Nyugodt és arisztokratikus, több evőkanál történelemmel fűszerezve. A keskeny vízivárosi utcák egy mediterrán falut juttatnak eszünkbe, habár kószáló kecskékből és koktélparadicsom ültetvényekből viszonylagos hiány mutatkozik. Az UNESCO Világörökség részét képező Budai Vár műemlékekkel, valamint a budai hegyekre és a pesti nyüzsgésre nyíló panorámával csábít. Az Erzsébet híd és a Naphegy tőszomszédságában zöldellő Tabánt az 1930-as évekig a budapesti Montmartre-ként aposztrofálták, aztán jött a városrendezési láz, a bohémnegyed pedig ment; viszont lett helyette egy ritkásan lakott, parkosított völgy, ahol szórványos kutyák és gazdáik legelésznek.

Az első kerületet legegyszerűbben a kettes metróval tudod megközelíteni. Szállj le a Batthyány térnél, bóklássz a Vásárcsarnokban, majd mászd meg a Várba vezető lépcsorokat, amelyek akkor is megizzasztanak, ha tudsz teleportálni. Amennyiben kényelempárti vagy, a Széll Kálmán teret, illetve három buszjáratot (16, 16A, 116) ajánlunk a figyelmedbe. Egy teljeskörű első kerületi túráért nem kell mást tenned, mint felpattanni a 178-as buszra valahol a belvárosban. A budai i-re a Clark Ádám térről induló Budavári Sikló teszi fel a pontot.

Egyesek szerint a balszerencse hármasával támad, de félre a pesszimizmussal, hiszen ugyanez elmondható a jószerencséről, vagy épp a Budavári Palotában fellelhető látnivalókról. A trió a következő tagokból áll: maga a Palota, amely egykor a magyar királyok lakhelyéül szolgált, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Galériának ad otthont; az Országos Széchenyi Könyvtár, illetve a Budapesti Történeti Múzeum.

A Halászbástya tornyai a hét honfoglaló törzset szimbolizálják, emellett pedig páratlan pesti panorámát tárnak eléd. A frissiben felújított Mátyás-templom a gótikus építészet gazdagon díszített, ezeréves csodája, amely egyesek szerint még a Bazilikánál is szebb.

A Bécsi Kaputól pár percre, a korábban említett, monumentális lépcsőhegy tetején található játszótér menedéket nyújt a városi taposómalom elől, a hinták pedig, József Attila szavaival élve, gyermekké tesznek. A Vár délnyugati oldalán kanyargó Tóth Árpád sétány Budapest egyik legromantikusabb szeglete, ahol még a verebek is azt csiripelik egymásnak, hogy „a játszótársam, mondd, akarsz-e lenni”. Szóba jöhet még a Váralagút teteje, mondjuk a szögesdrót és a zugivó tizenévesek jelenléte megzavarhatja az áhított nyugalmat.

Hogy tisztázzuk az esetleges félreértéseket, a Sziklakórház nem a pankrátorból lett színész, Dwayne Johnson magánklinikája. A Vár alatt tekergő barlang- és pincerendszer a második világháború során óvóhelyként és szükségkórházként, később pedig börtönkórházként üzemelt. A hidegháborús feszültség hevében – hogy vegyi- vagy atomtámadás esetén is használható legyen - kibővítették és korszerűsítették. 2008 márciusa óta Sziklakórház Múzeum – Titkós Légókórház és Atombunker néven várja a látogatókat.

A Magyar Nemzeti Galéria páratlan kollekciója a magyar képzőművészet történetét mutatja be A-tól Z-ig, míg a Budapesti Történeti Múzeum a főváros dicsően tragikus múltjáról mesél. A Gellért-hegyen megbúvó Filozófiai Kert Wagner Nándor kézügyességét dicséri. A nyolc ikonikus gondolkodót ábrázoló kompozíciót két részre osztotta a művész. Az első szoborcsoport, amely egy szökőkutat vesz körbe, öt alakból – Ábrahám, Ekhnaton, Jézus, Buddha, Lao-Ce – áll, és a Föld kulturális sokszínűségét szimbolizálja. A második szoborcsoportot - amelyet 2007-ben elloptak, ám, hála az önkormányzati támogatásnak és Wagner özvegyének, később újraöntöttek – Assissi Szent Ferenc, Daruma herceg, illetve Mahatma Gandhi alkotja; ez a nem mindennapi trió a spirituális fejlődés fontosságát hivatott hangsúlyozni.

Az első kerület étteremserege méretében a török hadakkal vetekszik, így érdemes kellő megfontoltsággal választani a sokaságból. A tartalmas fényűzést kedvelőknek az Arany Kaviárt ajánljuk, amelyről már a neve is sokat elárul. Az elegáns enteriőr még a legvasmarkúbb cárt is lenyűgözné, aki a francia és az orosz konyha jellegzetességeit vegyítő fogásokat, továbbá az étterem saját készítésű kaviárjait kóstolva talán a köztársaságot is kihirdetné. A magyaros ízek híveinek az Alabárdosban, a hazai gasztronómia egyik fellegvárában a helye. Desszertért az 1827 óta mesterkedő Ruszwurmot, illetve a nevére rácáfolóan fiatalos, Batthyány téri Nagyi Palacsintázóját érdemes felkeresni.

Az olcsó kocsmák közül a Bástya Borozót és a Hattyú Kávézót tanácsos útba ejteni. Utóbbi éjjel nappal nyitva tart, előbbit pedig regénybe illő törzsvendégek, bulira melegítő fiatalok és pénztárcabarát árak jellemzik. Mivel az első kerület nem a rohamrendőri beavatkozást igénylő tivornyákról ismert, muszáj csalnunk egy keveset, és megemlítenünk a Moszkva Tér Bisztrót, illetve a nyári favoritot, a Jégkertet.

Az 1520-ban, a török hódoltság idején alapított Rudas gyógyfürdő három forrásnak – Hungária, Attila és Juventus – köszönheti közel fél évezredes történetét. 1936 óta csak férfiak látogathatják, bár az elengedhetetlen apróbetűs résznek hála keddenként a gyengébbiknek vélt nem is fürdőzhet; hétvégenként pedig társas napok, illetve éjszakai fürdőzés várja a vízrajongókat.