T. Antal üzente 9 éve
Európa éltanulói maradunk
2014.12.29.
A Fidesz szerint Magyarország 2015-ben is Európa éltanulója marad, a magyar gazdaságfejlesztési modell biztosítani fogja a bérek és a foglalkoztatottsági szint emelkedését.
Bánki Erik, a kormánypárt országgyűlési képviselője hétfői gazdaságértékelő sajtótájékoztatóján, Budapesten azt mondta: az eredmények alapján a Magyarország által alkalmazott egyedi gazdaságfejlesztési modell sikeresnek bizonyult. Felidézte: az érdemi gazdasági fordulat 2013-ban következett be, akkor állt tartós növekedési pályára a magyar gazdaság, és bővülése kétszerese az európai uniós tagállami átlagnak. Az idén várhatóan 3,2 százalékos lesz a magyar növekedés, szemben az 1,5 százalékos EU-átlaggal – jelezte.
A fideszes politikus az eredmények között említette azt is, hogy négy éve három százalék alatti az államháztartás hiánya, a foglalkoztatottak száma rekordot ért el, és az életszínvonal is emelkedett. A cél 2015-ben az elért eredmények fenntartása, az EU-átlag kétszeresének megfelelő növekedés és az államadósság további csökkentése, ennek mértéke 75 százalék körül lesz a következő évben.
Nem lesz szükség költségvetési kiigazításra
A jövő évi költségvetés stabilitását biztosítja a magas tartalékszint – mondta Bánki Erik, hozzátéve, hogy a Fidesz a teljes foglalkoztatottság 2020-ig történő elérésének céljában is támogatja a kabinetet. A kormánypárti képviselő arról is beszélt, hogy 2015-ben folytatódik a banki elszámoltatás, amelynek nyomán jelentősen csökkennek majd a törlesztőrészletek.
Bánki Erik kérdésre azt mondta, bár a világpolitikában történhetnek Magyarországot is érintő váratlan események, szerinte nem lesz szükség költségvetési kiigazításra a következő évben.
http://mno.hu/belfold/europa-eltanuloi-maradunk-1265412
>>>
Fizetésemelést kaptak az állami vezetők
2014.12.30.
Egy átlagos magyar fizetésével kapnak többet havonta a közigazgatási államtitkárok és helyettes államtitkárok, eddigi 748 ezres keresetükön felül. Mindegyik miniszter emelte ugyanis a saját hatáskörében dolgozó állami vezetők fizetését - tudta meg a Blikk.
A kormánytisztviselőkről szóló törvény alapján a helyettes államtitkárok alapilletménye 748 ezer, a közigazgatási államtitkároké pedig 977 ezer forint, amit a felettes miniszter emelhet maximum 30 százalékkal. A jelenlegi 99 helyettes államtitkárból 88-nál éltek is ezzel a lehetőséggel a tárcavezetők, ami személyenként átlagosan évi kétmillió forint pluszfizetést jelent. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter például a tárcájánál dolgozó mind a 18 helyettes-, illetve a közigazgatási államtitkárának is megemelte a fizetését. Egy ember kivételével valamennyien a maximális 30 százalékkal kapnak többet, így például a Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalvezetőjeként megismert, ma sportügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozó Kiss Norbert is. Hende Csaba honvédelmi miniszter három helyettes államtitkára is megkapta a 30 százalékot, vagyis 748 ezer helyett ezentúl 972 ezer forintot vihetnek haza.
A csaknem havi egymillió forintos alapilletményt kapó közigazgatási államtitkárok 30 százalékos fizetésemeléssel már többet is kereshetnek, mint maga a miniszter. Így például a külügyminisztériumban Szijjártó Péter 1 millió 102 ezer forintos tárcavezetői fizetéséhez képest Kohut Balázs közigazgatási államtitkár csaknem kétszázezer forinttal keres többet. A Kormányzati Információs Központ a Blikk kérdésére közölte, a miniszterek nem kötelesek megindokolni, hogy miért emelik a hatáskörükben dolgozók fizetését.
Megírtuk: az Orbán-kormány által hirdetett "olcsóbb állam" szlogenhez képest ma az államtitkárok csaknem háromszor annyian vannak, mint 2010-ben voltak, helyetteseiknek száma pedig szintén a duplájára nőtt. Jelenleg 213 állami vezető dolgozik a kormány-, illetve miniszteri biztosokkal és megbízottakkal együtt, évente 2,3 milliárd forint munkabérért.
http://nepszava.hu/cikk/1043784-fizetesemelest-kaptak-az-allami-vezetok/
T. Antal üzente 9 éve
Minimálbér: ennyivel lesz vastagabb a pénztárca jövőre
2014. december 29.
Megszületett a bérmegállapodás a kormány és az érdekképviseletek között. Eszerint akárcsak idén, jövőre is 3500 forinttal nő a bruttó minimálbér. Nettóban ez alig 2300 forint pluszt jelent.
2015-ben a minimálbér összege bruttó 105 ezer forint lesz, ami 3,4 százalékkal haladja meg az idei 101 500 forintot. A garantált bérminimum 122 ezer forintra emelkedik a jelenlegi 118 ezerről. Mindez azt jelenti, hogy a nettó minimálbér - akárcsak idén - 2292 forinttal emelkedik jövőre, a garantált bérminimum pedig 2620-szal. A vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke a megállapodás értelmében 3-4 százalék lesz.
A nettó minimálbér összege így 66 483 forintról 68 775-re emelkedik, a garantált bérminimumra bejelentettek pedig jövőre 79 910 forintot vihetnek haza az idei 77 290 után. A jövő évi növekedés a minimálbéresek esetében kisebb mértékű lesz az ideinél, hiszen 3,6 százalék plusz után jövőre 3,4 jut, ellenben a nettó garantált bérminimum az idei 4 százalék után jövőre 7 százalék többletet hoz az érintetteknek.
Mivel jövőre a kormány 1,8 százalékos inflációt vár, mindkét esetben "érdemi" lesz a reálszintű növekedés - persze, amennyiben a tényleges infláció nem haladja meg jelentősebb mértékben a kormányzati várakozást. Ha elfogadjuk a 1,8 százalékos - jövő évi költségvetés tervezésekor használt - fogyasztói árindexet, akkor a minimálbért nézve 1,57, a garantált bérminimumnál pedig 5,1 százalékkal érhet többet a hazavitt összeg az ideinél.
Jól látható, hogy a minimálbér esetében a jövő évi reálszintű növekedés az elmúlt évek egyik legmagasabbja lehet, ennél nagyobb mértékben 2013-ban és 2008-ban emelkedett a nettó minimálbér reálszinten. Előbbi esetben a 3,4 százalékos plusz annak köszönhető, hogy a kormány még rendkívül magas, 5,4 százalékos inflációt várt, ennyivel emelték a minimálbéreket, ám a rezsicsökkentések folyományaként mindössze 1,9 százalék lett az éves átlagos infláció.
Messze még a létminimum
A szakszervezetek szerint középtávon az lenne a cél, hogy a minimálbér szintje elérje a létminimumot, ami idén 87 ezer forint körül alakult. Látható, hogy a jövő évi emeléssel is a minimálbér és a garantált bérminimum (68 és 80 ezer forint) egyaránt jócskán elmarad még ettől a szinttől, miközben jövőre a létminimumhoz szükséges összeg is pár ezer forinttal várhatóan tovább fog emelkedni.
A szakszervezeti vélemények szerint évi 10 százalékkal kellene emelni a nettó béreket ahhoz, hogy 2018-ra a létminimummal megegyző szintet érjen el. Ezzel szemben az elmúlt években 3 százalék körüli nettó növekedést eredményeztek a bérmegállapodások.
mfor.hu
http://mfor.hu/cikkek/Minimalber__ennyivel_lesz_vastagabb_a_penztarca_jovore.html
T. Antal üzente 9 éve
Szeretnék, hogy a minimálbér elérje a létminimum szintjét
2014.11.27.
Reális az esély a keresetek nominális és reálértékű emelkedésére jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és munkaerő-piacért felelős államtitkára szerint.
Czomba Sándor közölte: szerdán megkezdődtek a jövő évi bértárgyalások a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek a részvételével, ahol a fő téma a minimálbér volt. Hozzátette: a szakszervezetek azt szeretnék, hogy a minimálbér minél előbb elérje a létminimum szintjét. A kettő között most elég jelentős különbség van - jegyezte meg.
Megállapodtak abban, mondta, hogy teljesítménynövekedés nélkül béreket emelni továbbra sem célszerű. Mindenki szeretné, hogy reálértékű keresetnövekedés legyen 2015-ben is, mert szükség van rá - hangsúlyozta az államtitkár.
Czomba Sándor felhívta a figyelmet, hogy nagyjából 250 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon minimálbéren és mintegy 500-550 ezer embert pedig garantált bérminimumon. Ebből a szempontból fontosabb a garantált bérminimum - jegyezte meg.
Megállapodtak abban is, hogy a következő időszakban is tartsák azt a különbséget, ami most van a minimálbér és a garantált bérminimum között - jelezte.
A bérajánlásról szólva az államtitkár elmondta: a munkavállalói oldalról azt kérték, hogy a minimálbérrel együtt tárgyalják a bérajánlás ügyét is. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak - tette hozzá.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) megszűnésével kapcsolatban az államtitkár elmondta: a hivatal valóban megszűnik, de a fontos feladatok élnek tovább, minden munkaerő-piaci szempontból fontos területet le tudnak fedni továbbra is. Hozzátette: korábban már jelezték, hogy az NMH eddigi formájában nem működik tovább. Kiválik belőle a szakképzéssel és felnőttképzéssel foglalkozó rész, és az, amelyik a munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőség koordinálása - mondta.
A hivatalnak a munkaügyi szervezettel, a járási, megyei munkaügyi központok tevékenységének koordinálásával foglalkozó részéből a továbbra is szükséges feladatokat végző egységek beolvadnak a NGM-be, a közfoglalkoztatással kapcsolatos teljes tevékenység átkerült a Belügyminisztériumba - tette hozzá az államtitkár.
ma.hu nyomán
T. Antal üzente 9 éve
Ezt ma találtam az említett szélhámoskodásokkal kapcsolatosan -
"Sehol nem tart a választási büntetések behajtása
2014.11.22.
A Népszabadság szerint akadozik az áprilisi parlamenti választáson indult jelöltekkel és pártokkal szemben kiszabott mintegy kétmilliárd forintnyi bírság behajtása, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eddig 1,2 millió forintot tudott behajtani.
Az újság szombati cikkében felidézi: tavasszal a pártok 38 ezer ajánlóívvel nem számoltak el határidőre, emiatt a választási bizottságok csaknem nyolcvan pártot és magánszemélyt bírságoltak meg hiányzó ívenként mintegy 50 ezer forintra.
Köztük a csúcstartó a Keresztény Magyarok Szövetsége volt, amelyet csaknem 700 milliós büntetéssel sújtottak. A Határon Túli Magyarok Pártja, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Társadalmi Béke Párt és az Új Dimenzió Párt is egyenként több mint százmilliós bírsággal adós.
Önként elsősorban a parlamenti pártok fizettek, amelyeket jellemzően pár százezer forintra bírságoltak, csak az LMP-nek kellett másfél milliót lerónia. De például a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt is átutalta a 89 milliós, illetve a Munkáspárt is a 4 milliós bírságot.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint önkéntes befizetéssel csupán 20 millió forint érkezett be, ezért az iroda kezdeményezte a NAV-nál, hogy a kinnlevőséget adók módjára hajtsák be. Az adóhatóság tájékoztatása szerint eddig a 2,1 milliárdos bírságból 1,2 milliót tudtak behajtani.
A parlamenti választáson idén először egymilliós kampánytámogatást kaptak az egyéni képviselőjelöltek, ám az összeggel el kellett számolniuk. Aki ezt elmulasztotta, illetve 2 százalék alatti eredményt ért el, annak a pénzt vissza kell fizetnie.
A Magyar Államkincstár közlése szerint 316 jelölttől összesen 327 millió forintot követelnek, de november 13-ig csupán 56-an fizettek be nem egészen 23 milliót.
A kincstár 67 személynek engedélyezett részletfizetést vagy halasztást, négy jelölt már kiegyenlítette tartozását, tíz esetében átadták a követelést a NAV-nak. Húszan bírósági keresetet nyújtottak be. További 187 jelölt 243 millió forinttal tartozik, velük szemben ugyancsak a NAV jár el.
Azon jelölő szervezetek közül, amelyek javára a képviselőjelöltek átengedték az állami támogatást, kilenctől követel a kincstár összesen 411 millió forintot plusz a kamatait."
napigazdasag.hu nyomán
T. Antal üzente 9 éve
Megalakult a győri közgyűlés
2014.11.18.
A városnak három alpolgármestere lett: Dr. Somogyi Tivadar, Fekete Dávid és Radnóti Ákos. Borkai Zsolt 972 ezer forintot keres.
Kedden délelőtt megalakult a győri közgyűlés. A polgármester és a képviselők esküt tettek, majd átvették megbízólevelüket. A képviselők három alpolgármestert választottak: Dr. Somogyi Tivadart, Fekete Dávidot és Radnóti Ákost.
Borkai Zsolt polgármester alapilletményét a törvények alapján - a helyettes államtitkáréval azonos összeg - havi bruttó 972 ezer forint. Költségtérítése bruttó 145 ezer forint.
Dr. Somogyi Tivadar, Fekete Dávid és Radnóti Ákos alpolgármester havi bruttó 875-875 ezer forintot kap. Költségtérítésük 131 ezer forint.
----
Előzmények
Alakuló ülést tart kedden reggel 9 órától a győri képviselő testület.
A közgyűlés napirendjén 6 pont szerepel: először a helyi választási bizottság elnöke tart beszámolót a választások eredményéről, majd a polgármester és a képviselők átveszik megbízólevelüket és esküt tesznek.
Bejelentik a frakciók megalakulását, aztán a képviselők alpolgármestert választanak.
Végül megállapítják Borkai Zsolt polgámester és az alpolgármester illetményét.
kisalfold.hu nyomán
Egyed Józsefné üzente 9 éve
„Éhen fogunk dögleni!”
„Éhen fogunk dögleni!”
A Magyar Szegénységellenes Hálózat kiáltványa
Egy szegénységben élő ember jajdult föl így, amikor a családja jövője került szóba. Nemcsak a saját félelmét fogalmazta meg. Hiszen mi Magyarország mérlege 2014-ben? 3,3 millió szegénységben élő, növekvő és mélyülő kirekesztés, gyermekszegénység… És mindez hányszor és hányszor elhangzott már!
De a számadatok súlytalanná váltak. Ebben az országban a kormány nem hallja vagy nem akarja meghallani milliók szavát. Háborút visel a szegénységben élők, a lecsúszók, a reményt föladók ellen, bűnbakot keres, és a kirekesztettekben találja meg, mert gyengének gondolja őket. Pedig Magyarországon a szegénységben élők és az elszegényedők, a megélhetésükért küzdők régen nem kisebbség.
Milliók és milliók.
Köztük vannak a generációk óta szegénységben élők, akik nem is látták maguk körül a kitörés lehetőségét soha.
Gyerekek tömegei, akik vizes lakásokban, elegendő élelem nélkül nőnek fel, és akiket a családjuk nem tud egyetemre küldeni soha.
Pályakezdő fiatalok, akik alig találnak munkát, pedig azt sulykolják beléjük, hogy spóroljanak, teremtsék meg az öngondoskodás körülményeit, mert nem lesz nyugdíjuk soha.
Családjuk és önmaguk eltartása miatt kényszerből külföldre menők, akiknek arra, hogy itthon találják meg a számításukat, úgy érzik, itthon már nem lesz reményük soha.
Évek, évtizedek óta pályán lévők, akik közül ezrek és ezrek tengernyi munkával sem keresnek eleget ahhoz, hogy megéljenek, és ha elvesztik az állásukat, lehet, hogy nem találnak új munkahelyet soha.
Egész életüket végigdolgozó idős emberek, nyugdíjasok, akiknek arra, hogy tisztes megélhetésük legyen, már nincs kilátásuk soha.
Milyen válaszokat kaptunk a nehézségekre azoktól, akik Magyarország lakosait hivatottak képviselni, mit „köszönhetünk” mi a kormánynak? Csak néhányat említsünk!
· Az oktatási rendszernek, a társadalmi kitörés alapjának szétzúzása.
· Egykulcsos adó, 500 milliárddal kisebb kötelezettség fent, 500 milliárddal nagyobb terhek lent.
· Rezsicsökkentés, családi adókedvezmény, amelyek azoknak kedveznek, akiknek már egyébként is több van.
· Közmunka programnak nevezett kényszermunka éhbérért, ahonnan nem vezet kiút a nyílt munkaerőpiacra.
· Az álláskeresők támogatásának módszeres visszanyesése.
· Az eddig jogszerű, családok és gyermekek létét már eddig is alig fenntartó segélyek fokozatos megszüntetése.
A kormányzat további ötletei a szegény emberek nyomorítására:
· A családi pótlék munkához kötése.
· Újabb adók, akár élelmiszerekre is.
· Az egészségügyi ellátás szűrővizsgálathoz kötése.
· 10%-kal kevesebb pénz szociális célokra – például a GYES-re.
És mindezt mérhetetlen arroganciával körítve tálalják nekünk. Olyanok, akik szerint havi 47 000 forintból meg lehet élni, miközben ők akár hetente ennek többszörösét keresik (találják) meg. Olyanok, akik nem látják a vidéki szegénységet, nem érdekli őket a kirekesztés, pedig Budapestet sem kell elhagyniuk ahhoz, hogy nyomorba és szegregátumokba ütközzenek. Olyanok, akik az ország gazdasági helyzetére hivatkoznak és türelemre intenek, de a saját juttatásaikat sosem késlekednek megemelni.
Mi sem várunk tovább!
Követeljük a 2015-ös költségvetés felülvizsgálatát a következők szerint:
1. megfelelő források biztosítása a szociális, az oktatási, az egészségügyi és a kulturális területekre!
2. a szociális célú források elosztásába vonják be az érintetteket, szegénységben élőket, dolgozó szegényeket, civil szervezeteket, szociálpolitikai szakértőket, az érdekérvényesítés szerveit, a társadalom szereplőit. KIZÁRÓLAG A VELÜK VALÓ KONSZENZUS alapján döntsenek a közös pénzek felhasználásáról!
3. alakítsanak ki garanciákat arra nézve, hogy a forrásokat kizárólag azokra a célokra költik, amelyekre a konszenzuális döntés felhatalmazza őket!
Olyan országban akarunk élni, ami nem csupán egy hatalmat és gazdagságot magának felhalmozó maroknyi csoport hitbizománya, hanem minden itt élő ember otthona!
2014. nov. 17.
Magyar Szegénységellenes Hálózat Lépjen kapcsolatba a petíció szerzővel!
http://www.peticiok.com/ehen_fogunk_dogleni
T. Antal üzente 9 éve
Dorogi László üzente 9 éve
T. Antal üzente 9 éve
Program nélkül indultak a választásokon, pontosan azért, hogy ne lehessen számon kérni rajtuk semmit. :)
Dorogi László üzente 9 éve
Mivel itt eldugott internetes oldal létezik, ezért kimondom, a kormány előre beígérte a megnyomorítást 2015-ig,
ennek ellenére győzött 40% körüli szavazóból 20% körüli nekik mégis 2/3-os többséget adó helyhatósági választási eredménnyel!
Mert senkiféle párt-ócska nem tudott-mert kemény bírálat mellett tömegekkel elhitetni
javulás okozó programról beszámolva választási új lehetőséget!
Csak a civakodást látták.
Hazánk minden pártja Antallal kezdve a nyomorteremtés-kifosztás pártjaként szerepel LE!
A jobbik is csak igéretes gondolatokat lobogtat, cselekvően tenni nem látszik, hogy akarna!
Erkölcs???
Erről máshol írtam:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9220655
DE kit érdekel?
Egyed Józsefné üzente 9 éve
2015-ös büdzsé: Mélyül a szegénység Magyarországon
Perverz logika mentén osztja a pénzt a kormány
Mandula Viktor
2014. NOVEMBER 10. 14:26109 9
Tovább mélyíti a szakadékot szegények és tehetősek között a 2015-ös költségvetés, amelyet egy közgazdász és egy szociológus szedett ízekre.
Drámai tendenciákat vetít előre a kormány 2015-ös költségvetése, amelyet egy nappal a határidő előtt ismerhettünk meg. Közgazdász és szociológus segítségével néztük meg a büdzsé várható társadalmi hatásait.
Szegény-ellenes adórendszer
Megmarad az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának zászlóshajója: az Európai Unió legmagasabb áfakulcsa. A 27 százalékos forgalmi adó a szegényeket érinti a legrosszabbul, hiszen ők azok, akik a bevételeik legnagyobb arányát kénytelenek fogyasztásra, mindennapi megélhetésre költeni.
Mindezzel párhuzamosan megmarad az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, amely a kormányközeli Századvég tanulmánya szerint is önmagában 440 milliárd forintos bevételkiesést okoz az államnak évente. Ennyivel több pénzt hagy a legtehetősebbeknél az Orbán-kormány.
Pogátsa Zoltán közgazdász a Hír24-nek elmondta: az egykulcsos adó ötlete mögött a középosztály megerősítésének filozófiája állt, mondván az majd „visszaadja a munka becsületét". A szakember szerint ezt a célt az egykulcsos adó nem érte el, hiszen pozitív hatásai a társadalom legfelső egyharmadánál jelentkeztek, akik enélkül is eléggé motiváltak, miközben az alul lévő milliók még rosszabbul is jártak az adójóváírás megszüntetése miatt.
Szakad a szociális háló
Jövőre tovább csökken a szociális támogatásokra fordítható összeg, miközben a kormány 40 milliárddal többet, immár 270 milliárd forintot szán a közmunkaprogramra. A hazai szociális kiadások arányaiban eddig is a legalacsonyabbak közé tartoztak az Európai Unióban, azokat a közgazdász szerint éppen hogy növelni kellene. Pogátsa Zoltán elképesztőnek nevezte, hogy a tízmilliós Magyarországon 4 millió ember él a létminimum alatt és ebből több mint egymillió ember munkával keres kevesebbet, mint a létminimum. Ennyi honfitársunk van, aki eljár dolgozni és nem keres annyi pénzt, amiből a létminimumát biztosítani tudná.
A közgazdász szerint ha a kormány a meglévő csekély szociális transzfereket is elveszi, azzal a leszakadt honfitársaink tömegeit fosztja meg a lehetőségtől, hogy valaha dolgozzanak. Ezek az emberek kiesve az állami szociális védőhálóból ugyanis pár év alatt annyira leamortizálódnak egészségben, attitűdben, kapcsolatrendszerben, hogy képtelenné válnak a munkavégzésre.
Az Európai Unióban ezzel szemben már felismerték, hogy az emberekbe befektetni kell. Azokban az északnyugat-európai országokban, ahol fenntartható módon sikerült növelni a foglalkoztatást, a munkanélkülieknek személyes mentoruk van, akik megnézik, az állástalanok milyen képességekkel rendelkeznek, és versenyképes képzést adnak nekik, hogy hosszú távon foglalkoztathatóak legyenek.
A közmunkával egyébként a hetvenes években megpróbálkoztak az északnyugat-európai országokban is, de leálltak vele, mert nem volt fenntartható. A közmunka ugyanis költségvetési transzferekből történik: nem nettó befizetővé teszi az embereket, hanem nettó kedvezményezetté. Addig megy, amíg pénzt költ rájuk az állam.
Kevesen húzzák a szekeret és sokan ülnek rajta
Ugyanakkor mindenki egyetért abban: radikálisan emelni kellene a foglalkoztatottak számát. 750 ezer új munkavállalóra lenne szükség ahhoz, hogy elérjük az EU-átlagot. Ha ennyivel több befizetője lenne az államháztartásnak és egyúttal ennyivel kevesebb kedvezményezettje, az önmagában nagyobb jólétet biztosíthatna mind a tízmillió honfitársunknak. Ehhez azonban olyan álláshelyek kellenek, amelyek valóban befizetők, nem pedig eltartott munkahelyek.
Pogátsa Zoltán hangsúlyozta: elképesztően rossz a humánerőforrás-utánpótlás, az új költségvetés pedig még tovább csökkenti az oktatási ráfordítást, amely arányaiban már így is a legalacsonyabb az Európai Unióban. Nagyjából feleannyit költünk oktatási rendszerre, mint az EU-átlag. Elképesztő amortizációja zajlik a humán tőkének, ami leküzdhetetlen gátja a foglalkoztatás bővítésének.
Gyermekszegénység: csak Bulgáriában rosszabb
Rogán Antal a Fidesz keddi frakcióülésén már arról beszélt: vizsgálják a lehetőségét, hogyan lehetne munkavállaláshoz kötni a családi pótlék kifizetését. A közgazdász szerint emögött az a filozófia húzódik, mely szerint érdemtelen szegények lennének az országban: aki nem dolgozik, azért nem dolgozik, mert nem is akar. Ha a Rogán által pedzegetett intézkedést meglépik, az garantáltan tovább növeli majd a gyermekszegénységet, amely már így is drámai az országban. A 35 százalékos gyermekszegénységi rátánkkal ugyanis Romániát is alulmúljuk: egész Európában csak Bulgáriában rosszabb a helyzet.
Téveszmék fogságában
Az Orbán-kormány szociálpolitikájának végső célja, hogy lehetőség szerint ott szülessenek gyerekek, ahol magas a jövedelem és ott ne, ahol szegénység van. Ennek érdekében azonban ahelyett hogy az alul lévők mobilitási esélyeit segítenék, inkább a meglévő szűk közép- és felső-középosztályt erősítik tovább.
Pogátsa szerint a költségvetés rengeteg potenciális bevételt nem szed be (progresszív SZJA, korrupció és offshore megszüntetése, áfacsalások, stb), és felesleges kiadásokra költ. A beszedett pénzekből pedig a kormány ahelyett, hogy az alul lévők fölzárkóztatásával bővítené a rendkívül szűk középosztályt, inkább az alul lévőket dönti mélyebb szegénységbe, hogy tovább gazdagítsa az amúgy is tehetőseket. Mindeközben több ezermilliárdra rúgó potenciális és rosszul elköltött források vannak, amelyekből bőven meg lehetne oldani egy jóléti állam oktatását, szociálpolitikáját, közösségi közlekedését, fölemelni az alul lévőket. A hajszálvékony már létező középosztály segítése nem járható út: egész egyszerűen nincsenek elegen, hogy a vállukon elvigyenek egy országot.
Inkább a lovakat etessük
Orbán Viktor egy feudalista, premodern társadalomképpel rendelkezik – ezt már Dessewffy Tibor szociológus, egyetemi tanár állítja, aki szerint a jelenlegi hatalomnak a saját uralkodói osztály kiépítése jelenti a legfőbb prioritást. Emögött egy számtalanszor megbukott közgazdasági filozófia áll: a lecsorgás elmélete, amely a leggazdagabbakat támogatja annak reményében, hogy a fogyasztásuk és vallalkozásaik révén majd a társadalom alsó rétegeihez is lecsorog valami. „Inkább a lovakat etessük, akkor majd jut a verebeknek is", vagy ahogy Orbán Viktor egy ízben költőien megfogalmazta: a dagály majd mindannyiunk hajóját megemeli.
A szociológus szerint a valódi kérdés, hogy az emberek miért tűrnek el egy olyan perverz újraelosztási politikát, amelyik szisztematikusan a társadalom felső 15-20 százalékot preferálja, a 80-85 százalékát rosszabb körülmények közé taszítja, az alsó 35-40 százalék számára pedig kifejezetten ellehetetleníti az integrációban való részvételt.
Dessewffy úgy látja: Orbán Viktor két dologgal képes pacifikálni ezt a többséget. Az egyik az állandó szabadságharc, amelyben egyre abszurdabb ellenségek merülnek fel (norvégok, Ökotárs, amerikai nagykövetség), a másik elem pedig a rezsicsökkentés gesztusa, amelyik azt az illúziót közvetíti az elesettek felé: a kormány velük van.
A szociológus a legnehezebben az oktatásra költött péntek visszavágását tudja értelmezni. Dessewffy szerint felfoghatatlan, miért gondolja a kormány, hogy az egyébként államosított oktatást tovább lehet sanyargatni, miközben már így is durván a felét elvették az öt évvel ezelőtti ráfordításoknak. Kiemelte: még George W. Bush is, aki egyébként gazdagoknak kedvező politikát folytatott, óriási pénzeket fordított oktatásra, kutatás-fejlesztésre.
A szociológus szerint a költségvetés legdrámaibb üzenete, hogy bizonyos társadalmi csoportokat teljesen leírt a kormány. Cinikusan azt gondolják: mivel a legszegényebbek úgysem járnak szavazni, ezért egy fillért sem szabad rájuk költeni.