Egymás után dőlnek össze a százmilliárdos befektetési kártyavárak Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

Két héten belül a harmadik brókercég és ügyfelei kerültek nagy bajba. Csődöt jelentett a Quaestor Csoport kötvénykibocsátó cége, a felügyelet részlegesen megvonta a brókercég engedélyét, és rendőrségi nyomozás indul. A feltételezett szabálytalanságokon túl a Quaestornál a működési modell is kockázatos volt. Összesen több százmilliárdnyi visszaélésről van szó.

Váratlan, és csak utólag értelmezhető fordulattal hétfő este öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. Állításuk szerint a „Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (...) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit.”

Ez magyarul azt jelenthette, hogy a mostanában lejárt vállalati kötvényekért tömegesen jelentkezhettek a cégnél, hogy visszakérjék azok kamattal növelt értékét. A Quaestor ugyanis évek óta újabb és újabb kötvénycsomagokat próbált a piacra dobni, az így begyűjtött pénzből finanszírozta a cégcsoport egyéb tagjainak a működését, és fizette vissza a már lejárt kötvényeket is. Amikor ugyanis egy kötvény lejár, az azt kibocsátó cégnek kamatostul kell a kötvény által megtestesített kölcsönt visszafizetnie a befektetőknek. Feltételezhető, hogy a felfokozott piaci hangulatban sokan akár a lejárat előtt is szabadulni a papírjaiktól, ez okozhatta a likviditási problémákat.

„Illegális kötvénykibocsátás”

 

A cég honlapján a látogatót fogadó közlemény szerint hétfőn Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét erről és persze a csődről. Közölték azt is, hogy együttműködnek a hatóságokkal a társaságnál elkezdődött felügyeleti vizsgálat során, és igyekeztek megnyugtatni a befektetőket is, lényegében azt állítva, hogy a pénz megvan, a cégcsoportnak tetemes vagyona van, csak a piaci turbulenciák miatt most nem tudnak hozzájutni.
A felügyeleti szerepet is ellátó MNB kedd reggeli közleménye, illetve Windisch László alelnök nyilatkozata viszont némileg más megvilágításba helyezi a történteket. Windisch lényegesen súlyosabb vádakat fogalmazott meg, szerinte a cégnél illegális kötvénykibocsátás folyt, vagyis akár 150 milliárd forintnyi kötvényt az MNB tudta és engedélye nélkül bocsáthattak ki. Tavaly novemberben ugyanis engedélyeztek egy 70 milliárdos kötvénykibocsátást, ennél viszont lényegesen több papírt dobtak a piacra.
A szabálytalanságokat a jegybank hétfőn kezdett célvizsgálata során észlelték a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél. Ezért részlegesen felfüggesztették a cég tevékenységi engedélyét, és kedden döntenek arról, hogy kirendelnek-e felügyeleti biztost a céghez.

– írja a jegybank, ami arra utal, hogy nem egyszerűen likviditási problémák adódtak. Itt is rendőrségi nyomozás lesz, csakúgy, mint a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír ügyében.

Binder István szóvivő a VS.hu kérdésére azt mondta, az MNB vizsgálatával kezdődött az ügy, ez után jelentett öncsődöt az egyik leánycég.

A minisztérium kirúgta a Quaestor-érdekeltségeket

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ugyanakkor azt közölte az MTI-vel, hogy azonnali hatállyal felbontja az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetésére vonatkozó szerződéseket a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel.

Quaestor-cégből rengeteg van, a Tarsoly Csaba által vezetett cégcsoport tevékenysége egyedülállóan szerteágazó: értékpapír-kereskedelemmel, befektetési alapkezeléssel, idegenforgalmi tevékenységgel, ingatlanfejlesztéssel is foglalkoztak, megjelentek a telekommunikációs piacon és a filmiparban is. Ezen felül a fociban is érdekeltek: a Quaestor tulajdonában van a Győri Eto FC Kft., az ETO Park Kft. és az NB1.hu Kft. is. A Quaestor 1990 óta szereplője a magyar tőkepiacnak, a Quaestor Hrurira Kft. 2007-ben alakult 10 millió forintos törzstőkével. A Moszkvai Magyar, majd a Török-Magyar Kereskedőházat 2013-ban nyitották meg.
Az aktuális kötvénykibocsátási tájékoztatóban a cégcsoport céljaként a következőket fogalmazták meg: „magyar, diverzifikált szolgáltató- és befektetési csoportként célunk, hogy munkánk révén minden ügyfelünk hozzájuthasson a számára megfelelő termékeinkhez és szolgáltatásainkhoz. További befektetéseinken keresztül olyan vállalatokat építünk, amelyek segítségével a legmagasabb értéket teremtjük".
A Quaestor Csoport 2013-as adózott eredménye 64,5 millió forint volt, körülbelül fele annyi, mint egy évvel korábban. A csoporton belül a most magára csődöt kérő Quaestor Hrurira eredménye 2014. június 30-án (erről elérhető a legfrissebb adat) már éppen csak pozitív volt: mindössze 59 ezer forint. Egy évvel korábban még 318 ezer forint volt.

Csábító hozamokat kínáltak

Lapunkat egy érintett olvasó arról tájékoztatta, hogy kedden reggel óta próbálja elérni a saját tanácsadóját, de senki nem veszi fel a telefont. Azt mondta, semmi jele nem volt annak, hogy bármi probléma lenne a cégnél. Ő bankból vitte át a befektetéseit, mivel a Quaestor a banki 2,1 százalékos hozam helyett fix 6,8-at ajánlott. Ez pedig nagyon csábító volt, mivel a banki értékpapírok, az ingatlan és pénzpiaci alapok hozama is lement a korábbi 6-7 százalékról 2-3 százalék körülire. A Quaestor honlapján még hétfőn este is futott egy hirdetés, amely szerint évi 6,55 százalékos fix hozammal vásárolhatók meg a legfrissebb kötvényei.

 

„Többször megkérdeztem a quaestoros szakértőt, hogy egy 2008-ashoz hasonló gazdasági válság hogy érinti a befektetésemet, mert akkor buktam amiatt, hogy részvények is voltak a megtakarítási alapban. Sehogy, volt a válasz, merthogy garantált hozam van, nem tud negatívba menni. Hát, kösz” – írta beszámolójában olvasónk, amelyből az is kiderül, hogy a tanácsadó a vállalati kötvények lényegéről, kockázatáról egy szót nem ejtett.

 

Márpedig az eset szépen illusztrálja a vállalati kötvényekben rejlő kockázatokat. Bár külföldön igen élénk kereskedelem zajlik a vállalati kötvények piacán, Magyarországon ennek nemigen vannak hagyományai. Nem véletlenül, hiszen kevés az olyan vállalat, amelynek a mérete, hitelképessége, reputációja, megbízhatósága garantálná, hogy a befektetők nyugodt szívvel tegyék a pénzüket ilyen papírokba. Az OTP, néhány más nagybank vagy a Mol kötvényeivel nincs baj, de ezzel gyakorlatilag ki is merül a hazai vállalati kötvénypiac. Ezeknél a nagy cégeknél az úgynevezett kibocsátói kockázat jóval alacsonyabb, ezért értelemszerűen az általuk ígért hozam is kisebb, mint mondjuk egy Quaestor-kötvénynél, és az említett nagy társaságoknál ez legfeljebb kiegészítő eleme a forrásbevonásnak.

Kisebb vállalkozásoknál mindig sokkal rizikósabb a kötvénykibocsátás, és ezt jól jelzi a piaci átlagot lényegesen meghaladó hozam. A Quaestor-kötvények mindig is csábító hozammal kecsegtettek: a banki betéti kamatok többszörösét ígérték.