kategória: Hazai 2013 december 02, hétfő - 11:38 | szerző: richpoi.com    Címkék: fa, gödöllő, év fája, növény, gödöllői vadkörtefa, címkefelhő

Negyedszer rendezte meg az Ökotárs Alapítvány Az Év Fája versenyt, amelyben "különös erővel" rendelkező fák versengenek, olyanok, amelyek képesek egy-egy közösség, család vagy egy egész település figyelmét megnyerni. Idén 41 fa vett részt a versenyben, 12 lett közülük döntős, a fákra összesen 18 ezer 661 szavazat érkezett. Az Év Fája fődíját 4059 szavazattal a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll. A versenyben a második egy nagykőrösi kocsányos tölgy lett, a harmadik pedig egy nyíregyházi fehér nyárfa.

Az egyik különdíjat, a Hős Fa címet olyan fa nyerheti el, amelynek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is. A pénteki eredményhirdetésen egy solymári körtefa kapta meg ezt a címet. A másik különdíjat, az Országos Erdészeti Egyesület elismerését egy 300 éves berkenyefa kapta - olvasható az összegzésben.

A közlemény kitér arra is, hogy a vetélkedő első helyezettje szokás szerint részt vesz a 2014-ben megrendezendő Az Év Európai Fája versenyen, amelyen kétszer egymás után is magyar fa nyerte a fődíjat: 2011-ben egy felsőmocsoládi hársfa, 2012-ben pedig az egri termálfürdő platánja lett a győztes hét ország jelöltjei közül. Az alapítvány Az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet.

Az Ökotárs Alapítvány a zöld mozgalom erősítésén, támogatásán keresztül kíván hozzájárulni egy környezettudatos, a nyilvánosság részvételén alapuló demokratikus intézményrendszer és társadalom kialakulásához. A környezetvédő mozgalom fejlődését adományokkal, tréningekkel, ösztöndíjas programokkal és szükség szerint szakértői, illetve technikai segítségnyújtással támogatja.

Az Év Fája vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra. A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik, melyet az Ökotárs cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerstvi szervez. A verseny magyarországi partnerei az Országos Erdészeti Egyesület, a Fővárosi Növény- és Állatkert, a The Body Shop Magyarország, médiatámogatója a Civil Rádió, a Vidéki Élet Magazin és az ecolounge. Az Év Fája és a Hős Fa vizsgálatát a Fakopp Soproni Favizsgálati Szakértői Csoport végzi.

Az Országos Erdészeti Egyesület már 1996-ban elindította az ugyanilyen néven futó Év Fája mozgalmat. Az Év Fája mozgalom nem egy konkrét fát hanem egy-egy kevésbé ismert hazai fafajt ismertet meg a nagyközönséggel és az erdészeti szakmával. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskola programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak a választott fafajjal. Az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg az év fáival kapcsolatban. 2013-ban az év fafaja egy elfeledett gyümölcsfajunk, a házi berkenye, melyről bővebb információt a www.azevfaja.hu honlapon olvashatnak. Az Év Fája Verseny lebonyolításához az Országos Erdészeti Egyesület két éve csatlakozott.

A gödöllői magányos óriás története

Gödöllőn, belépve a Szent István Egyetem Botanikus Kertjébe egy terebélyes fa már messziről magára vonja tekintetünket. Közel 20 méteres termetével, több mint 320 centiméteres kerületével, messzire ágazó koronájával akár idős tölgynek is nézhetnénk, de közelebbről szemlélve már felfedi valódi énjét, hisz az ország egyik legöregebb és legnagyobb vadkörtefája magasodik fölénk. A magányos óriás túlélte a dicső szabadságharcot, átvészelte a huszadik század vérzivataros éveit és még mindig virágpompával köszönti a tavaszt, majd nyár derekán ezernyi gyümölcstől roskadoznak megfáradt ágai. A pompás fának a látszat ellenére nem volt könnyű élete, hisz a történelem viharai mellett gyakran szomjazott a homoktalaj miatt, de a nehézségek csak még erősebbé és szívósabbá tették.

A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre. Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére. A huszadik század hajnalán még 7 idős példány alatt pihentették a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a sokadalomnak… A sikeres isaszegi csata után nem meglepő, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgő gödöllői főhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után az uradalmat koronázási ajándékként megkapó királyi családból, a bájos és a magyarság számára oly kedves Erzsébet királyné, Sisi igyekezett felfedezni kedvenc nyaralóhelyének minden zegét-zugát. Egyik első kilovaglása során éppen az erdő szélén nyargalt, amikor megpillantotta a vadkörtefát. A gyeplőt sebesen megrántva megállította száguldó paripáját. A fa éppen akkor érlelte bőkezűen termését és a lelkes Sisi megfelejtkezve az udvari etikettről örömében kiáltozva lelkesen megölelte a fát, majd jóízűen falatozott a vén fa földre hullott, érett gyümölcseiből. Innentől kezdve gyakran látogatta a matuzsálemet, nyáron szívesen hűsölt lombjai alatt, tavasszal virágpompájában gyönyörködött, míg ősszel a hatalmas lombozat színkavalkádja ejtette ámulatba a királynét, aki nyugalmat és békességet talált a fa tövében. Állítólag itt ismerkedett meg Andrássy gróffal is, aki fülig szerelmes lett belé, ezért a gödöllőiek azóta is a szerelmesek fájaként tartják számon a jó öreg vackort.

A világháborúk alatt és köztük, a gazdasági világválság idején sok szegény ember, és félénk, de éhes vad számára jelentett örömöt, vitaminforrást és reménysugarat a fa bőkezű termésáldása. Nem véletlen, hogy az 1959-ben kijelölt, négyszögletű egyetemi botanikus kertnek éppen a közepén nyújtja ég felé vaskos ágait az idős vadkörtefa, dacolva viharokkal, jégesővel és a nyári tikkasztó kánikulával.

A kert megalapítása óta az erdei vadak már nem élvezhetik savanykás, tápláló gyümölcsét, de a madarak és a rovarok szinte megrészegülve élvezik a természet minden évben megújuló bőségét, a gyümölcsáldást, míg tavasszal és ősszel fáradt vándormadarak pihennek meg, és gyűjtenek erőt a vén vadkörtefa ágain.
Mesebeli hősünk, a mimózalelkű sárkány, Süsü sem kívánhatna nagyobb és bőségesebb termésű példányt, mint a kedvenc gyümölcsét termő gödöllői vackorfát...

Kapcsolódó cikkek