Költészet Napja

A Költészet Napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon. Irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, képzőművészeti kiállításokkal tisztelgünk a magyar líra előtt.
Országszerte rendezett programokon klasszikus és kortárs költők versei szerepelnek.

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11 – Balatonszárszó, 1937. december 3.)huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Magyar és világirodalmi jelentőségéről

József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább annyi újdonságot tud mondani, mint a megelőző évtizedekben” – mondta Bókay Antal Énszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete című előadásának bevezetőjében.

Részlet a Nemzeti Évfordulók Titkársága honlapjáról: 
„Akár meg is fordíthatnánk a két dátumot: József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak „jó költő”-ként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló – ezért gyakran félreértett –, posztumusz fölfedezett zseni, akinek életútját kisgyermekkora óta váratlan veszteségek, lelki traumák, különös fordulatok szegélyezték –, s aki egyéni szenvedéseiből egyetemes érvényű költészetet teremtett."

IME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT...

Íme, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul irják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet.

E föld befogad, mint a persely.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt
húszfillléres, a vashatos.

Sem a vasgyűrű, melybe vésve
a szép szó áll, hogy uj világ,
jog, föld. - Törvényünk háborús még
s szebbek az arany karikák.

Egyedül voltam én sokáig.
Majd eljöttek hozzám sokan.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.

Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.

Mióta éltem, forgószélben
próbáltam állni helyemen.
Nagy nevetség, hogy nem vétettem
többet, mint vétettek nekem.

Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.

(1937. november"

Forrás:  

 *    Wikipédia . József Attila *

• Cikkek, tanulmányok József Attiláról Sulinet Digitális Órák oldalán
• József Attila Társaság honlapja
• Garai László: József Attila pszichológiai tesztjéről
• Interjú Fejtő Ferenccel, közeli barátjával születésének századik évfordulója alkalmából
• Interjú Tverdota György József Attila-kutatóval halála hetvenedik évfordulója alkalmából
• Jánosi Rita (2000.). „Kezembe került egy kötet”. Iris XI (1-2).  
• József Attila-versek képzőművészetben
• Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus”
• Spira Veronika: József Attila: Bánat (Futtam, mint a szarvasok...) című versének értelmezése és tanítása - A "Reading and Response" megközelítéssel
• József Attila a PORT.hu-n