Ezek a devizahitelesek már ne is várják az elszámolást

Pénzcentrum 2015. május 25. hétfő 11:12

A devizahiteles elszámoló levelet az ügyfelek túlnyomó többsége már megkapta, azonban még mindig vannak olyanok, akik várhatnak a küldeményre. Persze olyan is akad, aki egyáltalán nem fog elszámolást kapni.

Ők biztos, hogy nem kapnak elszámolót
Alapvetően az elszámolási törvény a magánszemélyek fogyasztási hiteleire érvényes, így a szabályozás az alábbi devizahiteleseket zárja ki az elszámolás köréből:

2004. május 1. előtt kötött szerződések
2009. július 26. előtt megszűnt szerződések (kivéve a követeléskezelőhöz került hitelek)
Hitelkártyák
Folyószámlahitelek
Egyéni vállalkozók és vállalkozások hitelei
Ők később kapnak levelet
A hitelezők többsége már postára adta a devizahiteles elszámolókat, azonban vannak, akikkel eleve később számol el a bankjuk:

A forinthiteles elszámolás a nyár folyamán indul (augusztus 1. - szeptember 30.)
A devizában törlesztő hitelesek szintén nyáron várható (augusztus 1. - szeptember 30.)
A kedvezményesen végtörlesztő ügyfelekkel november 30-ig kell elszámolnia a hitelezőnek
Nekik már csak pár hetet kell várniuk
Voltak olyan bankok, akiknek az elhúzódó peres eljárás miatt más határidő mellett kellett elszámolni az ügyfeleikkel. Közülük azonban már csak a K&H ügyfeleinek kell várni a levelére, a banknak ugyanis június 15-ig kell postáznia a küldeményt.

Mit tegyek, ha járna az elszámolás, de nem kaptam levelet?
Azoknak az ügyfeleknek, akiknek megváltozott a lakcíme előfordulhat, hogy a bank a régi lakcímre küldte ki az értesítőt, ezért nem érkezett meg hozzájuk. Nekik a bankjukhoz érdemes fordulni.

Ha járna az elszámolás, de nem kaptunk levelet, és a bankunk is arról tájékoztat, hogy nem fog küldeni elszámolást, akkor a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatunk.

Válasz

Én is talltam ide vonatkozó , fontosnak ítélt cikket, de, hogy olvassa-e valaki az nem derül ki, mert csak a feltöltéseink vannak itt hozzászólásként.

Adósmentés – tévedésben lehetnek a devizahitelesek

Hír24 2014. július 26. 09:00
A szakértő azt mondja, a mentőcsomag nem biztos hogy segít. Akinek gondja van a törlesztéssel, szerinte annak nem várnia kellene, hanem mihamarabb lépni.

A Kúria döntése alapján tisztességtelen az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés is (utóbbit a bankok perben támadhatják, ha úgy érzik, nem az).
Ami alapján megszületett a devizahiteleseket mentő törvény. Nagy reményeket (visszatérítés, törlesztőrészlet-csökkenés) adhat ez az adósoknak. De vajon mennyire segíthet a lépés azokon, akiknek tényleg komoly gondjaik vannak a törlesztőrészlet fizetésével? Ők is megmenekülnek?

A Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője szerint elképzelhető, hogy nagy csalódás éri majd az adósokat, amikor végül kiderül, hogy mennyi jár nekik vissza az adósmentő csomag révén, mennyivel csökkennek a törlesztőrészleteik. A fennálló tőketartozásuk ugyanis továbbra is komoly összeg maradhat.
A Magyar Nemzeti Bank a kamatemelések és az árfolyamrés miatti együttes és teljes visszatérítés összegét 600-900 milliárd forint közé teszi. De ami egy-egy adósra jut, az nem biztos, hogy elegendő lesz ahhoz, hogy a problémája megoldódjon - állítja Balla Ákos.

Mennyit kaphatnak vissza a devizahitelesek?

Átlagos esetben 11 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészlet
A Bankszövetség szerint is korrekt a Bankmonitor számítása

Mennyivel lesz könnyebb ezután?

Az árfolyamrés tisztességetelenné nyilvánítása a napvilágot látott számítások szerint a fennálló tőketartozáshoz viszonyítva egy egészen kicsi, egyszeri kifizetést hozhat a devizaadósoknak. Az egyoldalú kamatemelések kompenzálása révén ugyan ennél lényegesen magasabb összeggel számolhat egy tipikus lakáshiteles, de minden adós helyzete más és más.

Emellett a havi törlesztőrészlet kis mértékű csökkenésére is számítani lehet, mert levonják belőle a kamatemelések miatti többletet. De Balla szerint ezzel együtt is a legtöbb lakáshiteles számára magasabb marad a törlesztőrészlet összege, mint amit az adós, vagy az egész család költségvetése hosszú távon elbír. A részletes elszámolások pedig őszre maradnak.

Nyakukon marad a hitel

Szerinte sokan azt gondolják, hogy most ugyan van még egy komoly méretű lakáshitelük, de ez holnapra elrepül a kormány adósmentő csomagjának köszönhetően. Ez azonban nincs így - hangsúlyozza.

A ma mondjuk 10-12 millió forintos hitelt ugyan lehet, hogy a bank újraszámolja, és visszatérít, de így is marad mintegy 8-10 millió forintos hitel az adósok nyakán, sok esetben ennél kisebb piaci értékű ingatlanon.
Viszont, ha ennek törlesztőrészleteit nem fizeti rendesen az adós - márpedig nagyon sok hitelesnek nem a törlesztőrészletek nagyságával, hanem bármekkora törlesztőrészlettel gondja van, megváltozott élethelyzete miatt - akkor jövő tavasszal ugyanúgy felmondja a hitelét a bank, mintha nem is lett volna adósmentő csomag - teszi hozzá a szakértő.

Egyszerűbb lehet most megegyezni

Balla Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet, hogy ugyanezt az állapotot el tudná érni most olyan módon is az ügyfél, hogy egyszerűen besétál a bankjához és megállapodik vele, miután keresett egy vevőt és szerzett egy vételi ajánlatot a lakására, és lehet, hogy nem 10 millióról, hanem 8 millióról tud beszélni a bankjával.

Ennek oka az, hogy jelenleg az adósmentés miatt a bankok számára is egy lebegő állapot alakult ki, vagyis az adósok alkupozíciója most még jó. Viszont jövő tavasszal megfogalmazása szerint akár be is jelentheti azt a kormány, hogy “sajnos nincs több kedvezmény, nincs több moratórium, mert adtunk végtörlesztést, adtunk árfolyamgátat, devizahitelesmentést, de most itt a vége.”. Ettől kezdve viszont már nem lesz lehetőség semmilyen alkura, innentől már nem ingatlanügyi megoldás, hanem pénzügyi döntés születhet csak.

Ha most lépne

Ilyen elképesztően olcsón is vehet házat

A szakértő úgy gondolja, hogy ez egy elképzelhető forgatókönyv, mely akár jövő tavasszal meg is valósulhat. Ekkortól kezdve várhatóan a bank fog már megegyezni a magánszeméllyel, mégpedig további kedvezmények nélkül.
Most kell tehát azoknak a helyzetét saját maguknak előrébb mozdítani, akik úgy látják, hogy az új adósmentő csomaggal nem rendeződik olyan szinten a helyzetük, hogy a törlesztőrészleteket a teljes futamidő alatt majd pontosan tudják fizetni. Mert a törlesztőrészlet nem lesz az eredeti összeg fele, vagy harmada, és nem fog eltűnni, mindössze néhány százalékkal csökken a tőke összege.

Jövőre dömping lehet lakásokból

Amit ma át kell gondolnia a lakáshitelesnek Balla szerint az az, hogy ezzel a helyzettel, ilyen körülmények között együtt tud-e élni a továbbiakban. Mert ha nem, akkor minél előbb piacra kellene vinnie a lakását. Hiszen annál jobban jár, minél gyorsabban lép. Ha ezt a lépést csak jövőre, vagy ezt követően teszi meg kényszerűségből, akkor esetleg pont a moratórium alól felszabaduló ingatlanok dömpingidőszakában kerülne ki a lakása a piacra.

Ezért azt tanácsolja, hogy most kellene annak cselekednie, akinek ingatlanügye van, most kellene döntést hoznia az eladásról, szerezni egy vevőt és megállapodni a bankkal.
Mert ha ezt nem most, vagy a közeli jövőben teszi meg, akkor neki jövőre már nem ingatlanügye, hanem bankügye lehet, ami viszont már nem feltétlenül az ő hatáskörén belüli döntést eredményezhet.
!Riogatás, vagy valós helyzet, próbáljátok eldönteni, akiknek szükségük van rá, mert devizahiteles./

Válasz

Devizahitel: 40 százalékkal is csökkenhet a törlesztés

Hír24 2014. július 06. 06:52

Rogán Antal a Hír TV P8 című műsorában azt mondta, hogy ez a magánszemélyek mindennemű devizahitelére igaz lesz majd.

A devizahiteleseknek nem kell semmit tenniük, a parlament megtesz helyettük mindent – közölte a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte a pénteki devizahiteleseket segítő törvénynek és a parlament szeptemberi munkájának köszönhetően januárra a devizahiteleseknek olyan forinthitelük lesz, melynek törlesztője és kamata a mostaninál 25-40 százalékkal is kevesebb lehet úgy, hogy még a tőke is csökken. Ez a magánszemélyek mindennemű devizahitelére igaz lesz.

Rogán Antal azt mondta, hogy a végtörlesztők is kaphatnak vissza pénzt, hiszen a Kúria és a parlament döntései értelmében jó esélyük van rá, hogy nyerjenek a bíróságon a bankok ellenében. „Csak annyit kérünk a bankoktól, hogy a tisztességtelenül keletkezett hasznot tolják vissza” – tette hozzá a frakcióvezető, aki komoly ellenállásra számít a pénzintézetek részéről, de – mint mondta – ehhez már hozzászoktak, felkészültek rá. Szerinte a szocialisták mostani módosítói is azt bizonyítják, hogy a baloldal továbbra is a bankok oldalán áll.

A Fidesz frakcióvezetője a devizahiteleseket segítő törvény elfogadása után a döntést valódi igazságtételnek nevezte a devizahitelesek által elszenvedett sérelmekért cserébe. A Kúria június 16-i jogegységi döntésében kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

/Majd meglátjuk, meddig húzódik még ígérgetésekkel az ügy. Margó/

Válasz

Több járhat vissza a devizásoknak, mint álmodnák

Hír24 2014. június 26. 11:43

Az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás miatt nagy összeg járhat vissza a devizahiteleseknek, de pontosan mennyire számítsanak? A Pénzcentrum.hu kiszámolta.

Röpködtek a milliárdok az elmúlt hetekben a devizahiteleseknek visszajáró pénzekkel kapcsolatban, de az adósok leginkább arra kíváncsiak, hogy őket konkrétan hogyan érinti az újabb adósmentő csomag, amelyről július 4-én szavaznak a parlamentben. A kérdésre válaszolva a Pénzcentrum.hu egy átlagos devizahitel-szerződéssel számolt: konkrétan egy 2007-ben felvett 8 millió forintos svájcifrank-alapú hitellel. Nézzük a számítást.
Karácsonyra vége?

Varga: év végére megszűnhet az utolsó devizahitel

Mi mennyi?

Egy átlagos devizahitel törlesztőrészletei nagyjából 90 százalékkal ugrottak meg, nagyrészt nyilván az árfolyam elszállása miatt, de a bankok egyoldalú kamatemelése is szerepet játszott a növekedésben. A kamatemelés nélkül ugyanis a havi fizetendő „csupán" 70 százalékkal ugrott volna meg.

Képzeletbeli átlagadósunk így eddig 8,53 millió forintot fizetett vissza, míg a kamatemelések nélkül 7,64 milliót kellett volna, vagyis 895 ezer forinttal többet fizetett a banknak. Ha az országgyűlés elfogadja a kormány újabb adósmentő törvényjavaslatát, akkor ez az összeg visszajár – számolt a Pénzcentrum.hu.
Mi évül el?

Az árfolyamrés elkaszálása miatt is jár vissza pénz. A fenti példában a folyósításkor alkalmazott árfolyamrésen 64 ezer forintot, míg a későbbi részleteken 48 ezer forintot bukott egy átlagos devizaadós. Így a törvény alapján most összesen 112 ezer forint jár vissza.
Július 4-én szavaznak

Nem az ügyfélnek kell bizonyítania

Fontos szempont még az elévülés is: a még élő szerződések esetén minden visszajár, a már lezárt szerződéseknél viszont csak az öt éven belüli szabálytalanság után kell visszatérítést fizetni. Még így is összesen több, mint 1 millió forint jár vissza a példában szereplő adósnak, akinek törlesztője is csökken 12 százalékkal, vagyis 124 ezer helyett 109 ezret kell fizetnie havonta.

Válasz

Hitel
Itt az ítélet a devizahiteles ügyben: semmis az árfolyamrés
2014. június 3., kedd 11:35 Portfolio.hu

Váratlan és meglepő ítéletet hozott a Kúria: úgy, ahogy van, tisztességtelennek nyilvánította az árfolyamrés alkalmazását Kásler Árpádék OTP-s devizahitele ügyében. Ez független a tájékoztatás jellegétől, vagyis más devizahiteles perekben is mérvadó lehet a döntés. A Kúria kimondta: az MNB hivatalos árfolyamát kell figyelembe venni mind a folyósítás, mind a törlesztés során.
hirdetés

FRISS! Két hetet kell várniuk a devizahiteleseknek a Kúria átfogó döntésére - KATTINTS!

Fontosabb részletek

Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen.

Önmagában az, tehát függetlenül a bank által adott tájékoztatás jellegétől.

Mind a folyósítás, mind a törlesztés során csak az MNB hivatalos árfolyama vehető figyelembe.

Ez fontos jelzés lehet a többi devizahiteles perre, a Kúria őszi jogegységi határozatára és a kormány devizahiteles csomagjára vonatkozóan is.

A devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, vagyis az árfolyamrés semmis! Az OTP-nek meg kell fizetnie a felperes számára 63 500 felülvizsgálati eljárási költséget - hirdették ki az ítéletet.

Kúria: egy árfolyam létezik, az MNB középárfolyama! 2014.06.03 11:48

Az indoklás lényege:

1. az árfolyamrés nem határozza meg a szerződéses kapcsolat lényegét, az technikai, járulékos jellegű feltétel attól függetlenül, hogy szükséges a törlesztőrészlet pontos kiszámításához. Tehát nem része a főszolgáltatásnak. ennek következtében vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége.

2. Konkrét átváltás hiányában nem jár pénzváltásért járó szolgáltatás a banknak, az árfolyamrés költségként való felszámítása tisztességtelen. Az árfolyamrés nem tekinthető világosnak és egyértelműnek sem. Mögötte nincs szolgáltatás, a különnemű árfolyamok használata nem indokolt, és nehezíti, hogy a fogyasztó tisztán lássa a szerződéses kötelezettségeit. Nincs jelentősége pl. annak sem, hogy közjegyző előtt született a szerződés.

3. a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető a szerződés, ezért dönteni kellett arról, miként tartható érvényben a szerződés. Az Európai Bíróság április 30-ai ítélete szerint pótolható a jogszerűtlen szerződés feltétel valami mással. A Kúria szerint a "fizetés helyén érvényben lévő árfolyamnak" a magyar jogban kizárólag egy árfolyam, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott hivatalos árfolyam tekinthető. Mind a kölcsön folyósításakor, mind az egyes törlesztőrészletek megfizetésekor a vételi és eladási árfolyam helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama vált a szerződés részévé.

Fontosabb részletek

Az OTP ügyvédje szerint nem vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége az adott ügyben.

Kásler Árpád jogilag kevésbé szofisztikált mondatai szerint most vizsgázik a hazai igazságszolgáltatás a "kifosztottak" felé.
A tét: tisztességtelennek mondja-e ki a Kúria az árfolyamrést. Ha igen, miként állítja helyre a tisztességességet.

A Kúria mostani ítéletére és az ősszel várható jogegységi döntésre kiemelten figyel a kormány a devizahiteles csomag miatt.

Válasz

Kedves Klubtársaim, figyelitek, már fél éve vonakodik ez a hol mézesmadzag - hol szorítókötél osztogatás, indokolatlanul stresszes ideg-állapotban tartva az érintetteket, megosztva ezen a területen is magyar népet? Margó

Válasz

Idézetek a hozzászólásokból:
XY dec. 17 : 07:01 Válasz erre
Szemely szerint korrektnek latom a dontest, gyakorlatilag kimondja, amit mar eddig is tudtunk: nyereszkedtel ecsemuram, aztan rafaztal, most viseld a terheit es ne haritsd masra a megoldast!
Meg mielott kerdezned: forinthitelem van, 20 evre, az idotartamnak a fele jart le, de meg mindig tobbet kell visszafizetnem, mint a hitel ketharmada... a forinthitelest meg az allam sem vedi, szoval a szajakat be lehet csukni!


Qtatom dec. 17 : 07:46 Válasz erre
Tisztelt XY!
Tisztázzuk, 20 évvel ezelőtt nem volt devizahitel. Innen kiindulva miért fájjon annak, aki élt a lehetőséggel. Miért szidjam (irigyeljem) azt az 5 találatos vagy 4 találatos lottónyertest, aki nyert, amikor én még csak a lottózó közelébe sem mentem. A LÉNYEG: KAPTUNK a kormánytól egy ígéretet, amit nem váltott valóra. Volt akin segítettek (akikek alapjába véve nem is kellett volna), s volt akiket még inkább a gazdasági politikájukkal (felelőtlen mondataival) rosszabb helyzetbe hoztak. TALÁN az tisztességes, hogy valaki 8 éve felvett 7 millió forint jelzáloghitelt (házfelújítás, közmű stb.) s azóta is fogait összezárva törleszt, s a mai nap is 6 millió 800 ezer forint a tartozása? Egyébként a nyugdíjasokra hegyezték ki fogukat a bankok, annak idején mert tudták, hogy ők nem lesznek munkanélküliek. Kérem, mielőtt meginnná a kávéját, de a mások baján "károgjon," hanem érezzen velük együtt. Hogy Önökön miért nem segítenek? Talán nem érzik magukat olyan bűnösnek.


Morc dec. 17 : 12:09 Válasz erre
XY! Aki a '90-es évek elején, olyan infláció mellett, amilyen utoljára a világháború alatt volt, felvett hitelt, az nem egy túl okos ember, miként a hozzászólása is tanúsítja... A devizahitelezés átverés volt, mesterségesen nyomott árú olyan devizával, amelyik valójában nem is vett rész az ügyletben, így a bank semmit nem kockáztatott,csak sunyin nyerészkedett. Emiatt nem kellene rosszindulatú károgásokkal élvezkedni.

Előzmény

Válasz

A Kúria nem segít a devizahiteleseknek - Más megoldás kell

2013 december 16, hétfő - 15:02 | szerző: mti/richpoi.com

A devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn.

Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozat szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető.

A döntés kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre. A döntés szerint, "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A kollégiumvezető a döntést ismertetve kiemelte, hogy a bírói szerződésmódosítás arra szolgál, hogy egy-egy konkrét szerződésnél orvosolja a szerződés megkötése utáni változások valamely fél jogos érdekét sértő hatását. Arra azonban nem alkalmas, hogy társadalmi méretű gazdasági változások azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit csak az egyik fél számára hátrányosan megoldja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja - olvasható a határozatban.

Wellmann György a döntés ismertetése után elmondta: annak célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást. Kiemelte, hogy a Kúria bírái a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg több mint kétharmados többséggel határozatukat, s teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét. A döntés azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek között születhetett meg. Ez a döntés azért volt "különösen nehéz, mert a rendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, a szerződéses terhek és kockázatok utólagos, igazságos és méltányos megosztására" - fogalmazott Wellmann György.

A Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhetett, jogot nem alkothatott. A jogegységi eljárás során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, továbbá beszerezték a Magyar Nemzeti Bank elnökének, valamint Vékás Lajos jogász professzornak a véleményét.
A Kúria épületével szemben maroknyi tüntető demonstrált, zászlókkal, transzparensekkel, hangosbeszélőn bírálták a döntést, azt skandálták: "gyilkosok, hazaárulók". A Kúria kollégiumi ülése idején az épületet jelentős rendőri erők biztosították.

Első fokon újabb devizahiteles pert nyert az OTP

A Pesti Központi Kerületi Bíróság sem az árfolyamrés, sem az oklista esetében nem tartotta megalapozottnak két békéscsabai devizaadós OTP ellen indított keresetét. A bíróság álláspontja szerint a vitatott szerződés a jogszabályoknak mindenben megfelelt. Az egymillió forintot meghaladó perköltséget és illetéket így a pert kezdeményező devizahiteleseknek kell megfizetniük.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította két devizahiteles keresetét, amelyben kérték a szerződés érvénytelenségének kimondását, mivel véleményük szerint az árfolyamrést nem megfelelően alkalmazta a bank. Annak ugyanis álláspontjuk szerint tételesen szerepelnie kellene a THM-ben, illetve úgy vélik, az árfolyamkülönbség a bankot terhelő költség. Egyben kifogásolták az úgynevezett oklistát is, ugyanis ezek a változók nem átláthatóak és nem érthetőek számukra. Az oklista tartalmazza azokat a mutatókat, amelyek negatív változásakor a bank egyoldalúan változtathatja a szerződést.

A bíróság megállapította, hogy a 10 millió forintot meghaladó összegű kölcsönszerződést a szabályoknak megfelelően közjegyző előtt hitelesítették, az adósok vállalták a devizában nyilvántartott lakáshitel visszafizetését. Az árfolyamrést a szerződéskötés időpontjában egyik jogszabály sem nevesítette, így költségként történő feltüntetését sem írta elő. A bíróság álláspontja szerint így a szerződéskötést követő jogszabályokat a 2005-ben született szerződésen számon kérni nem lehet. Az ítélet azt is megállapítja, hogy az árfolyamrés nem költség, hanem egy elszámolási mód, amely a deviza alapú kölcsön egyik sajátossága. Pusztán azért, mert az adósnak a deviza vételi és a deviza eladási árfolyam eltéréséből adódó többletfizetési kötelezettsége keletkezik, az árfolyamrés nem minősül költségnek, ezért azt külön feltüntetni nem kell, hiánya a szerződés semmisségét nem eredményezi.

A bíróság ugyancsak megállapítja, hogy a hitelintézeti törvény pontosan meghatározza, hogy milyen feltételek teljesülése esetén van lehetősége a pénzintézetnek az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a szerződést. Ezek a feltételek olyan bárki által folyamatosan elérhető makrogazdasági mutatók, amelyek alakulására a bankoknak nincsen hatása. A hiteldíj módosításának lehetőségét a szerződés lehetővé tette, ezért ezen ok sem indokolja a semmisség kimondását. A bíróság nem tartotta megalapozottnak a devizahitelesek kifogásait, a szerződés megfelel a jogszabályoknak. A pervesztes devizahitelesek terhére rótt perköltség, illetve az illeték összege meghaladja az egy millió forintot - árulta el a bank.


Kapcsolódó cikkek

Segíthet a kormány a devizahiteleseken - ha akar

Devizahitelek: a Kúria meghagyta a támadás lehetőségét

Ifj. Lomnici: Nem lehet független a bíróság a társadalomtól

Devizahitelek: ez az, amiről a Kúria nem döntött

Válasz

41 százalékkal is csökkenhet a devizaadós törlesztője
2013. november 6. szerda 11:04:59
Akár 41 százalékkal is csökkenhet egy átlagos devizaadós havi törlesztőrészlete a kedden elfogadott devizahiteles javaslat - derül ki egy friss elemzésből.

A Bankmonitor.hu számításai szerint: Pl: ha egy hitelfelvevő vásárolt egy 6,6 millió forintos ingatlant 2007-ben és ehhez 6 millió forint svájci frank alapú hitelt vett fel, akkor a forint gyengülése miatt jelenleg 7,6 millió forint tartozása van a korábbi törlesztések ellenére is. Azaz a hitel értéke meghaladja az ingatlan értékét. Ez a példa jól szemlélteti az átlagos fizetésképtelen adós esetét, akár 15-25 százalékkal is meghaladhatja a hitelértéke az ingatlan értékét, mely önmagában is sokkoló az adós számára.

A tegnapi döntés értelmében ezen hitelből engedhetnek el most a bankok 1,3 millió forintot, s csökken így a hiteltartozás 6,18 millió forintra (az ingatlanérték 95 százalékára) és léphet be a fizetési késedelemmel rendelkező adós az árfolyamgátba.
A deviza alapú hitelek esetleges érvénytelenségeinek jogkövetkezményeiről, valamint az ítélkezési gyakorlat menete - Mfor Konferencia (nov. 14.)

Számítások szerint az adós havi törlesztő részlete eredetileg 45 ezer forint volt, mely az árfolyamgyengülés hatására 72 ezer forintig nőtt. A részleges adósság elengedés és a 180 forintos svájci frank árfolyamon történő fizetés lehetőségéből adódóan a törlesztő részlet 44 ezer forintra csökkenhet, mely gyakorlatilag megegyezik az eredeti törlesztő részlettel (így amennyiben az adós nem vesztette el az állását, a kedvezőtlen gazdasági hatások törlesztő részletből való kikerülésének köszönhetően újra fizetni tudja a hitelét).

A 72 ezer forintról 44 ezer forintra történő havi törlesztő részlet csökkenés két részből tevődik össze:

belépés az árfolyamgátba (242 svájci frank/forint árfolyam helyett 180 forinton történő törlesztés): -18 700 forint
részleges adósság elengedés: további -9400 forint

Összességében tehát 41 százalékos 28 ezer forintos csökkenéssel újra az eredeti szintre kerülhet az adós havi törlesztési kötelezettsége, mely hatalmas segítség lehet.

Természetesen kérdés a portál szerint, hogy a bankok mennyire fognak élni a részleges hitel elengedéssel, de ezt illetően úgy látjuk, hogy a bankok lényegesen több intézkedést hajlandóak meghozni az adós fizetőképességének helyreállításához, mint az esetleg az átlagos kívülálló elsőre gondolná. Nincs nagyobb veszteség ugyanis egy bank számára egy nem fizető adósnál, egy nem működő hitelnél.

mfor.hu

Előzmény

Válasz

Megérkezett a devizahiteles mentőcsomag

2013 November 04, Monday - 13:06 | szerző: MTI/portfolio.hu

Az árfolyamgát teljes megnyitását és a kilakoltatási moratórium kiszélesítését javasolja a Fidesz - közölte Rogán Antal, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus azt mondta, az erről szóló, a devizahiteleseket segítő törvényjavaslatot még hétfőn benyújtják, és azt akár már kedden elfogadhatja a parlament. Az indítvány értelmében a kilakoltatási moratórium a teljes téli időszakra vonatkozna, azaz a jogszabály hatálybalépése után április 30-ig bezárólag. Az árfolyamgáttal kapcsolatban Rogán Antal azt mondta: javaslatuk úgy szól, hogy a már működő árfolyamgát - amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre - mindenkinek váljon hozzáférhetővé, aki eddig nem léphetett be. A jelenlegi feltételek lennének továbbra is hatályosak.

Az árfolyamrögzítésnél ma számos belépési korlát van érvényben - magyarázta a fideszes politikus -, így például az, hogy akinek 90 napon túli tartozása van, az nem veheti igénybe. Tájékoztatása szerint azonban több mint 150 ezer olyan család van, amelynek ilyen, 90 napon túli tartozása van, ám szeretné fizetni a hitelét, még nem indult el ellene végrehajtási eljárás, "ennek megfelelően az ő számukra megoldást jelenthet az árfolyamgát teljes kinyitása". Az árfolyamgátba való belépés ugyanakkor továbbra sem lenne kötelező.
A frakcióvezető emlékeztetett: november 1-jén járt le az a határidő, amelyet a Fidesz-KDNP szeptemberi visegrádi frakcióülésén megfogalmaztak a bankoknak, vagyis hogy eddig döntsék el, képesek-e megoldani a devizahiteles szerződések módosítását az ügyfelek javára. Szerződés módosítás nem történt, a bankszövetség viszont megfogalmazott egy javaslatot, amellyel kapcsolatban a Fidesz osztja a kormány álláspontját, azaz azt érdemes lenne nyilvánosságra hozni, és konzultációt folytatni róla az érintettekkel - mondta Rogán Antal.
Kérdésre közölte azt is: rendkívül fontosnak tartaná, ha a devizahiteleket érintő bírósági ügyekben minél előbb hozna egy jogegységi döntést a Kúria.

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a három havi bankközi kamatláb mértékét.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön azt mondta, a kormány szerdán megbeszélést folytatott a devizahitelesek helyzetének rendezéséről, és arra jutott, hogy csak a jogi feltételek tisztázódása után lehet a kérdést gazdaságilag is rendezni.

A parlament honlapján megjelent javaslat fő elemei:
1. lehetővé tennék, hogy a 90 napon túli késedelemben és a fizetéskönnyítő program hatálya alatt lévők is beléphessenek az árfolyamgátba
Jelenleg mintegy 150 ezer olyan devizahiteles van, amely azért nem tud belépni az árfolyamgátba, mert erre 90 napon túli késedelme miatt nem jogosult. Rájuk terjesztenék ki a lehetőséget, továbbá azokra, akik banki fizetéskönnyítést vettek igénybe, ezért nem voltak eddig jogosultak. Az árfolyamgáttal kapcsolatban Rogán Antal az MTI tudósítása szerint azt mondta: javaslatuk úgy szól, hogy a már működő árfolyamgát - amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre - mindenkinek váljon hozzáférhetővé, aki eddig nem léphetett be. A jelenlegi feltételek lennének továbbra is hatályosak.
Azon ügyfelek számára, akik azért nem tudtak eddig törleszteni, mert az árfolyam elszaladt, már eddig is számos lehetőséget nyújtottak a bankok, amelyek enyhítették rövid- és középtávon törlesztési terhüket. Akik tehát most 90 napon túl késedelmesek, azok döntő része valószínűleg a rögzített árfolyam (180 forint) mellett sem nyeri vissza fizetőképességét, így a döntésnek kis hatása lehet csak a bankokra. Azon kisszámú ügyfél esetében azonban, amelynek ily módon esetleg helyreáll a fizetőképessége, némi céltartalék-felszabadítás javíthatja a bankok eredményét.

2. a 20 millió forintnál nagyobb összegű hitelt felvevők is élhetnének a lehetőséggel
A 20 milliónál nagyobb eredeti tartozással rendelkező ügyfelek eddig a törvény erejénél fogva nem léphettek be az árfolyamgátba, nekik is megnyitnák a lehetőséget.

Az érintett ügyfelek száma elenyésző a devizahitelesek teljes számához képest, tartozásuk viszont már érzékelhető nagyságrendű. Korábbi becslések szerint azonban ez utóbbi sem képvisel nagyobb arányt 20%-nál, és az árfolyamgátba való belépés továbbra sem kötelező, így bár az intézkedés növelheti az árfolyamgátban résztvevő ügyfelek számát, nem lesz számottevő hatása a bankok pénzügyi helyzetére.

3. a kormány 2014. április 30-áig kilakoltatási moratóriumot hirdet
Minden olyan végrehajtásra alkalmazni kell ezt, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.
A kilakoltatási moratórium legfontosabb hatása, hogy minden esetben növeli az erkölcsi kockázatot: erősíti a nem fizetés mellett szóló érveket az adósok számára. Idén a bankok a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek 4%-át kényszer-értékesíthetik negyedévente. Első értelmezésünk szerint a kényszer-értékesítéseket nem függesztené fel a javaslat, csupán a 2014. április 30-ai határidő utáni időszakra tolná ki az ezekhez kapcsolódó kilakoltatásokat, amelyekből évente egyébként "csak" néhány száz akad.

Varga Mihály a múlt héten azt jelezte, hogy a kormány a saját devizahiteles csomagjával megvárja a jogi ügyek (ellenmondásos bírósági ítéletek) rendeződését. Ettől a bejelentéstől független javaslatnak látszik az, amelyet most a Fidesz benyújtott.

Nagy a valószínűsége, hogy a mostani javaslat nem egyezik a kormány korábban jelzett "végleges" devizahiteles csomagjával, és több kisebb-nagyobb, jelentős részben politikai célokat szolgáló javaslat lát napvilágot a választásokig hátralévő hónapokban. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a mostani javaslat csak az alapját teremti meg egy mindenkinek szóló végtelenített, gyűjtőszámla nélküli árfolyamgát bevezetésének, amelyről szóló tervét a kormány az EKB-nak októberben ismertette.

Amennyiben nem így lenne, az kedvező hír lenne a bankszektor (benne a tőzsdén forgó OTP) számára. Nagyon úgy fest azonban, hogy ez csak a "pénzügyi rezsicsökkentés" első állomása.

Kapcsolódó cikkek

Módosult a devizahiteles csomag: tartozás-elengedést akarnak
Kiszélesítették az árfolyamgátat, meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot
Devizahitelek - Rogán: legalább egy megoldást mindenkinek biztosítani kell

Válasz