kategória: Tudomány 2013 július 16, kedd - 12:51 | szerző: richpoi.com    Címkék: régészet, Aquincum, címkefelhő

A legmodernebb digitális technológiával született újjá az az egyedülálló római kori világítóeszköz, amelyet Óbudán találtak az Aquincumi Múzeum régészei. A tenyérnyi tárgy egy színházi komikus maszkot ábrázoló, két darabból összeilleszthető bronzmécses egyik fele. Hasonló mindössze néhány példány ismert az egész Római Birodalom területéről, Pannoniából ez az első ilyen darab.

A tervek szerint szeptemberre készül el a főváros első baseball-pályája Óbudán, a Keled utcában. A sportpálya építését megelőzően gondos régészeti kutatások folytak ezen az Aquincum római kori polgárvárásától közvetlenül keletre fekvő területen. Geofizikai vizsgálatoknak követően, amelyek során láthatóvá váltak a jelenleg is földben rejtőző épületek, a pálya feltöltése előtt fémkereső műszerrel vizsgálták át felszínt részben önkéntesek közreműködésével. A kutatásnak köszönhetően több száz ókori lelet: érmek, ruhadíszek, bútoralkatrészek, kulcsok, mezőgazdasági szerszámok kerültek az Aquincumi Múzeum gyűjteményébe. A régészek ekkor bukkantak egy nagy földbe süllyesztett kerámia edény alján a mécsesre.

A tenyérnyi lelet egy nagyon ritka olajmécses típusba, a két darabból álló, összeilleszthető, díszített példányok közé tartozik. A tárgy két szimmetrikus, a hossztengelye mentén összeilleszthető, önállóan is funkcionáló darabból állt. Az aquincumi edény alján egy ilyen tárgy jobb fele maradt meg. A felső rész komikus maszkot ábrázol, az olajbeöntő nyílást a száj sarkában alakították ki. Az állnál található égőnyílásba rakták egykor a kanócot. A szemöldöknél egy függesztő részt alakítottak ki, amelybe egy kis bronzláncot fűztek. A hajhoz levél alakú fogantyút forrasztottak. A mécses belső oldala egyenes kialakítású, a hátsó, fej felőli részénél egy horony található, az ebben illeszthették össze a tárgyat a szimmetrikusan kialakított párjával.

Az aquincumihoz hasonló, egyedülálló leletről van szó, az aquincumihoz hasonló, két darabból összeilleszthető bronzmécsesből mindössze tucatnyi került napvilágra a Római Birodalom egész területéről. Pannóniából pedig ez az első példány, ráadásul eddig ez az egyetlen hiteles ásatási körülmények között talált darabja ennek a tárgytípusnak. Pontos keltezése ezért igen nehéz, valószínű, hogy a Kr.u. 1 – 2. században készülhetett. A különleges leletet egy 3 dimenziós képalkotó eljárással, lézerszkennnerel dokumentálta a debreceni SziMe3D Kft egy Európai Uniós kutatás-fejlesztési projekt keretében. A szkennelt állományhoz készült el a tárgy teljes virtuális rekonstrukciója. A mécsest a tervek szerint a nagyközönség is megcsodálhatja majd élőben 2014-ben, az Aquincumi Múzeum kiállításán.

Aquincum egy római település és katonai tábor volt a mai Budapest (Óbuda) területén. A középkor történetírói Aquincum romjait, a mondai város Szikambria (Sicambre, Sicamber, Syccamber, Skambria, Skanboria) romjainak vélték. A rómaiak az első század második felében foglalták el a Dunántúlt. Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település közelében. Aquincum 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt. Virágkora a 2.-3. századra esett.

1778-ban egy óbudai szőlősgazda római padlófűtés (hypocaustum) maradványaira talált munka közben. A leletet Schönvisner István azonosította Aquincum városával. A II. világháború utáni helyreállítási munkák és a folyamatos korszerűsítések miatti óriási földmunkák során sorra kerülnek elő a föld alól az ókori emlékek, ezért a 2000 éves Aquincum nemcsak a jelenlegi romterület, hanem a teljes budai oldal és a pesti Belváros területe is.

Részletesen a leletről a Budapesti Történeti Múzeum honlapján, http://regeszet.aquincum.hu/egyedulallo-romai-kori-bronzmecses-obudarol/ címen lehet olvasni.

VIDEÓ:

Megtalálták Aquincum 120 éve keresett keleti városfalát!

kategória: Tudomány 2013 augusztus 02, péntek - 16:28 | szerző: mti/richpoi.com    Címkék: régészet, Aquincum, címkefelhő s

Több mint százhúsz évnyi kutatás után bukkantak rá a régészek Aquincum római kori polgárvárosának keleti falára a Budapest, Északi Vasúti Duna Híd-Esztergom vasútvonal korszerűsítésekor.

Az építkezés során a régészek a fal felfedezése mellett gazdag leletanyagot is találtak, egyebek mellett előkerültek a földből pénzérmék, kerámiaedények, és az erdők istenének egy egészen különleges épségben fennmaradt apró szobra.

A területen a vasúti forgalom miatt korábban nem volt lehetőség módszeres feltárásra, így a most előkerült leletek különleges jelentőséggel bírnak - mondta Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumának ásatásokat vezető régésze pénteken a helyszínen. A szakember kiemelte: nagy várakozás előzte meg az idén áprilisban megindult régészeti munkálatokat a vasúti vonalszakasz felújítása kapcsán, hiszen a vasút kelet–nyugati irányban a római kori városon és közvetlen környezetén halad keresztül.

A jelenlegi munkálatok során elsősorban a várostól nyugatra, a római kori villaövezet területén volt néhány kisebb beavatkozás. Római és középkori leleteket gyűjtöttek a múzeum munkatársai, azonban a kutatások eddigi legfontosabb állomása a római kori város keleti szélén most készülő vasúti hidak pilléralapjainak feltárása volt.

A nyugatabbra fekvő, kiásott pillér helyén sikerült pontosan azonosítani a település keleti szélét, itt került elő a határt jelző nagyméretű vizesárok, az egykori városfal már az ókorban lebontott maradványa, illetve a város határával párhuzamosan futó kövezett út is. A vizesárokból ruhakapcsoló tűk (fibulák), pénzérmék és edények darabjai származnak, ez alapján az árkot a Krisztus utáni 2. század első felében áshatták ki a rómaiak.

Egy másik pillér alapozási gödrében egy kutat és egy nagyméretű szemétgödröt találtak a régészek, amelyben hatalmas mennyiségű, 2000 éves városi szemét, egyebek mellett konyhai és asztali edények, ételmaradékok (állatcsontok), érmek, táblás játékok zsetonjai és a közeli fazekasműhely rontott edényeinek töredékei kerültek elő.

Lassányi Gábor vezető régész kiemelte: a leletek között szerepel több mint 1800 éves, a mai Franciaország és Németország területén készült, majd később erre a területre került díszedény, valamint Hadrianus császár bronz érméje is. A feltárások és megfigyelések a vasútépítéshez kapcsolódó földmunkák idején még folytatódnak, és a szakemberek biztosak benne, hogy a régészeti emlékek jelentős része épen kerül elő. "Ezen a területen feltehetően hosszú időre a mostani az utolsó lehetőségünk, hogy feltárhassuk Aquincum még ismeretlen titkait" - hangoztatta Láng Orsolya. A most feltárt leletek az Aquincumi Múzeum jövő évi kiállításain már láthatók lesznek.

A vasúti vonalszakasz felújítása a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, az Új Széchenyi Terv keretében 25 milliárd forint uniós forrásból valósul meg. A rekonstrukció keretében 16 állomáson és megállóhelyen épül új peron, perontető, korszerűsödik a tájékoztatás, a térvilágítás, a vasúti pályatest. Az Esztergom-Piliscsaba-Pilisvörösvár szakaszon a vasúti közlekedés várhatóan 2013. október 20-án indul meg.

Mi volt Aquincum?

Aquincum egy római település és katonai tábor volt a mai Budapest (Óbuda) területén. A középkor történetírói Aquincum romjait, a mondai város Szikambria (Sicambre, Sicamber, Syccamber, Skambria, Skanboria) romjainak vélték. A rómaiak az első század második felében foglalták el a Dunántúlt. Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település közelében. Aquincum 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt. Virágkora a 2.-3. századra esett.

1778-ban egy óbudai szőlősgazda római padlófűtés (hypocaustum) maradványaira talált munka közben. A leletet Schönvisner István azonosította Aquincum városával. A II. világháború utáni helyreállítási munkák és a folyamatos korszerűsítések miatti óriási földmunkák során sorra kerülnek elő a föld alól az ókori emlékek, ezért a 2000 éves Aquincum nemcsak a jelenlegi romterület, hanem a teljes budai oldal és a pesti Belváros területe is.

Kapcsolódó cikkek