál a cégeknél, ahol egységes elvek alapján döntenek a bérekről, a válaszadók 61 százaléka tervez 2013-ban emelést, de az átlagos emelés 4 százalékos mértéke elmarad az infláció várható szintjétől, azaz reálértékben csökkenésre van kilátás.

Azon társaságoknál, ahol munkaköri szintenként döntenek a bérezésről, nagyjából fele-fele arányban voltak a tartást és az emelést tervezők. Ahol emeltek volna, ott átlagosan 4-5 százalék várható: a legkisebb a mérték az ügyviteli dolgozók esetében, a legnagyobb a felső vezetőknél.

Forrás: napi.hu/Hír24
Cimkék: munkaerőpiac, fizetések, bértárgyalások

Válasz

Nem lehet megnyerni Orbánék háborúját

12 komment|
Megjelent: 2013.01.09. 14:45|

A cégek szerint hazánk első számú megoldandó problémája a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a második pedig a jogbizonytalanság – írja Hamecz István a Heti Válaszban.

„Gazdaságpolitikai értelemben a kormány egy rossz és megnyerhetetlen háborút vív, még ha társadalompolitikailag ügyét helyesnek és igazságosnak is gondolja. Egy ilyen környezetben a gazdaságpolitika szokásos eszközei – mint például a fiskális és monetáris politika – hatástalanok maradnak" – írja Hamecz István, az OTP Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a Heti Válaszban.

A „Mi a baj a gazdaságpolitikával?" című cikkében kifejti, hogy hatástalan lépés lehet a kamatok csökkentése. Amennyiben ez „nem jár a forint jelentős gyengülésével, segíthet valamennyit, de ennek nem lehet akkora hatása, hogy pótolni tudja a meg nem valósuló beruházásokat". A beruházások elmaradása pedig a legkomolyabb gondot jelenti.

Hamecz szerint a görcsös akarás helyet kellene hogy adjon a bizalomnak. Csak a gazdaság szereplői azok, akik képesek a gazdasági folyamatokat alakítani, a kormányzat csak segítője lehet a folyamatnak, nem pedig az irányítója. Egyszerű, kiszámítható, átlátható szabályokra és jogbiztonságra van szükség.

Mint ahogy Rejtő Jenő írja: „Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani." Ugyanígy nem lehet minden gazdaságpolitikai lépéshez külön értelmező kéziszótárt mellékelni – zárja írását a közgazdász.

Forrás: Heti Válasz Online
Cimkék: hamecz istván, gazdaságpolitika

Válasz

Szinte minden bank áthárítja a tranzakciós illetéket
2013. 1. 7. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 1. 7. 06:30|Pénzügy » Pénzügyi Szolgáltatók
A készpénzfelvétel szinte mindenhol drágább lett, a nullás számlák eltűnőben vannak, egyes bankok már a hagyományosan ingyenes tranzakciónak számító kártyás vásárlásnál is áthárítják a közterhet.
Mik ezek?

Már csaknem egy hete fizetik a bankok a tranzakciós illetéket az államkasszába. A számlák közötti tranzakciókat alapesetben 2 ezrelékes, a készpénzfelvételt pedig 3 ezrelékes közteher illeti, ezekből az idén összesen 340 milliárd forintot vár az állam, ebből 260 milliárdot a bankoknak kell befizetniük. Emellett még mintegy 140 milliárd forintnyi banki különadó is terheli a szektort, amely a 2011-es évet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 243,3 milliárd forintos veszteséggel zárta, és a tavalyi első kilenc hónapban is veszteséges volt.

Nem meglepő ezek után, hogy a piaci szereplők – a kormány korábbi kommunikációjával ellentétben – még részben sem nagyon nyelik le a tranzakciós illetéket, az idei év elején szinte valamennyi hitelintézet emelte a díjait. Mivel a bankoknak a jogszabályok szerint 60 nappal a hatályba lépés előtt kell közölniük a tranzakciós listáikat, és az Országgyűlés végül a tavalyi év végén az eredetileg tervezettnél magasabb közterheket szavazott meg, februártól a piaci szereplők egy része még tovább emeli a díjakat.

Könnyen lehet, hogy még ezzel sincs vége a drágításnak, a kormány ugyanis megígérte: ha az új típusú közteherből származó bevételek elmaradnak a várttól, tovább emeli a tranzakciós illeték mértékét. Ha ez bekövetkezik, a bankok az eddig látottak alapján valószínűleg ismét módosítják majd a kondícióikat.

Amit már most látni lehet, a korábban húzóterméknek számító „nullás” számlák szinte kivétel nélkül eltűntek a kínálatokból. A Citibank egy az egyben áthárítja a 0 forintos számlacsomaggal rendelkező ügyfelekre az illetéket, a Raiffeisen „díjnullázójánál” a készpénzfelvétel és az internetes átutalás lett fizetős. A korábban nemzetközi hálózatában is díjmentes készpénzfelvételt propagáló UniCredit Bank január 2-tól érvényes kondíciós listájában még valóban díjmentesek ezek a szolgáltatások, februártól azonban már ez a bank is áthárítja a terhet az ügyfelekre, itthon és külföldön is fizetni kell majd ezért a szolgáltatásért.

A kártyás készpénzfelvétel egyébként szinte minden egyes banknál drágul, vannak azonban olyan hitelintézetek, amelyek a korábban hagyományosan ingyenes tranzakcióként számon tartott kártyás vásárlásnál is áthárítják a díjat. Így tesz például a Budapest Bank és a Raiffeisen is, amelyek egyes számlacsomagjaiknál átterhelik ezt a költséget az ügyfélre. A Raiffeisen januárban még csak 1 ezreléket számít fel, februártól azonban 2 ezrelékkel többe kerül majd minden vásárlás ennek a banknak a kártyáival.

A bankok többségénél azonban a kártyás vásárlás egyelőre marad ingyenes szolgáltatás, ez azonban nem azt jelenti, hogy a költségeket más módon nem próbálják meg mégis az ügyfeleken érvényesíteni. Vannak olyan hitelintézetek, amelyeknél a számlavezetés díja emelkedik, és olyanok is, amelynél a kártyák éves díja nőtt meg.

Válasz

Muszáj volt kiüríteni a kasszát? Mi a saját háztartásunkban nem ezt tesszük év végén, hanem spórolunk a jövő évi megszorításokra, áremelkedésekre. Margó

Előzmény

Válasz

Gyorsan kiszórt 17 milliárdot a kormány
[origo]|2013. 01. 04., 7:10|Utolsó módosítás:2013. 01. 04., 11:00|

Címkék:költségvetés, költségvetés 2013, költségvetés 2012

Kiürítette a kormány a tavalyi, százmilliárd forintos tartalékot, az év utolsó napjaiban csaknem 17 milliárd forintot osztott szét, a legnagyobb nyertes Matolcsy tárcája volt.

Az év utolsó napjaiban összesen 16,9 milliárd forintot költött el a kormány a költségvetés tartalékaiból, ezzel az utolsó fillérig kimerítette az év elején engedélyezett százmilliárd forint tartalékot - írja a Napi Gazdaság. A tartalékot előre nem látható kiadásokra lehet elkölteni.
Az év végi padlássöprés legnagyobb nyertese a lap szerint a Matolcsy György vezette, amúgy a költségvetésért is felelős tárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely a kormány december 21-re datált döntésével 6 milliárd forintot kapott felhalmozási kiadásokra.

Az utóbbi hetekben életre hívott, a Miniszterelnökségen belül létrejött Nemzetstratégiai Kutatóintézet, amelynek a vezetésére a kormányfő Szász Jenő erdélyi politikust kérte fel, 100 millió forintos támogatást kapott.

Az év végi pénzesőből a rendőrség sem maradhatott ki; a tartalékból az év folyamán korábban két lépésben 19,8 milliárd forintot kaptak a rendőrök és a terrorelhárítók, ezt az összeget december végén még 3,9 milliárd forinttal megfejelte a kormány. A bíróságok 1,1 milliárd, az Országos Mentőszolgálat 1 milliárd, a bevándorlási hivatal pedig a lakcímnyilvántartás fejlesztésére 451 millió forint támogatásban részesült, s két új határátkelőre is jutott 984,4 millió forint. A főváros 400 millió forintot kapott a margitszigeti szökőkút felújítására, a főváros ötödik kerülete pedig 65 millió forintot az Erzsébet téri park fejlesztéséhez.

A nagy év végi pénzosztásnak két, egymással összefüggő oka is lehet. Az egyik, hogy a kormány látta, nincs baj a 2012-es költségvetési hiánnyal, ezért megengedheti magának a költekezést. Ezt erősíti egyébként az is, hogy december utolsó napjaiban más területekről is érkeztek hírek, amelyek pénzköltésről szóltak. Az is erre utal, hogy tegnap jelent meg a harmadik negyedéves államháztartási statisztika, amely szerint nagyon hatásosak voltak az adóemelések, ömlött a pénz az államkasszába. A másik magyarázat, hogy a kormány inkább 2012-ben adott oda milliárdokat és tízmilliárdokat egyes területeknek, hogy így tehermentesítse az amúgy feszített 2013-as büdzsét.

Válasz

Mégis megfizetjük a rezsidíjakat

Index

2013. január 3., csütörtök 08:18 |

A kormány ígérete alapján jövőre 10 százalékos rezsiköltség csökkentést hajtanak végre. Az ígéret szerint a villamosenergiára, a gázra és a távhőre kiterjedő lépést nem tudják áthárítani a szolgáltatók a fogyasztóra. A Policy Agenda által készített elemzés szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már maga el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva.
Címkék
rezsi, rezsiköltség, áramár, gázár

A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságot terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy „különböző eszközökkel – hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával – befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodása”. Ennek érdekében 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást.

A Policy Agenda azt írja, a kormány által korábban ígért „rezsi stop” nem működött, mivel mind az áfa, mind a tényleges szolgáltatási díjak növekedése miatt például Budapesten 4,4 százalékos volt a rezsiköltségek növekedése. A mostani drasztikus lépéssel feltehetően a kabinet ezt a kudarcot akarta helyrehozni, és a legfőbb energiahordozók esetében csökkentette a hatósági árakat.
A lakosságot tényleg védik

A kormány amikor bejelentette a rezsiköltségek csökkentésének tervét, nyomban kijelentette, hogy ennek hatását semmilyen módon sem tudják áthárítani a szolgáltatók a lakosságra. Ez valóban igaz, hiszen a lakosság csak és kizárólag az állam által meghatározott díjakat fizeti, ettől maximum lefele térhetnek el az egyes cégek, ha például új ügyfelek szerzése érdekében akciókat hirdetnek.

Ugyanakkor a kormány képes a terheket áthárítani másokra, és ez történt a villamosenergia esetén. A cégek által fizetendő terhek lényegében hasonlóak a lakossághoz azzal a különbséggel, hogy az adó, az áfa visszaigényelhetősége miatt, minimális mértékű számukra. Azaz a szolgáltatás ára a rendszerhasználati díjakból és az energiadíjból adódik. Az utóbbi esetében szabadpiaci szabályok érvényesülnek, azaz számukra az állam nem határozza meg a villamosenergia árát, hanem a két fél elvileg tárgyalások útján alkudja ki a díjakat. A rendszerhasználati díjak ugyanakkor ebben a körben is hatósági árasok. Ugyan nem a szakminiszter határozza meg az árát a rendszerhasználati díjnak, hanem a Magyar Energia Hivatal, azaz nem közvetlen a kormány érintettsége, de a politikai felelősség mindenképpen a kabineté.
De végül mindenképpen mi fizetünk

A Magyar Energia Hivatal által kiadott határozatok szerint az ún közép- és nagyfeszültségű fogyasztók esetében átlagosan 12 százalékkal emelkednek a rendszerhasználati díjak. Ez az jelenti, hogy átlagosan a kötelező átvételi rendszer cégekre történő áthárításával együtt 7-8 százalékkal drágul a villamosenergia ezen cégek számára, amennyiben nem változnak a szabadpiaci energiaárak.
D KOM20120904013
400 kV-os nemzetközi távvezeték karbantartása Győr mellettFotó: Komka Péter / MTI

Ezek a közép- és nagyfeszültségű fogyasztók között számos olyan iparág van, amely közvetlenül érezteti hatását a lakossági fogyasztásban is. Ilyenek például az élelmiszerfeldolgozók (pl. vágóhidak, nagyobb pékségek). Könnyen belátható, hogy az áram árának emelkedését kénytelenek lesznek ezek a vállalatok áthárítani a végsőfogyasztókra is. Azaz bár csökken az áram ára a lakosság körében, ezt azonnal mérsékli az az árnövekedés, amelyet kénytelenek lesznek a cégek a fogyasztók fele érvényesíteni. De nem csak a közvetlenül a lakossági ügyfelekkel rendelkezőket érinti ez a változás, hanem azokat az inkább magyar kkv-kat, amelyek a kormány szándékai szerint a húzóerejét jelenthetnék a magyar gazdaságnak.
Akik mentesültek

Ezzel szemben, talán az elmúlt hetekben kötött stratégiai megállapodásoknak köszönhetően a nagyfeszültségű fogyasztók (pl. Audi, Mercedes) kimaradtak az áremelésből. Ugyanakkor az ő beszállítóik viszont jelentős költségnövekedéssel szembesülnek váratlanul.

Előzmény

Válasz

Nem minden rezsi csökkent 10 százalékkal

Index,
Napi Gazdaság

2013. január 4., péntek 13:29 |
Kapcsolódó

Varró: Áramkimaradások jöhetnek
Mégis megfizetjük a rezsidíjakat
Hogyan változik az életünk mától?
Megjelent a rezsicsökkentő rendelet

(4)
Címkék
rezsicsökkentés, energetika, áram

Nem mindenhol éri el az áramszámlák csökkenése a 10 százalékot, csalódniuk kell például azoknak a takarékos fogyasztóknak, akik már korábban áttértek az úgynevezett két zónaidős tarifára, írja a Napi Gazdaság.

A január 1-jétől érvényes lakossági, egyetemes szolgáltatásbeli áramtarifákat több szolgáltató − így például az Elmű és az EDf Démász − is ismerteti honlapján. Ezek alapján az energiaárak, valamint az elosztói, illetve rendszerhasználati díjak egyöntetű csökkenésének eredményeképp hozzávetőleg 10,1 százalékkal mérséklődnek a bruttó áramdíjak a korábbiakhoz képest, legalábbis az egy zónaidős tarifáknál.

Az Elmű-Émász csomagját két zónaidős mérőórával rendelkező lakossági fogyasztók vehetik igénybe, és jelentős megtakarítást érhetnek el az éjszakai időszakban, amennyiben éjszaka működő villamos berendezést üzemeltetnek. Az ő esetükben a bruttó (csúcs- és völgyidőszaki) áramdíj mindössze hozzávetőleg 4,1, illetve 5,4 százalékkal mérséklődik januárban. Vagyis csúcsidőszaki fogyasztásukért − összehasonlítva az egy zónaidős, A1-es árszabással − idén januártól az eddigieknél nagyobb prémiumot kell fizetniük, illetve jelentősen zsugorodik az éjszakai vételezés árelőnye is, írja a lap.

A villanyszámlánál többnyire jóval nagyobb havi kiadási tételt képviselő gázszámláknál teljesül a 10 százalékos árcsökkentési ígéret a lapnak a nemzeti fejlesztési miniszter rendelete alapján végzett számításai szerint. Az országosan egységes alapdíjnál ugyan alig érzékelhetően túl is teljesül a 10 százalékos csökkentési ígéret, ez azonban csak a számla kis részét teszi ki, az annak zömét adó, egyes szolgáltatási területenként eltérő gázdíj 8,2−8,5 százalékkal lett alacsonyabb, ezt kerekíti ki 10 százalékra a biztonsági készletezési díj háztartások számára való eltörlése.
D KOM20120904016
Fotó: Komka Péter

A Napi Gazdaság szerint a távfűtés esetében jóval egyszerűbb a képlet, mivel a rendelet egyszerűen úgy fogalmaz: "a lakossági felhasználó (...) a 2012. november 1. napján alkalmazott szolgáltatási díjnál 10 százalékkal alacsonyabb összegű, legmagasabb hatósági árnak minősülő szolgáltatási díjat köteles fizetni".

A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről december 12-i ülésén döntött a kormány. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor azt hangsúlyozta: a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át. Úgy vélte, a szektor 1995-ös privatizációjában részt vevő cégek az elmúlt 17 esztendőben évente átlagosan húszszázalékos nyereségre tettek szert, így a befektetés már 3,5-szer megtérült nekik.

Válasz

A kutyust "...a házi kedvencet pedig regisztráltatni kell az országos adatbázisban" - mert csak így mehet el szavazni 2014-ben (:-)) Margó

Előzmény

Válasz

Januártól nagyot változik az élet
http://azenpenzem.hu/cikkek/januartol-nagyot-valtozik-az-elet/1026/
2012. december 28. A következő évben néhány nagyon komoly, ellentétes irányú változás lép életbe. Az emelkedő bérek, csökkenő rezsiköltségek kedvező hatását simán akár visszájára is fordíthatja néhány egyéb tényező.

A havi 300 ezer forint felett keresők örülhetnek az úgynevezett félszuperbruttó kivezetése miatt. Számukra sem annyira egyértelmű azonban a helyzet, hiszen a járulékplafon eltörlése mérsékelheti a számlájukra érkező pénzt. Még nem igazán látszik, de a cafeteria adóterhének emelése is hathat a jövedelmekre. Erről pontosabb információk februárban látszhatnak majd, de a korábbi adóemelés tapasztalata alapján a tehernövekedés legalább felével csökken a béren kívüli juttatás nagysága. Ez számításaink szerint legalább nyolcmilliárd forintos kiesést jelenthet, ami a jelen körülmények között valószínűleg optimista becslés. Nem egy munkáltató már most megtudta, hogy 2013-tól alaposan megvágják cafeteria keretét.

Akadnak további lényeges változások (nehéz mindent egyetlen cikkben összezsúfolni), de olyanok is, amelyek nem jelentenek túl sokat. Utóbbi körbe soroljuk, hogy bejelentették: januártól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kezeli a társadalombiztosítási egyéni számlát. A szaktárca (nehogy valaki túl komolyan vegye a dolgot), hangsúlyozta is, hogy az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához, a nyugdíjakat pedig továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg. A tranzakciós illeték is januártól él. Mint viszont arról korábban többször írtunk, több banknál is más díjak lesznek érvényben februárban, mint januárban (ebben emelés és csökkentés is található). Itt kontrollálhatja várható számladíját.
Közlekedni biztosan drágább lesz
A jegyek és bérletek drágulnak, és az autók fenntartása is többe kerülhet majd. A havi fővárosi bérlet ára átlépi a tízezer forintot, például a metrójegy 300, a vonaljegy 350 forintba kerül 2013 januárjától. A vidéki nagyvárosokban azonban a következő év elején még az idei tarifák maradnak érvényben. Csodálkoznánk, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás új rendszere – ami ugyancsak januárban lép hatályba – nem vezetne a díjak emelkedéséhez. Hasonló a helyzet a cascóval és a lakásbiztosításokkal is (amelyeknél 15-10 százalékos lesz az adóteher). Úgy véljük ugyanis, az is drágulás, ha ugyanazon díjért csekélyebb szolgáltatást kapunk (például az önrész bevezetése, illetve emelése révén).

A rezsiköltség sem csak csökken, nő is
A serpenyő másik oldalára az áram, a gáz és a távfűtés árának csökkenése kerülhet (erről részletesen írtunk). A szemétdíjat is kontrollálni akarja a kormány. Bár 2013. január 1-jétől a Magyar Energia Hivatal (MEH) látja el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak megállapításával összefüggő árelőkészítési feladatokat, ebből hatósági ár csak 2014-re lesz. Elméletben akár többet is kellene akkortól fizetni (például a hulladéklerakási járulék miatt), de választási évben aligha kell rettegni az állami díjemeléstől. A rezsiköltségeket az energiaár csökkentése apasztja, de növelheti például a telefonadó, és 2013-ben még a szemétdíj is (például Kaposvár hét százalékkal emel).

Kicsit körülnézve, további pluszkiadásokat okozó változásra is bukkanhatunk. Ilyen például, hogy már az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, illetve bérbe adásánál is kell energetikai tanúsítványt készíteni. A lakáshirdetésekben is meg kell adni az épület energetikai besorolását.

És a kutyások...
A kutyát tartók a chip kötelezővé tétele miatt költhetnek. Már 2010 óta (elvben) minden tulajdonosváltásnál azonosítóval kellett ellátni az ebeket. Ezt azonban senki sem ellenőrizte, így a gyakorlatban nem is igazán működött. 2013. január elsejétől viszont szigorodnak a szabályok. Minden 4 hónapnál idősebb kutyánál kötelező az azonosító, a házi kedvencet pedig regisztráltatni kell az országos adatbázisban. Aki ezt nem teszi meg, akár 45 ezer forintos bírságot is fizethet. Az ellenőrzésre az állategészségügyi hatóság, a jegyzőt, és az állatorvosokat is kötelezik. Az Origo alaposan utánajárt a kérdésnek. Mint kiderítették, ugyan az állatvédelmi törvény előírja, hogy a chip beültetéséért legfeljebb 3500 forintot kérhet az állatorvos, de mivel ez csak a folyamat egyetlen eleme, így a valójában fizetendő ár 6-9,5 ezer forint.

Akadnak további lényeges változások (nehéz mindent egyetlen cikkben összezsúfolni), de olyanok is, amelyek nem jelentenek túl sokat. Utóbbi körbe soroljuk, hogy bejelentették: januártól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kezeli a társadalombiztosítási egyéni számlát. A szaktárca (nehogy valaki túl komolyan vegye a dolgot), hangsúlyozta is, hogy az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához, a nyugdíjakat pedig továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg. A tranzakciós illeték is januártól él. Mint viszont arról korábban többször írtunk, több banknál is más díjak lesznek érvényben februárban, mint januárban (ebben emelés és csökkentés is található). Itt kontrollálhatja várható számladíját.


Címkék: cafeteria, bérlet, jegyár, rezsiköltség, energia ár, szemétdíj, tranzakciós illeték, számladíj, kgfb, lakásbiztosítás, casco

Válasz

Bejelentették a nyugdíjemelést!
2012. december 18., kedd 17:04 Pénzcentrum.hu/Portfolio.hu
Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az Idősügyi Tanács ülésén beszámolt arról, hogy az országgyűlés megszavazta a nyugdíjak 5,2 százalékos emelését, ami nem csak azokat érintik, akik korhatár szerinti nyugdíjasok, hanem akik korhatár előtt, vagy különböző okkal járadékban részesülnek.

Átlagosan 5 ezer forintot jelent majd a nyugdíjasoknak. 1,6 millió fő öregségi nyugdíjas átlagosan havi 5 ezer forinttal kap majd több juttatást, 336 ezer fő rokkantsági nyugdíjas 5 ezer forint ellátásemelést, 198 ezer hozzátartozói főellátásban részesülő 2700 forint emelést, a megváltozott munkaképességűeknek járó baleseti járadékban, rokkant-nyugdíjban részesülő 483 ezer fő 3 ezer forint átlagos emelést fog kapni. Elmondta még, a nők 40 év szolgálati jogviszony utáni nyugdíjba meneteli lehetősége olyan sikeres volt, hogy ebben az évben el fogja érni a 90 ezer főt, akik a "Nők 40" nyugdíjat meg fogják kapni.

A kormány előtt van továbbá a javaslat a jubileumi nyugdíjról. Eszerint akik a 90. évüket elérték jubileumi jutalomban részesülnek akkora összegben, ahány évesek. A 90 éves 90 ezer , 95 éves 95 ezer, 100 éves 100 ezer, 105 éves 105 ezer 110 év 110 ezer forint juttatásban részesül majd, és van olyan honfitársunk is, akit érint a 115 éves 115 ezer forintos juttatás. Soltész szerint ez néhány száz embert érintő döntés, amiről szerdai ülésén dönthet a kormány.

Kapcsolódó cikkeink:

Újabb meglepetést okozhat a nyugdíjtörvény
Gondtalan nyugdíjas évek: ennyit tegyünk félre a milliókhoz

Válasz

Csapás a nyugdíjasokra! Jön a dupla juttatás tilalma
2012. december 17., hétfő 5:25 Pénzcentrum.hu

Bevezeti a kormány a dupla juttatás tilalmát a közszférában: jövő év július 1-jétől már nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és fizetést a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők, az állami vezetők, a bírák, az ügyészek, a rendőrök, a katonák. A korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, illetve a balettművészeti életjáradékot sem lehet a közszférában végzett kereső tevékenység mellett folyósítani. A módosító javaslatot múlt pénteken nyújtotta be az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága, ma pedig - érdemi vita nélkül - már szavaz is róla a parlament. Értesülések szerint a jövőben nemcsak a közszférában, hanem az azon kívül dolgozókra is ki kell terjeszteni a megszorítást, jelenlegi formájában ugyanis diszkriminatív.

"Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy ügyészségi szolgálati viszonyban áll" - fogalmaz az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz múlt pénteken délután benyújtott számvevőszéki és költségvetési bizottsági indítvány. A módosítás indoklása rámutat arra, hogy nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék is a dupla juttatás tilalma alá esik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közlése szerint a megkötés a kormány tagjaira is vonatkozik, ellenben kivételt képeznek a választott és kinevezett közjogi tisztségviselők.

Az érintetteknek 2013. április 30-ig kell bejelenteniük a nyugdíjfolyósító szervnek, ha a felsorolt jogviszonyokban kereső tevékenységet végeznek. A módosítás szerint az érintettek nyugellátását július 1-jétől szüneteltetnék. A nyugdíjat akkor folyósítanák újra, ha a jogosult bejelenti, és igazolja, hogy megszűnt a munkaviszonya a közszférában. Fontos rendelkezés, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősülnek az érintettek, vagyis minden ilyen státuszú állampolgárnak járó többletjuttatások - például utazási kedvezmények - megilletik majd őket.

Diszkriminatív lehet csak a közszférában tiltani a nyugdíj melletti munkavégzést?

A volt szolgálati nyugdíjasokat tömörítő Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom értesülései szerint a kormány nem támogatja azt az itt-ott hallható "menekülési" lehetőséget sem, hogy az érintett öregségi, illetve korhatár alatti nyugdíjasok megbízási vagy szerződéssel végezzenek munkát költségvetési intézményben. A KIM az Index kérdésére ezzel kapcsolatban annyit közölt: "a kormány elvi éllel rögzítette, hogy nem támogatja a vállalkozási, megbízási szerződési formában történő visszafoglalkoztatást".

Az érdekképviselet úgy tudja, hogy olyan módosító javaslat is készült, amely nemcsak a költségvetési szférában, hanem az azon kívül folytatott kereső tevékenységre is kiterjesztette volna a dupla juttatás tilalmát. Ez utóbbi indoka, hogy nem lehet sem a nemzeti alaptörvény, sem az EU közösségi jog alapján kizárólag a költségvetési szférára tiltó normát elrendelni. Az ugyanis számtalan nemzetközi pert, és várhatóan gyors EU kötelezettségszegési eljárást eredményezhet a negatív diszkrimináció hazai jogszabályba ültetése okán - olvasható a mozgalom érvelése a szoli.eu oldalon.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első negyedévben összesen 39 100-an dolgoztak a közszférában a 62-74 év közötti korosztályba tartozók közül. Ebből 5 700-an a humán-egészségügyi és szociális ellátás, 5 400-an az oktatás területén tevékenykedtek.

Sok hűhó semmiért? Amúgy is menniük kell a közszférából az öregeknek

A kormány döntése szerint jövő júliustól fő szabályként az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével - amely a jövő évben már 65 évre emelkedik - megszűnik a közszférában foglalkoztatottak jogviszonya - hívta fel a figyelmet közleményében a közigazgatási tárca. Ugyanakkor lehetőség lesz "a nagy tapasztalattal rendelkező és nélkülözhetetlen, de már az öregségi nyugdíjkorhatárt elért és megfelelő szolgálati idővel rendelkező munkaerő továbbfoglalkoztatására" a munkáltató külön kérvényére. Az érintetteket 70. életévük betöltéséig lehet majd továbbfoglalkoztatni.

A várakozások szerint az egészségügyi dolgozók, illetve a természettudományi ismereteket tanító pedagógusok esetében lehet indokolt a nyugdíjkorhatár utáni foglalkoztatás. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint az egészségügyben dolgozó, mintegy 136 ezer alkalmazottnak körülbelül tíz százaléka van a nyugdíjkorhatár felett, ezen belül a 29 ezer orvos közül 7 500 a nyugdíjas, de hasonlóak az arányok a felsőoktatásban is. A mentesített dolgozók is nyugdíjasnak minősülnek, ha betöltik a 65. életévüket, de nyugdíjat csak akkor kapnak, ha megszűnik a munkaviszonyuk, vagyis rájuk is vonatkozni fog a dupla juttatás tilalma.

A tett halála az okoskodás?

A módosító indítványt - szinte már bevett szokás szerint - rohamvágtában zavarja le az Országgyűlés. A pénteken beterjesztett javaslatot a költségvetési bizottság ülésén támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője. Az indítványról - a napirend szerint - mai ülésén már szavaz is az Országgyűlés. Ugyan formailag újra megnyílik az általános és a részletes vita, csak jelképes egyeztetésről van szó. Frakciónként mindössze 10 percben mondhatják el észrevételeiket a képviselők, a függetleneknek - beleértve a Demokratikus Koalíciót - pedig csupán 3 perc jut.

A határozathozatalokra eleve este fél 7 után kerül sor. A napirend szerint innentől számítva a 19., és egyben a legutolsó pontként tárgyal az Országgyűlés az említett módosításokat tartalmazó törvényjavaslatról.

Nem kellett volna kutyafuttában tárgyalni az előterjesztésről, ha az emberi erőforrások miniszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a nemzetgazdasági miniszter teljesítette volna a jogszabályban előírt kötelezettségét. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én, az első, összesen 397 milliárd forintos megszorító csomag részeként jelentette be, hogy a jövőben nem kíván egyszerre nyugdíjat és bért is fizetni az állam. A 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedésekkel kapcsolatos feladatokról szóló kormányrendelet október 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály szerint az említett három miniszternek október 31-ig kellett volna kidolgoznia egy módosító javaslatot, amely a költségvetési szervekkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók tekintetében a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság, valamint a nyugellátások és az illetmény/munkabér együttes folyósítását megtiltja. Ehhez képest másfél hónapot csúszott az előterjesztés.

Ki fog itt gyógyítani?

"Az ügyben semmilyen egyeztetés nem volt a kormány és a szakmai szervezetek között" - mondta el az Index kérdésére a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István úgy véli, ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor az ország egyes területein megszűnik az orvosi ellátás.

"Az ország északkeleti részén a járóbeteg-szakellátásban szinte csak nyugdíjas orvosok dolgoznak. Ez az intézkedés tehát a padlóra küldené az ezer sebből vérző egészségügyet" - fogalmazott. Szerinte ez a lépés nemcsak felelőtlen, hanem indokolatlan is, hiszen sok orvos nem keres, és soha nem is keresett jól, ezért a nyugdíja alacsony, így a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Ez külföldön azért nem jellemző, mert az orvosok nagyon megbecsültek és jól fizetettek, így a többségüknek eszük ágában sincs nyugdíjasként gyógyítani - ecsetelte Éger.
Kapcsolódó cikkeink:

A devizanyugdíjasokat is megmenti a kormány
Tízezrekkel kereshetsz többet jövőre: az utolsó esély
Jönnek a magyar luxusnyugdíjak: ki kapja?
Megszűnik az OTP Magánnyugdíjpénztár
Nyugdíjra vágysz? Így húzhatod ki addig
Mennyi lesz a fizetésed jövőre? Most megtudhatod!

Válasz

Kedves Klubtársaim, írjátok meg ide, hogy Ti hogyan próbáljátok kezelhetővé tenni az élelmiszer-kiadásaitokat, hogy mi is gyűjtsünk még több módszert. Margó

Válasz

Brutálisan emelkedtek az élelmiszerárak
Ennyivel drágultak
Minden alapvető élelmiszer drágább, mint egy éve, van, amelyiknél 37%-os a különbség.
Szerző: MTI
Forrás: MTI
2012.12.14.

Sokkal több pénzt fizetünk az ételért, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből.

A KSH adatai szerint a zöldségfélék termelői ára októberben 33,5, a gyümölcsöké pedig 18,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A gyümölcsök között az alma és a szőlő értékesítése jelentős ebben az időszakban. A burgonya termelői ára októberben 47,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az első félévben még olcsóbb volt, mint tavaly.

A tájékoztatás szerint a vágóállatok termelői ára 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A vágósertés felvásárlási ára továbbra is 400 forint felett volt kilogrammonként, ami 21,1%-kal magasabb, mint az előző évi októberi árszint. A vágóbaromfi ára ugyanezen időszak alatt 9,4%-kal növekedett.

A vágómarha ára a tavalyi jelentős emelkedés után az előző hónaphoz viszonyítva viszont 12%-kal csökkent, és 20,3%-kal az egy évvel korábbi szintje alá esett.
A tojás ára 37,7%-kal növekedett

Az idei év tizedik hónapjában az állati termékek ára 7,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tej ára 1,1%-kal csökkent, a tojásé pedig 37,7%-kal növekedett.

Válasz

Orbán /üzent/ ismerteti a jövőnket

129 komment Megjelent: 2012.11.30. 08:38
Íme a kormányfői jóslatok: lesz uniós alku, csökkenni fog a rezsiköltség, bizonytalan lesz a forint és nem meszelheti el az Alkotmánybíróság a választási regisztrációt.

Nem volt még példa az EU történetében arra, hogy elsőre megalkották a költségvetést. A jövő év elején a tagállamok vezetői megállapodnak, pánikra semmi ok - mondta a közrádió reggeli műsorában a miniszterelnök. A vita számokról folyik, de a tét nagyobb, arról szól, a felek mit gondolnak a jövőről, az életről. Orbán szerint meg kell védeni azt az elvet, hogy a volt kommunista országokat, a történelmileg hátrányos helyzetű, kevésbé fejlett országokat lehetőséghez kell juttatni.

A leminősítések a múlt hangjai - reagált az S&P lépésére Orbán Viktor, aki szerint Magyarország az államadósságát csökkenteni tudó államok közé tartozik, ez alapján kell megítélni. A leminősítések érdemben nem hatnak a magyar gazdaságpolitikára. Magyarország finanszírozása megoldott, pénzügyileg biztos lábon áll, nem kell az IMF pénze, csak biztonsági hálót akarunk. A munkanélküliség csökken, a finanszírozás megoldott, a születések száma is nő, és a kormányfő jó tendenciákra számít a következő hónapokban is.

Szerinte nemcsak a spekulánsok veszik a magyar állampapírokat, hanem a magyar állampolgárok is. Lassan 1000 milliárd forintnyi magyar állampapír van a magyar lakosság kezében, soha nem voltak még ekkora bizalommal a magyar állam felé - mutatott rá a kormányfő. Szerinte már nincs válságadó a magyar rendszerben, a mostani elemek hosszú távon maradnak. A monopolhelyzetben lévő vállalatok adója nem csökken, Orbán Viktor úgy látja: a megadóztatott cégek költségeiket nem tudták áthárítani a fogyasztókra.

A rezsi sem fog emelkedni, a közműcégek és az energiacégek sem fogják tudni áthárítani a terheket – ígérte a kormányfő. Azt mondta, azon dolgoznak egy szakértői csoporttal, hogy ne csak gázáremelés ne legyen, hanem a rezsiköltségek is csökkenjenek. Orbán Viktor a devizahitelezés kapcsán azt mondta: 150 ezer családot kihoztak a devizacsapdából, most az árfolyamgát rendszere a követező lépés. A forint árfolyama bizonytalan lesz, ezért azt kérte az érintettektől, lépjenek be az árfolyamgát rendszerébe.

A hajléktalanságról azt mondta, elég fűtött hely van. A nehéz időszakot minden fedél nélküli átvészelheti. A kormányfő az Alkotmánybíróság döntését - amely kritikával illette az utcán élés lehetőségét korlátozó önkormányzati intézkedéseket – életszerűtlennek nevezte. Orbán Viktor a választási regisztráció körüli vitát politikai műbalhénak tartja. Szerinte jelenleg nincs olyan nyilvántartás, amely alapján fair választásokat lehetne rendezni – ezért kell új megoldás. Mint mondta: a regisztráció várhatóan az Alkotmánybíróság elé kerül, de a jogszabály nem lehet alkotmánysértő, mert benne van az alaptörvényben.

Forrás: Hír24
Cimkék: orbán viktor, orbán viktor a rádióban

Válasz

Lehet élni a semmiből

25 komment
http://www.hir24.hu/belfold/2012/11/16/lehet-elni-a-semmibol/#comments
Megjelent: 2012.11.16. 10:07|

Tizenkétezer somogyi ember bizonyítja ezt – írja a sonline.hu.
Somogyban a legutóbbi kimutatás alapján több mint 22 ezer nyilvántartott álláskereső van. 7 százalékuk – 1596 személy – volt jogosult az álláskeresési ellátásra, míg 38,5 százalék volt a szociális ellátásban részesülők aránya.

Az ügyfelek több mint fele ugyanakkor senkitől sem kapott rendszeres ellátást. A megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint ugyanis 12 369 személy se a munkaügyi központtól, se az önkormányzattól nem kapott rendszeres ellátást. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet: az idénymunkák jelentős visszaesése nyomán előreláthatóan jövő máriciusig ismét emelkedik az állástalanok száma.

/Világszerte egyébként a dolgozók több mint 70 százalékának nincs munkanélküliségi biztosítása. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felmérésében szereplő 200 országból csak 72 rendelkezik ilyen társadalombiztosítási rendszerrel.) Az arány 86 százalékra nő, ha azokat is beleszámítják, amikor valaki nem fizette elég hosszú ideig a munkanélküli segélyre feljogosító tb-hozzájárulást. Vagyis 2008 óta világszerte állástalanná vált mintegy 40 millió ember 86 százaléka egyik napról a másikra pénztelenné vált – emelte ki jelentésében az ILO.// Ez bennünket nem igazán vigasztal. Margó/

Mint korábban megírtuk, a magyar munkaerőpiac még mindig felemás képet mutat. A legutóbbi adatok szerint 80 ezer emberrel több jutott valamiféle keresethez, mint tavaly ilyenkor, de ebbe beleértik a közfoglalkoztatottakat is. A munkanélküliek 47 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónap volt. Magas munkanélküliséget, alacsony növekedést jósol az Európai Bizottság. Idén 0,3 százalékkal zsugorodik az Európai Unió és 0,4 százalékkal az eurózóna gazdasága, a munkanélküliség pedig továbbra is magas marad.

Forrás: sonline.hu/Hír24

Néhány hozzászólást kiemeltem a Facebookról - kicsit kozmetikázva:
Vén Pál · Kiemelt hozzászóló · 64 éves
Egyet értekViszont azzal nem,hogy mi van a világban.Eleve létjogosultságot élvez a feketemunka és ez az eddigi kormányaink hibája mindeggyiké.Nem érdekelnek a hülye statisztikák mert 95%-ig kozmetikázottak.Vidéken nagyon nehéz helyzet van.A közmunka az egy szükséges rossz mivel az adófizetők pénze van benne.nem értéktermelő nem tesz a közösbe hanem onnan elvesz tehát tőlünk vesz el.Sajnos nagyon sok helyen nincs más lehetőség.A kormányok magasról lesz@rják ezt a kérdést.Iparunk nagyon gyengén vegetál mind külföldi és magyar gazemberek kezében van.Az euban nálunk a legkisebbek a munkabérek.Azokra gondolok akik kétkezi munkából tengődnek.Az árak a legjobb nyugati országok szinvonalán van a bérek meg a katica bogár /már nem is béka??/ feneke alatt vannak.Miért(?) mert szándékosan nyomott pénzen fizetnek vagy nem.Sok cég csak csurrant cseppent és egy emberről száz bőrt lehúznak.A versenyszférában elfogadhatók a bérek de minimálra vannak bejelentve és ez majd a nyugdíj(ha lesz) kórban csapódik le.

Rozália Aggné Németh · Kiemelt hozzászóló · Kölcsey Ferenc Gimnázium
Hát ezt kár volt leirni, most majd Matolcsy módositja fogja, hogy 47 ooo Ft-ból meg lehet élni, mert a semmiből is meg is lehet élni.

Anna Kiss · Kiemelt hozzászóló · Szász Ferenc Berzsenyi
Közmunkás is csak azért , mertt 4 órában foglakoztatják őket. Miért néznek minket ennyire hülyének. Nem mi vagyunk azok.Ha nincs egy éves munkaviszonyod , mert esetleg megszünt közben a munkahelyed, semmit nem kapsz. Egy fillért se. Ebből tartd el a családodat.

Válasz

Kedves László teljesen igaz, logikus az okfejtésed, közgazdászként már régen nem értem a kormányunk gazdaságpolitikáját, hiszen ennyire nem lehet dilettáns, csak készakarva dönti romokba a gazdaságunkat, hogy csődöt jelenthessen a fennálló tartozásokkal szemben. De előtte még kimenti a saját és a hűséges társaik, rokonaik ... vagyonába a gazdaságból, ami menthető. Margó

Előzmény

Válasz

Ha valaki gazember, az bevállalja, hogy hülye is, hogy a látszat az igyekezetére fennmaradjon!
Mert 765 milliárdos megszorítás = pénzkivonás a lakossági vásárló képességből = a kb. 28000 milliárdos GDP-ből 500-700 milliárdos csökkenéssel, azaz emiatt még több megszorítást igérget OV+MGy, csakhogy akkor még több hiány lesz! A fizetőképesség még jobban zuhan!
Az EU 2% növekedéssel (eddigi GDP +560 milliárd) KISEBB ki-igazítást is elfogadna, gondolom én...
Amúgy az árak mintegy 10%-os növekedése önmagában 10% gazdasági hanyattesést okoz.
A létfenntartási cikkeknél kb. 30-50% áremelkedés érzékelhető, miközben a lakossági jövedelmek csökkennek.
Mert az átlagjövedelem csak a keresőkre számított, nem az összlakosságra,
a keresők leszámítva a 300 ezer kényszermunkást (ez okozott látszatra 50 ezres többlet munkahelyet) mintegy 250 ezer újabban megszűnt (pl. Gyurcsány-Bajnai óta) valódi munkahelyet sejtet! A 2006-os 2,85 millió valódi termelő munkavégző helyett (nyilván nem a főnökök száma zuhant) vélhetően már csak 2,6 millió termelő munkás dolgozik.
Mivel a vállalkozói szférában kb 30 ezres a csökkenés, de főnöki státusz kedvezőbb adózású, ezért vélhető a csókosok-családtagok mintegy 100 ezres növekedése, és fizikai termelők kb. 130 ezres létszám csökkenése vélhető, a többi gondolom az állami és önkormányzati, egészségügyi oktatási, +nonprofit szférából került munkanélkülivé.
Aki pontos, de nem kozmetikázott adatokat ismer, közölje!

Előzmény

Válasz

...ÉS MINDEHHEZ MIT SZÓLTOK?

Egy lakás áráért repült Orbán Bukarestből Brüsszelbe

21 komment| Megjelent: 2012.10.21. 19:20| Frissült: 2012.10.21. 19:21

Tizenhárom millió forintért bérelték a miniszterelnök különgépét a héten.

Szerdán erősítette meg a kormányfő szóvivője a Hír24 információját, hogy különgéppel repült Orbán Viktor Bukarestből Brüsszelbe. Havasi Bertalan a Vasárnapi Blikknek ennek költségét is elárulta. Ennyiből már takaros lakást lehet venni, egy minimálbérből élőnek pedig több,mint 10 évnyi fizetését jelenti.

Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) tisztújító kongresszusán vett részt szerdán Bukarestben. A miniszterelnök sajtófőnöke szerint azért kellett különgépet rendelni, mert menetrendszerinti járattal a kormányfő nem ért volna időben Brüsszelbe, a csütörtöki V4-találkozóra.

A Blikk szombaton közölt egy összesítést a politikusok milliós külföldi útjairól. A listát az agrárminiszter braziliai kiruccanása vezeti, több, mint 5 millió forintba került 8 napos szakmai kiküldetése egy 3 napos konferenciára.

Forrás: Vasárnapi Blikk/Hír24
Cimkék: Orbán, különgép

Előzmény

Válasz

Brüsszel: Még nagyobb csomag kell

Index: 2012. október 19., péntek 16:57 | [aznap frissítve]|

Hiába jelentett be Matolcsy György soha nem látott mértékű, 764 milliárdos megszorítást jövőre, az Európai Bizottság szerint a csomag jelentős mértékben csökkenti a növekedést, ami a kiigazítási igényt is megnöveli. Orbán Viktor szerint akármit csinálunk, sose elég. Azt kéri Brüsszeltől, mondják meg, szerintük mennyi hiányzik, a magyar kormány elő fogja teremteni a pénzt.
Kis korrekcióra lesz szükség, mondta Orbán Viktor pénteken, miután kiderült, Brüsszel még a 764 milliárdos megszorító csomagot is kevesli, további lépéseket vár a magyar kormánytól. Magyarország Orbán Viktor szerint most azt várja az Európai Bizottságtól, hogy mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

A magyar miniszterelnök az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli tanácskozása után nyilatkozott. Az MTI tudósítása szerint Orbán elmondta, hogy megkapta Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre, ezért péntek reggel telefonos kormányülést tartott, és kikérte a kormánytagok jóváhagyását a Brüsszelnek adandó válaszhoz.

Az Európai Bizottság szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország "már majdnem" eleget tesz a kívánalmaknak, mondta Orbán Viktor, aki ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét. "Akármit csinálunk, sose elég" - fogalmazott a kormányfő.

Elő fogjuk teremteni

Most az a helyzet, hogy Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiányadatok, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek, fűzte hozzá. Vagyis az intézkedések nem csupán a mérleget javítják, hanem visszafogják a növekedést is, és e várható negatív hatásnak a bekalkulálásával már nem látszik egyértelműnek a megfelelő végeredmény az Európai Bizottság szerint, mondta a kormányfő. Orbán Viktor megjegyezte: most már a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint is három százalék alatt várható Magyarországon a költségvetési hiány 2013-ban.

"Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni" - közölte a miniszterelnök, aki meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt elő fogják teremteni. "Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte csak kicsi korrekcióra lesz szükség.
Betömtük, de megnőtt a lyuk

Mint arra az Index korábbi cikkében rámutatott, a Matolcsy György által bejelentett csomagoknak jelentős, a növekedést visszafogó hatásai lesznek. A kormány a frissen bejelentett 764 milliárd forintos csomag kapcsán maga csökkentette 1 százalékról 0,9 százalékra a jövő évi növekedési előrejelzését. Az intézkedések hatásai azonban ennél jóval durvábbak lehetnek.

A tranzakciós adó emelése, a benntartott bankadó, a helyi iparűzési adó alapjának változtatása, a cafeteria szabályok változtatása, a közműadó, csupa olyan tételek, amelyek jelentősen drágítják majd az életet, nem serkentik a beruházói kedvet, visszavetik a fogyasztást, lassítják a gazdaságot és a válságból való kilábalást.
Lelassít a megszorítás

A közgazdaságtanban ezzel kapcsolatban inkább csak becslések, illetve különböző tapasztalatokon alapuló ökölszablyok léteznek. A gazdaságpolitikai előrejelzések rendszerint egy 1 százalékos GDP-arányos kiigazítás után 0,5 százalékos vagy ennél is kisebb recessziós hatással számolnak - írja a zsiday.hu. Az IMF az európai válságkezelések tapasztalatai alapján viszont arra jutott, hogy a valóságban a megszorítások negatív hatása ennél jóval nagyobb, 0,9 és 1,7 százalék között van.

Ez a fájdalmas összefüggés érvényesül most Magyarországon is. Ha csak a becslés alját vesszük alapul és azt mondjuk, hogy az 1 százalékos kiigazítás 1 százalékos GDP- esést hoz, akkor is világosan látszik, hogy Brüsszel miért elégedetlen. A második, 364 milliárdos Matolcsy-csomag a GDP 1,3 százaléka, így tehát a visszaesés is valahol ekörül lehet, miközben a kormány csak 0,1 százalékkal csökkentette a korábbi 2013-as gazdasági növekedési előrejelzését. Ehhez képest a gazdaság akár recesszióba is kerülhet, legjobb esetben is csak nulla százalék körüli stagnálásra számíthatunk, ami a költségvetési egyenlegben egy durván 100 milliárdos elcsúszást okozhat.

Orbán bejelentései alapján úgy tűnik, Brüsszel is jelentős lassulást vár, a kisebb növekedés, vagy a növedés hiánya pedig a büdzsén lévő lyuk méretét is növeli. A korábbi növekedési várakozások mellett (0,7-1 százalék) az elemzők 500 milliárd körüli kiigazítási igényről beszéltek, és bár a 764 milliárdos csomag tényleges hatása ezt ugyan már közelíti, az intézkedések az eredeti lyuk méretét is növelik. Hogy pontosan mennyivel, arról hamarosan Brüsszel is tájékoztathatja a kormányt. A brüsszeli bizottság november 7-én áll elő végleges elemzésével, és az abban foglaltak irányadók lehetnek a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban is.
Csak 10 milliárd a különbség?

Magyar elemzők egyébként a 764 milliárdos megszorítás bejelentése után már azt valószínűsítették, a csomag mértéke elég lehet ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól kikerüljünk. Orbán szerint az Európai Bizottságnak joga és kötelessége, hogy a pénzügyi mutatókat kikényszerítse a tagállamoktól. A Népszabadság úgy tudja, a magyar fél azzal számol, hogy 10 milliárd forint körüli lehet az eltérés a két álláspont között. A kormány egyébként maga is számolt azzal, hogy a bejelentett intézkedések csökkentik a növekedést, a csomag közzététele után megváltoztatták saját előrejelzésüket is.
Fő makrogazdasági mutatók, változás az előző évhez képest, % (forrás: NGM)
2011 2012 2013 2014
GDP volumene 1,6 -1,2 0,9 2,0
Háztartások fogyasztási kiadása 0,0 -0,8 -0,5 1,0
Bruttó állóeszköz felhalmozás -5,5 -5,8 -1,0 0,3
Export 8,4 2,6 6,2 6,4
Import 6,3 1,4 4,5 5,3
Foglalkoztatottak száma 0,8 1,1 0,7 1,3
Munkanélküliségi ráta (15-74) 10,9 10,9 10,8 10,7
Infláció 3,9 5,8 5,2 3,0

Úgy számoltak, az intézkedések egy része a vállalati szektor jövedelmezőségén keresztül a munkaerőpiacon visszafogottabb bér- és létszámdinamikához, illetve a beruházásokban a trendforduló kitolódásához vezethet. Az inflációra egymásra ellentétes hatást gyakorol a kibocsátási rés lassabb záródása és a vállalati költségek emelkedése. Ezek eredőjeként a 2013-as évben az utóbbi lesz domináns, ami 2013-ban némileg magasabb inflációhoz vezethet. Szerintük a háztartások jövedelmi helyzetét befolyásoló hatások miatt a fogyasztási kilátások az előrejelzési horizont teljes hosszán visszafogottabbak.

"Mindezeket figyelembe véve 2013-ban 0,9 százalékos, 2014-ben 2 százalékos növekedés várható, ami összhangban van a piaci és nemzetközi előrejelzők várakozásaival. A makrogazdasági pálya revíziója a költségvetés hiányát a GDP mintegy 0,1 százalékával emeli, amire bőségesen elegendő tartalékot jelent az Országvédelmi Alap megemelt szintje" - vélték még a hét közepén.
Bevételnövelő intézkedések (első csomag) Ennyit vár tőle a kormány (milliárd)
Tranzakciós illeték emelése (MNB nélkül) 60
Pénztárgépek elektronikus bekötése 95
Fordított áfa a sertéságazatban 10
Kisvállalati adózás 15
TB-járulékplafon eltörlése 51
Összesen: 231
Bevételnövelő intézkedések (második csomag)
A bankadót nem felezik meg. 72
Tranzakciós illeték további emelése 90
Államkincstár adójának emelése 40
Iparűzés adóalap kiszámításának változása 35
Közműadó 30
Nő a cafeteria adókulcsa. 40
NAV egyedi számlák ellenőrzése 60
Összesen 367
Kiadáscsökkentő intézkedések (összesen)
Nyugdíj/bér egyszerre nem 30
EU-s társfinanszírozás csökkentése 55
Elmaradó béremelés 73
Segélyplafon 8
Összesen 166
Teljes megszorítás 764

Válasz

akinek egy kis esze van az innen elmegy, mert itt addig nem lesz béke míg az Orbáné nem lesz minden ,Mi már igy öregen csak elleszünk de a fiataloknak semmi esélye !!!!

Válasz

rohadékok bohócok kormánya A KÖZMŰVET mi otthon 1 km hosszan saját erőből végeztük .átvette a vízmű és utána már nem volt közünk hozzá ,ez még csak elmegy, de amit ezek most akarnak az már sok SOK SOKK, ugye ?

Válasz

NGM: nem átmeneti teher a közművezeték-adó
A jövő évi költségvetési kiigazítási lépések között szereplő közművezeték-adó, a közműtulajdonosokra vonatkozó építményadó helyi adó, ezért annak bevezetéséről és - a meghatározott keretek közötti - mértékéről a települési önkormányzat dönt - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszából, amit az MTI kérdésére küldtek.

A tárca megerősítette, hogy nem átmeneti teherről van szó, "az intézkedést tartósnak szánja a kormány". Az adó kivetése az építményadó esetében már megszokott módon történik. Az adóalany a törvény és a települési önkormányzat által meghozott adórendelet alapján bevallja az adóköteles vezeték hosszát. Ezt követően a hatóság határozatban megállapítja az adót, amit évente két részletben kell megfizetni - ismerteti a tervezet részleteit az NGM.

Előzmény

Válasz

Anna Freud helyett hozzászólását bemásolom:
Anna Freud

okt. 10. (1 napja)

címzett: Ágnes; saját magam; György; szerk
Kedves Ágnes!

Egyik ismerősöm írt levelet nekem, amíg kórházban voltam, amelyben
leírta, hogy Égely, ismert fizikus feltalálta, hogy hogyan tudnánk
bioetanolt, hazai mezőgazdasági termékekből gyártani. Két
államtitkárnál is járt, hogy a tömeggyártásra forrásokat szerezzen, de
mindkét államtitkár azt válaszolta neki, hogy az Orbán kormány célja,
hogy csődbe vigye az országot.

Ennek az az oka, hogy a magyar adósságállomány óriási, mert abba
nemcsak a kormány által felvett összegek tartoznak bele, hanem az
önkormányzatok és/vagy a magánszemélyek illetve vállalatok
adósságállománya is, vagyis a Te személyes adósságod is. Ennek a
hatalmas adósságállománynak a finanszírozására a magyar gazdaság
Nemzeti Össz-termének 20 %-át kell költenie. Ez kifizethetetlen teher.
A Nemzeti Bank valutatartalékához nem lehet hozzáférni.

Én egyetértek avval, hogy azon adósság finanszírozását, amelyet nem a
magyar gazdaságba fektettünk be, nem szabad megkísérelni, de a csőd
nem megoldás. Euróra vagy dollárra pontosan ki kell számítani, hogy
mekkora összeget fektettünk be a magyar gazdaságba, és mekkora annak
az Uniós országok számára kötelező kamata és kezelési költsége, és
ezen összeget valóban finanszíroznunk kell még akkor is, ha például
Gyurcsány rosszul gazdálkodott a pénzzel. De sem azokat az összegeket,
amelyeket nem a magyar gazdaságba fektettünk be, vagy ezen összegek
spekulációs kamatát nem szabad finanszíroznunk, mert ezzel tönkre
tesszük azt a magyar népet, amely a világ, gazdasági motorja volt.
Érdemes végignézni a Budapesti Műszaki Egyetem jubileumi diplomásainak
életrajzát. A nemzetközi műszaki szervezetek döntő többségének magyar
szakemberek voltak oszlopos tagjai, és jelentős résének ügyvezetői is.
Magyar elnökök nem lehettek, mert Magyarország mégis kommunista
országnak számított, de a műszaki irányítás magyar szakemberek kezében
volt.

Orbán azt nyilatkozta, hogy fél-ázsiai, egymással veszekedő nép
vagyunk. Én ezzel az állítással nem értek egyet. A magyar nép egészen
ázsiai nép, de Szent István Európához kapcsolt bennünket. Ázsiai
mivoltunk hallatlan előny, mert például azok a kínai mérnökök, akik
előidézték a kínai csodát a Budapesti Műszaki Egyetemen kapták
szakképzésüket. Az arabok egy év alatt meg tudnak magyarul tanulni.
Mivel az arab nyelvben nincsenek meg a modern technika
szakkifejezései, és mi, a Magyar Szabványügyi Hivatalban,
terminológiai szabványokban megteremtettük ezeket a szakkifejezéseket,
ezért műszaki kérdésekben egymás között is magyarul beszélnek. Nem
véletlen az a tény, hogy Líbiában, - a harcok - során csak a magyar
követség tudott megmaradni, és mi képviseltük az összes fejlett ország
állampolgárainak érdekeit.

A magyar nép nem veszekedős, hanem segítőkész. Csak a vezetők
veszekszenek a hatalomért.

Nem érdeke sem az Uniónak, se az IMF-nek egy ilyen nép csődbe
kergetése. A jelen gazdaságpolitika miatt csak a semmire se jó
cigányok vállalnak gyermeket. A hetedik kerületben, Andrea
osztálytársainak döntő többsége cigány volt. Ez pedig senkinek se jó.
Ez nem rasszizmus, hanem nemzetközi érdek. Kell, hogy a magyar
családoknak legyen arra kerete, hogy gyermekeket neveljenek. Ha van
német kapcsolatod, akkor ezt kell megmagyarázni Angéla Merkelnek.

Európa csődjének oka, hogy az arab országokban uralomra jutott a
Muzulmán Testvériség. Mi magyarok tudjuk a legjobban, hogy ez mit
jelent, mert mi 150 évig kipróbáltuk a török uralmat. Érdemes volna
lefordíttatni Zrínyi Miklósnak "A Török Áfium elleni Orvosság" című
művét. Az tükrözi a legjobban a valóságot. Nekem kötelező olvasmány
volt, a Széchényi Könyvtárba jártam olvasni. Jó lenne, ha az Unió
vezetői olvasnák.

II. Endre magyar király Szíriában várat építtetett a karavánok
védelmére, és Oroszlán Szívű Richárd angol királlyal együtt kiűzték
Jeruzsálemből a mohamedánokat, mert tudni vélték, hogy Jeruzsálemben
van a Grál, a Krisztus vérét tartalmazó kehely. Jeruzsálem 100 évig
keresztény királyság volt.

Egy város két ország nem lehet sikeres. Ez volt a Berlini tapasztalat,
és ez a mi tapasztalunk is, akiknek Trianon városainkat kettévágta.
Például a magyar államelnököt nem engedték át Rév-Komáromba a
szlovákok, pedig Komárom és Rév-Komárom valaha egy város volt.

Ennyi szerettem volna elmondani Neked. Talán lesz idők és
végigolvasod. Bár volna lehetőségem ezt elmondani a televízióban.

Puszi

2012. 10. 10.

Panni"

Válasz

Én Egely György videójábol hallottam, hogy a Fidesz Államcsőd levezetését fogja végbevinni, ezért az Egely féle autó átállító kütyű E85-re és hazai önellátó mezőgazdasági termelésű kukoricára befektetéssel sem törődik.
http://www.youtube.com/watch?v=dHstNbm7CcM&feature=related

Néhány nappal később találkoztam Róna Péter beszélgetésével az ATV videójában, hogy 2013-ban 5820 milliárd Ft az Ország (lakosság+vállalkozások+kormány) együttes kamatfizetési kötelezettsége, és kötvényekből, valamint a Kötelező Magánnyugdíjpénztári pénzek maradékából
esetleg 2013-ban még nem lesz államcsőd!
http://www.youtube.com/watch?v=6IJUMBoSWEQ&feature=youtu.be

Válasz

Tessék spájzolni! Hatalmas drágulás jön

22 komment|
Megjelent: 2012.10.09. 10:02|
Frissült: 2012.10.09. 10:48

A családok jelentős részét felkészületlenül éri a 20-25 százalékos áremelkedés – írja a Pénzcentrum.hu.

A gazdasági portál szerint tudatos tervezéssel, okos fogyasztói magatartással egy-egy áremelkedés elleni csata megnyerhető, de a háború megnyeréséhez teljes szemlélet- és életmódváltás kellene. Ágazati szereplők egybehangzóan azzal számolnak, hogy jelentős emelkedés várható az év hátralevő részében és a jövő év első felében az élelmiszereknél.

A drágulás az alapanyagoktól és az alapvető termékektől indulva az élelmiszer-fogyasztói kosár egészébe begyűrűzhet. Egyes becslések szerint év végére 200 forint lehet a burgonya kilója, az alma bolti ára meghaladhatja a 300 forint/kilogrammot. 20-25 százalékos áremelkedés várható a tejnél, és a magyar fogyasztás szempontjából kiemelt fontosságú sertés- és baromfihús is hasonló mértékben drágulhat.

Ditróy Gergely, a Portfolio.hu elemzője szerint a magyar családokat felkészületlenül éri az áremelkedés, hiszen már most is a jövedelmük közel teljes egészét felélik. "A tudatos, takarékos vásárlás alapvetően inkább hosszabb távon működik, és inkább életformának nevezhető" - mondta a a Pénzcentrum.hu-nak Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa. Amivel minden háztartás felkészülhet az élelmiszerdrágulásra, az alapvetően a tartalékolás -- nemcsak pénzben, hanem élelmiszerben is.

Érdemes a tartós alapélelmiszerekből, alapanyagokból tartalékolni: a liszt, a cukor, a só, az olaj, a zsiradék, a hüvelyes termék (szárazbab, sárgaborsó) jól tárolható és érdemes befőzni, aszalni. Hosszú távú költségcsökkentést eredményezhet, ha rokonainkkal, barátainkkal vásárlóközösségeket alakítunk ki. Így, együtt megvásárolva például egy egész sertést jóval olcsóbb áron juthatunk hozzá a húshoz, de akár egy zöldségtermelővel is megállapodhatunk arról, hogy szállít nekünk élelmiszert – javasolta a szakember.

Forrás: Pénzcentrum.hu/Hír24
Cimkék: élelmiszerár, élelmiszerárak

Válasz

OLVASD CSAK, MIRE KELL A CSOMAG!!!

Matolcsy csomag szakértői elemzése

http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/ez_egy_ortodox_csomag_elemzok_matolcsy_bejelenteserol.173857.html

Ez egy ortodox csomag - Elemzők Matolcsy bejelentéséről
2012. október 5.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek reggel ismertette a kormány legújabb kiigazító csomagjának részleteit. Elemzők szerint ezek közül a legfontosabb lépés a rosszabb makropálya elfogadása és a jegybank megadóztatásának eltörlése. Egyesek szerint a most bejelentett lépések arra utalnak, hogy a kormány visszatért az ortodox gazdaa
A bejelentés részletei:

2012.10.05 10:31 Matolcsy 10 intézkedést jelentett be - Íme a részletek!

A Brüsszelbe elküldött jelentés lényeges pontjai:

2012.10.05 10:25 Már nem számol a kormány az IMF-fel - vagy mégis?
Elég lehet?

Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője a bejelentésekre reagálva kommentárjában kiemelte, hogy a kormány lemondott az 1,6%-os 2013-as növekedésről és 1%-ra hozta le előrejelzését. A kormány engedett a trojka (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap és Európai Központi Bank hármasának) nyomásának és eltörli az MNB-re kivetett tranzakciós illetékterhet. A közgazdász emlékeztet arra, hogy a jegybank megadóztatása volt a legnagyobb akadálya az IMF-megállapodásnak. A kormány emellett döntött arról is, hogy megemeli az idei és jövő évi hiánycélt is (0,5%-kal). A nemzetközi szervezetek képviselői ezt elfogadhatják.

A jövőre bejelentett intézkedések (kiadáscsökkentés, hatékonyabb adóbeszedés és kisebb adóemelés) kompenzálhatják a jegybank megadóztatásának eltörlése miatt kieső 116 milliárd forintot és a lassúbb gazdasági növekedés kedvezőtlen hatását. A Citi elemzőjének számításai szerint a most ismertetett csomag a GDP 1,3%-ára rúg, ami közel megfelel a számolt kiigazítási igénnyel. Jelentős kockázatok övezik azonban az áfa-beszedés növelését és az államkincstár megadóztatását. Közben a bankok adóterhelése GDP-arányosan 0,1%-kal emelkedik a tranzakciós illeték készpénzfelvételre történő emelése miatt. A közszféra bérénél tervezett lefaragást is jelentős kockázatok övezik. Az uniós projekteknél pedig a költségvetési forrás arányának csökkenése negatívan fogja érinteni a - már jelenlegi is visszaeső - beruházási teljesítményt - vetíti előre az elemző.
. A program végrehajtási kockázatai azonban nagyok, amire az Európai Bizottság és az IMF is rámutat majd várhatóan. Ezért a nemzetközi szervezetek még további lépéseket is elvárhatnak ezeken felül - fogalmaz az elemző. Összességében azonban a csomag megalapozhatja a hivatalos IMF-tárgyalások folytatását - tette hozzá.

Visszatért az ortodox gazdaságpolitika?
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemzőrészlegének szakértői a programot kommentálva úgy fogalmaztak, hogy elhárul annak a veszélye, hogy az EU túlzottdeficit-eljárásának keretében felfüggesztik a Magyarországnak járó kohéziós juttatások folyósítását. A JP Morgan elemzői szerint a program fontos jele annak, hogy a kohéziós juttatások elveszítésének fenyegetése továbbra is erőteljesen a költségvetési konszolidáció folytatására ösztönzi a kormányt.
A cég szakértőinek véleménye szerint az MNB-re vonatkozó pénzügyi tranzakciós illeték eltörlésével az IMF/EU-megállapodás egyik fő akadálya hárult el. Csak 2013-ra várják a megállapodás megkötését, mivel arra számítanak, hogy a Nemzetközi Valutaalap várhatóan az új intézkedések némelyikének további részletezését fogja kérni. A ház szerint ezért valószínű, hogy több tárgyalási forduló is lesz, mielőtt a felek megállapodásra jutnak.

Kétségesnek tartják a 2,7 százalékos deficitcél teljesítését. 3 százalékos határszint környékén tartott államháztartási deficitekre számítanak mindkét évben.

Előzmény

Válasz

HÁÁÁT.... EZ NEM LEHET IGAZ!!!! 18 órája töltöttem fel azt a friss hírt, hogy az IMF nem kér megszorítást, akkor MIÉRT ÁLLÍTANAK ÖSSZE ILYEN CSOMAGOT????!!!!
400 milliárdos megszorítás jön

150 komment|
Megjelent: 2012.10.05. 09:20|
Frissült: 2012.10.05. 12:47

Megemeli a kormány a hiánycélokat, nemcsak az ideit, a 2013-ast is - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.

Döntött a kormány azokról az intézkedésekről, amelyekkel 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék alatt lesz az államháztartás hiánya - mondta Matolcsy György. Elismerte, a magyar gazdaság teljesítménye negatív tartományban lesz, ezért a kabinet 2,7 százalékra emeli az idei hiánycélt. Ehhez kapcsolódóan 133 milliárd forint költségvetési pénz zárolását jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető ígérete szerint a zárolás csak a minisztériumok előirányzatait és a büdzsében szereplő egyedi maradványok zárolását jelenti, a lakosság - rövid távon - ebből nem érzékel semmit.

Záporoznak a zárolások

Jelentős – 49 milliárdos - pénzelvonás lesz idén még a központi költségvetési szervektől és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatainál. Húsz milliárddal kevesebbet költhet el a rendkívüli kormányzati kiadások keretében is a kormány. A PPP és az EU Önerő Alap előirányzatoknál (3+20 milliárd forintot zárolnak, míg a vagyonfejezetnél és a Nemzeti Földalap kiadásainál együttesen 5 milliárd forintot fognak meg. A Nemzeti Foglakoztatási Alapnál 16 milliárd, a Nemzeti Kulturális Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap együttesen 4 milliárd forintnyi „egyenlegjavítás” lesz.

Ám a versenyszféra sem ússza meg a nadrágszíj-meghúzást: a dohánygyártmányoknál előrehozzák december 1-re a jövedéki adó emelését, ami a cégeknek 2 milliárd forintjába kerül az idén. Ennél sokkal jobban és több cégnek fáj majd az innovációs járulék szabályainak változása, amelyből 15 milliárd forintot nyer a közös kassza.

Az ugyanakkor zsebre megy, hogy nem emelik tanárok bérét. "Ez 73 milliárdos javulást okoz". A kormány az önkormányzatoknál bevezet egy felső korlátot a segélyeknél. Ez a családtámogatásokra nem vonatkozik. De az biztos, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta.

Matolcsy elmondta, hogy a 2012-es év első félévében mínusz 1,2 százalékos gazdasági zsugorodás a második félévre megállt, így van esély a hiánycél 3 százalék alatt tartására.

Jövőre még több "egyenlegjavítás"

2013-ra egy 397 milliárdos egyenlegjavító program (magyarul megszorítás) várható. Ez összesen 7 csoporton belül 10 döntésből áll, amelyeket sorban töltjük fel, kérjük frissítse sűrűn a cikkoldalt!

Tb-emelés a középosztálynak

Az egykulcsos adó után az egykulcsos tb-járulékot is bevezeti a kormány jövőre. Jelenleg ugyanis évi 7,8 millió forintos bruttó bér (körülbelül nettó 330 ezer forintos havi fizetés) felett nem kell tb-járulékot fizetni a munkavállalónak, míg a fizetés ez alatti részére 10 százalékos járulék van. Ebből 51 milliárdos többletbevételt vár a kormány. Kitart azonban a kormány amellett a terve mellett, hogy jövőre kivezeti a félszuperbruttót, és „igazi” 16 százalékos egykulcsos szja-t vezet be. „Az egyikkel adunk, a másikkal elveszünk” – magyarázta Matolcsy, aki szerint így az adófizetők egy százaléka fizethet majd valamivel több adót összességében 2013-ban, mint 2012-ben – de még mindig kevesebbet, mint 2010-ben.

Háromszoros adó a készpénzre

Az egy ezrelékes tranzakciós illeték helyett 3 ezrelékes tranzakciós illetéket kell majd a bankoknak kifizetniük a készpénzfelvétel után. A Bankszövetséggel való egyeztetés után várhatóan ennek a felét terhelik majd tovább a bankok a miniszter szerint. Ez azt jelenti, hogy minden, ATM-ben felvett ezresből másfél forinttal kevesebbet kapunk meg. „ Ebből mindenki érezheti, hogy a kormány célja, hogy a pénzügyi tranzakciókat a készpénz helyett az átutalások felé terelje” – kommentálta Matolcsy az intézkedést. Hogy ebből pontosan mennyi adóbevételt vár a kormány, nem pontosította.

Pénztárgépi besúgókütyü

Az adóbeszedés hatékonyságát növelné a kormány azzal, hogy a pénztárgépekbe egy elektronikus kütyüt szerel, amely tartja a kapcsolatot az adóhivatallal. A kereskedelmi szektor adatait elemezve ugyanis tegnap arra jutott a kormány: összesen 500-700 milliárd forintnyi áfát, illetve társasági adót és szociális hozzájárulást nem fizetnek be a kereskedők a forgalmuk után. „A bolgárok idén vezették be ezt a rendszert, és máris 1 milliárd euróval, azaz 300 milliárd forinttal lett több náluk az áfabevétel” – hozta a balkáni példát a miniszter. Úgy számol, az ország 400 ezer pénztárgépében idén a NAV segítségével elhelyezendő eszközök nyomán jövőre 95 milliárd forinttal lehet több az áfabevétel a magyar költségvetésben. 2014-ben és 2015-ben viszont a teljes, becslések szerint 500 milliárdos áfaeltitkolást igyekezne megszüntetni a kormány.

Fordított áfa a disznótartóknak

Az áfacsalást nehezítő fordított áfát bevezeti a kormány a sertéságazatra is. „Az első két hónap tanúsága szerint ez a rendszer a már ebbe a körbe vont 5 szántóföldi növénynél bevált” – tette hozzá a miniszter.

Az adóbeszedés hatékonyságának növeléséből és a jellemzően készpénzes feketegazdaság visszaszorításából összesen 2013-ban 120 milliárdos többletbevételt remél a kormány.

Fizessen az EU!

Összesen 55 milliárd forintot tervez a kormány spórolni jövőre azzal, hogy 15 százalékról 5 százalékra csökkenti a kormány társfinanszírozását az európai uniós projektekben. „Ezt megtehetjük” – hangsúlyozta.

MNB helyett MÁK

Fontos az is, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték alól végül kivonták a Magyar Nemzeti Bankot az Európai Bizottság nyomására, ám az innen várt bevételt lényegében a Magyar Államkincstárra terhelték át. A kincstárnál kezelt 120 ezer milliárd forintnyi tranzakcióból így összesen 40 milliárd forintos többletbevételre számítanak.

Kommunikálják az EU-ban

A mai napon az Európai Bizottságnak is beszámol Matolcsy György. A kormányszóvivő szerint a most bejelentett döntések nélkül 1000 milliárd forintos uniós támogatást bukna Magyarország. Varga Mihály tárca nélküli miniszter a minap arról beszélt, hogy az Orbán-kormánynak október 5-ig be kell mutatnia, milyen intézkedéseket tervez az államháztartási hiány három százalék alatt tartására.

A 400 milliárdos megszorítás - Fidesz fordításban

Közben a kormány oldalán is megjelent az a dokumentum, amelyet elküldenek az IMF vezérigazgatójának és az EU pénzügyi biztosának is.

Vacak kilátások az álláspiacon

A közszférában a közmunkaprogramok folytatódnak, ugyanakkor – a közfeladat-ellátásban kritikus területek, pl. egészségügy mentesítése mellett – a nyugdíjazás miatt üresen maradt státuszok megszűnnek. Összességében nemzetgazdasági szinten 2013-ban 1 százalék közeli, 2014-ben másfél százalékos foglalkoztatásbővülés valószínűsíthető a kormány szerint. A munkanélküliség a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint az előrehozott nyugdíjazás lehetőségének megszüntetése mellett átmenetileg csak mérsékeltebb ütemben csökken, sőt átmenetileg nőhet is - áll a kormány által az uniónak leadott jelentésben.

Ha kíváncsi arra, hogyan reagáltak a pártok Matolcsy újabb csomagjára, erre menjen tovább!

Forrás: Hír24
Cimkék: matolcsy györgy, túlzottdeficit-eljárás, megszorítás

Előzmény

Válasz

Nem kér további megszorításokat az IMF

Szóljon hozzá!|
Megjelent: 2012.10.04. 17:15|

A valutaalap nem kért további megszorító intézkedéseket a magyar kormánytól.

Továbbra sincs még meg az időpontja annak, hogy mikor folytatódnak a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között – jelentette ki Gerry Rice, a IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója. – „Nincs még időpontja egy új budapesti látogatásnak, de nyilvánvalóan továbbra is kapcsolatban állunk a magyar kormánnyal és az európai partnereinkkel.”

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az IMF mely pontokon kérte a magyar kormány álláspontjának tisztázását, a külkapcsolati igazgató annyit mondott, hogy a valutaalap fő irányvonalait az IMF küldöttségének július 26-án kiadott sajtóközleménye tartalmazza.

„Nem javasolunk szigorúbb pénzügyi intézkedéseket, mint amennyit a kormány jelenlegi, 2013-as költségvetési célja tartalmaz – hangsúlyozta Rice. – A javaslatainkban nincs szó további megszorításokról.”

Forrás: MTI
Cimkék: IMF-tárgyalás

Válasz

Sajnos arról nem nyilatkozik, hogy miképpen valósul meg. Vagy csak fikció? Margó

Előzmény

Válasz

Matolcsy: a hazugság csak a második bűn

Megjelent: 2012.09.27. 10:23|

A nemzetgazdasági miniszter szerint „le kell zárni a pazarló állami költekezés csatornáit”.
Matolcsy: a hazugság csak a második bűn
(Fotó: Kummer János)

Matolcsy György - Sandra és Harry Choron pénzről írt könyve ismertetőjeként - a Heti Válaszban Benjamin Franklint idézve ezúttal arról ír, hogy „csak a második bűn a hazugság, az első az eladósodás”. A nemzetgazdasági miniszter cikkében azt ígéri, hogy „2012-ben a nyugdíjvagyon nélkül is 3 százalék alatti lesz a hiány, jövőre átmeneti adók nélkül is az idei deficitet” hozzák. A kormány közben karcsúsítja az államot, lezárja a pazarló költekezés csatornáit, csökkenti az állam eladósodását.

Matolcsy szerint a költségvetési konszolidáció azt is jelzi, hogy Magyarország végre kezdi „egészségesen használni a pénzt: méreg helyett orvosságként. A hitel túladagolva méreg, a megtakarítás orvosság, az állami túlköltekezés mérgezi a jövőt, a takarékosság gyógyítja az államot, a külső eladósodás veszélyes, mert függőséghez vezet, a belső hitelfelvétel - családok állampapír-vásárlása – jó, mert itthon tartja a jövedelmet”.

„Magyarország a 2008 utáni új korszak bátor és támadott hírnöke. A hetvenes évek végétől kialakult globális pénzkor a pénz túlzott befolyásán, a túlzásba vitt eladósodáson alapult. E rossz szokást levetve élhetünk a pénz előnyeivel, hátrányai nélkül” – írja a miniszter. Szerinte 2002 és 2010 között ott buktak el a magyar kormányok, hogy nem fontolták meg Keynes mondását, amely szerint egy kormánynak csak az adózást, a költségvetési kiadásokat és bevételeket, valamint az állami hitelfelvételt kell ellenőrzése alatt tartania, a többit nem”.

Forrás: Heti Válasz/Hír24
Cimkék: matolcsy györgy

Válasz

Majd meglátjuk az árfolyamokon, de az biztos, ahogy ez a kamatvágás nem segített a deviza-hiteleseken, sőt....

Előzmény

Válasz

2012. szeptember 25., kedd 16:44 Deák Bálint
Veszélyben a forint - "óriási butaságot csináltak"
Ha fordul a hangulat a világban, akkor nem lesz, ami megvédje a forintot - így kommentálja az ING elemzője a kamatvágást.

Óriási butaságot csinálnak Monetáris Tanácsban, mivel a keddi kamatvágással a törvényben lefektetett céltól tértek el, és erre nem lehet azt mondani, hogy középtávon minden rendben van - mondta Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank devizakereskedője a Napi Gazdaságnak. A mostani döntés mögött még inkább látszik a politikai szándék, hiszen az inflációval kapcsolatban csak negatív hír látott napvilágot. Ruzsonyi szerint ezzel beért a kormány sokéves politikája, a hiteles monetáris politika azonban elesett. Nem a Magyar Nemzeti Banktól kellene ugyanis várni a növekedés beindítását, inkább azt kellene észrevenni, hogy a piacon nincs bizalom az ország gazdaságpolitikája felé, ezért nem megy le a kamatszint. Az egy hónappal korábbi kamatcsökkentés jól sült el végül, de ezzel a szakember szerint mázlijuk volt.

Ruzsonyi szerint a forint bejelentés utáni stabilitása is csak látszólagos volt: a régióról leszakadtunk és az euró erősödését sem tudtuk lekövetni kedden kora délután. Az euró ugyanis az 1,29-es szintről hirtelen 1,296-ig menetelt pont a magyar döntést követően, amire a forint egyáltalán nem reagált. A magyar deviza ugyan egy picit beerősödött 283 forint alá az euróval szemben, de nemsokára már ismét 283 felett forgott az euró, hiába jött hirtelen optimizmus a devizapiacokra. Az euró erősödése mögött egyébként nem állt hír, piaci információk szerint nagyobb hedge fundok jelentek meg vevőként az euró piacán és ezek rántották fel az árfolyamot. Ezek nagyobb amerikai alapok lehetnek, amelyek ebben az időpontban kezdenek el kereskedni.

Az egy hónappal korábbihoz képest nem volt igazi rizikófaktor a mostani döntésben, ez okozhatta, hogy nem volt büntetés a piacon az egy hónappal korábbival szemben - vélik az ING elemzői. Szerintük még további vágás is benne van a levegőben, az igazi gondot azonban az jelenti, hogyha fordul a hangulat a világban, akkor nem lesz, ami megvédje a forintot.

Válasz

Így változik a nyugdíjszabály

Megjelent: 2012.09.25. 10:44|

Matolcsy számolja ki a segélyplafont.

Már készülnek a számítások a gazdasági tárcánál a segélyezési plafon bevezetéséhez – mondta a közrádió reggeli műsorában a szociális államtitkár. Soltész Miklós úgy fogalmazott: nem lehet, hogy több pénz kapjanak a segélyből élők, mint azok, akik vállalják, hogy elmennek dolgozni nagyon alacsony bérért.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a segélyezési lehetőségek szűkítése nem újdonság, miután a kormányzat a juttatások kifizetését már korábban valamilyen feltételhez kötötte, például közmunkához, vagy iskolába járáshoz. Soltész Miklós azt is elmondta, a kormányzat a gyermeknevelést közvetlenül segítő juttatásokhoz nem nyúlnának hozzá - írja a hirado.hu.

A kormány módosítaná a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, miután több ezren olyan határozatot kaptak kézhez, amely szerint csökkenne a nyugdíjuk. Soltész Miklós megerősítette, visszavonják a határozatokat, a törvényt pedig úgy változtatnák meg, hogy akinek csökkent volna a nyugellátása, az továbbra is a korábbi összeget kapja.

Akinek viszont magasabb díjat állapítottak meg, életük végéig megkaphatják azt. „A sok-sok munka mellett, amit elvégeztünk több mint két év alatt, hibák is becsúsznak, olyan hibák, amelyek sokszor nem előre láthatóak, vagy szinte kiszámíthatatlanok” – mondta a politikus.

Az özvegyi nyugdíj és a szociális járadékosok juttatásainak együttes folyósítása kapcsán egy tavalyi törvénymódosítás miatt szeptembertől körülbelül 15 ezren rosszabbul, 8 ezren pedig jobban jártak volna. Az ügyben a parlament már megkezdte a vitát, és mindenki egyetért vele, hogy azoknak, akik rosszabbul jártak volna, marad az eddigi ellátásuk, tehát nem romlik a helyzetük. A közel 8 ezer másik érintett pedig a számukra kedvezőbb összegű támogatást kapja – tette hozzá az államtitkár.

A Magyar Nemzet előzőleg arról írt, hogy a szociális ellátások faragása is témája az IMF-tárgyalásoknak.
Giró-Szász András korábban azt mondta, a gyermekeknek, családoknak járó támogatások nem csökkenthetők. A Magyar Nemzet kormányzati forrásból megtudta, hogy felvetődött egy olyan javaslat, amely meghatározott összegben maximálná az egy főnek havonta kifizethető szociális támogatásokat.

Forrás: hiradó.hu/Hír24
Cimkék: nyugdíj

Téged is érint???

Válasz

A hétszázmilliót ide kellett volna fordítani!!


Ebéd nélkül maradt minden ötödik gyerek

Nők Lapja Cafe / Egészség
MTI/Nők Lapja Café
2012. 09. 21. - 15:09

Idén húsz százalékkal kevesebb gyermek kapott napi egyszeri meleg ételt.

Éheztek nyáron a gyermekekÓránként 300 gyermek hal meg alultápláltság miatt, a számok pedig nemcsak a szegény országokról mesélnek, itthon is sok kisgyermek ébred és fekszik éhesen.

Idén rendelet született a nyári gyermekétkeztetést vállaló települési önkormányzatok támogatásának feltételeiről, ami többek között előírta, hogy az ételek alapanyagát legalább harminc százalékban kistermelőtől vagy helyi termelőtől kell beszerezniük. Mivel ezeket az előírásokat nem tudták teljesíteni, tavalyhoz képest 25 százalékkal kevesebb önkormányzat igényelte a támogatást, ennek következtében 20 százalékkal kevesebb gyermek részesült szociális étkeztetésben.

Szabó Máté alapjogi biztos hivatalból vizsgálatot indított a gyermekek nyári étkeztetésére vonatkozó szabályozás módosítása miatt, a helyi mezőgazdasági termelők támogatása nem mehet a gyermekétkeztetés rovására, napi egy étkezést minden rászoruló gyermeknek biztosítani kell.

Előzmény

Válasz

Hétszázmillióba került Orbán levele

Megjelent: 2012.09.12. 16:26|
Frissült: 2012.09.12. 16:31

Ennyit fizettünk a munkahelyvédelmi programos levélért.

Összesen 690 millió forintot csoportosított át a tegnap megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióról tájékoztassa a polgárokat. A kommunikációs akciót a rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből finanszírozza a kormány, s a pénzt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) költheti majd el, amelynek augusztustól Vetési Iván az elnöke.

A pénzből 13 millió forintot személyi juttatásokra és járulékokra költhet el a hivatal, míg összesen 677 millió forintot szánt a kormány a kommunikációs akció dologi kiadásaira. Ennek zöme a KEKKH-nél landolt, ám 105 millió forint a közigazgatási tárca alá tartozó szervezetek és szakmai programok dologi kiadásaira lett előirányozva.

A KEKKH augusztusban kapta a felkérést a kormánytól, hogy bonyolítsa le az állampolgároknak való levelek címzését a rendelkezésére álló adatbázis alapján, s a levél meg is érkezett szerkesztőségünk több tagjához. Ám a pénzt ezek szerint csak most kapta meg hozzá a hivatal.

A levél anno a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP berkeiben tiltakozást váltott ki. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke szerint a levél pontatlanságokkal és hazugságokkal volt tele, ráadásul „több száz millió forintba” került.

A Népszava pedig azt rótta fel, hogy a levél már akkor kiment, amikor az akciót még meg sem szavazta a parlament, így utólag lesz „lepapírozva”. Akkor még azt sem lehetett tudni, hogy miként lesz finanszírozva a levél – a lapnak Havasi Bertalan sajtófőnök annyit írt: a rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből lesz rá pénz.

A munkahelyvédelmi tervet egyébként azóta sem fogadta el a parlament, amely tegnap tárgyalta először. A terv részeként a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót.

Forrás: Hír24
Címkék: munkahelyvédelmi program, orbán levél

/Szerinted volt annyira fontos ez a levél, hogy 700 millióba kerüljön? Margó/

Válasz

Ezzel nem fognak új munkahelyek létrejönni, hanem a munkáltatók átcsoportosítják a jelenlegi munkavállalókat a "100 ezer forint bruttó bérig a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők"-re az aktív munkavállalók terhére. Több munkahely csak akkor lesz, ha a termékekre is lesz nagyobb piaci igény, tehát előbb piacot kell szerezni a magyar termékeknek, - elsősorban itthon, de külföldön is. A tanyaprogramból is nem a sokadik új húsfeldolgozó üzemet kellene felépíteni, hanem a vágóállat termelést dotálni, hogy olcsóbb legyen itthon a kiváló magyar hús a silány külföldinél. ...és sorolhatnánk, hogy milyen felesleges helyre mennek el a milliárdok.

Válasz