Szeretettel köszöntelek a Ez itt az én hazám közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz!
Reméljük, hogy csatlakozásod után a Klub oldalainak segítségével sok hasznos információra bukkanhatsz, és a továbbiakban – saját anyagaid feltöltésével – Te is gyarapítod majd a tagság ismereteit.
Üdvözlettel: Margó
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ez itt az én hazám vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ez itt az én hazám közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz!
Reméljük, hogy csatlakozásod után a Klub oldalainak segítségével sok hasznos információra bukkanhatsz, és a továbbiakban – saját anyagaid feltöltésével – Te is gyarapítod majd a tagság ismereteit.
Üdvözlettel: Margó
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ez itt az én hazám vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ez itt az én hazám közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz!
Reméljük, hogy csatlakozásod után a Klub oldalainak segítségével sok hasznos információra bukkanhatsz, és a továbbiakban – saját anyagaid feltöltésével – Te is gyarapítod majd a tagság ismereteit.
Üdvözlettel: Margó
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ez itt az én hazám vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ez itt az én hazám közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz!
Reméljük, hogy csatlakozásod után a Klub oldalainak segítségével sok hasznos információra bukkanhatsz, és a továbbiakban – saját anyagaid feltöltésével – Te is gyarapítod majd a tagság ismereteit.
Üdvözlettel: Margó
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ez itt az én hazám vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A zsidó húsvét eredetileg az aratás kezdetének volt az ünnepe, azaz természeti ünnepnek számított (az i. e. 9. században). Egy-egy makulátlan bárányt öltek le a hétnapos ünnep előestéjén, és úgy sütötték meg, hogy ne törjék meg a csontokat. Elfogyasztása kovásztalan kenyér (macesz), valamint keserű saláta kíséretében történt.
A keresztény húsvét a Jézus Krisztus feltámadására való
emlékezés, hálaadás az általa tett áldozatért, melyet az emberiségért
hozott. A keresztény vallás szerint Jézus helyettesítő áldozata lehetővé
tette ugyanis, hogy az emberek ne bűneik szerint ítéltessenek meg,
hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessenek, kegyelemből. A
keresztény húsvét időpontját a 325-ös niceai zsinaton állapították meg. E
szerint a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az
azt követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap. A húsvét így,
ellentétben a karácsony ünnepével, minden évben más napra esik, de
mindig március 22. és április 25. között. A húsvét meghatározza a többi
mozgó ünnep - farsangvasárnap, virágvasárnap, áldozócsütörtök, pünkösd,
Szentháromság vasárnapja, Úrnapja - dátumát is. A húsvét magyar
elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól
való 40 napos tartózkodás.
Szokások, népszokások
A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik.
Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu
elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a
bábu neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat teszi színesebbé. A
mulatságok és a böjti időszak találkozásának jellegzetes népi játéka
Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. A
húshagyókeddi (farsang utolsó napja) játék szereplői szalmabábok, s a
legyőzött Ciberét végigvitték a falun, elégették, vízbe vetették, vagy
keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elűzzék a betegséget, az
éhséget.
A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket
ettek. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar
néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké
gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.
Ez
az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A magyar
népszokások ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villőzés: a
termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat,
menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások
ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek
barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A
szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A moldvai csángók fűzfa sípot
fújnak, habajgatnak, ezzel "keltik fel" a tavaszt. Sok helyen zajos
határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el.
A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik.
Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk
kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet,
parajt, salátát iktatnak. Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a
Pilátust jelképező bábut elégetik, megverik. A böjt régen hamvazószerdán
kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik
az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a
bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal
vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket.
Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg
a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre
vonatkozik. Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek
napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás
napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás
ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a
tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás
volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok,
nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén
a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok
útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a
tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor
visszatérnek.
Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Az
emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s
megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus
keresztvitelének útját. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötődnek.
Ilyen Mária-siralom az egyik legrégebbi nyelvemlékünk: "Világ világa,
virágnak virága. Keserűen kínzatul, Vas szegekkel veretül."
Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a
templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe,
azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este
"visszajönnek" a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje
lép előtérbe. Ismert mondóka: "Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a
világ kígyót, békát rám kiált." A rituális mosakodás jelenik meg a
hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely
bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő
mondóka: "Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!" E naphoz
jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg
tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy
megőriznek a következő nagypéntekig, vagy odaadják az első koldusnak.
Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai
árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat
nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a
másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik,
melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát
ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy
legalább kalapot, kesztyűt.
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e
napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem
kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának
bizonyítéka, a másik szerint, aki jól figyel, megláthatja benne a
Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás
ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz
tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával
megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap
ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét
környékén szokás volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a
tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimentek a város
határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a
játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető
hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen
kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz
vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és
megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél
a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját
őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó
asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt
szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel
locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy
fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik
egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a
lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és
magázzák egymást egész életükben.
(Forrás: Wikipédia)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!