Külső hőszigetelésnél eléggé nehéz hőhíd mentességet megoldani, még a legjobb táblákból álló megoldások is  hajlíthatatlanok, és változatos tartószerkezeteket lehetetlen tökéletesen hőszigetelni.

A  résekbe befújható, felületre ráfújható hőszigetelők teljesen körbeveszik a házat, vázelemeket de a legjobb esetben is ingadozó a hőszigetelés. 

És ez a kisebbik gond. A párakiszellőzés, vagy kiszellőztetés a következő kritikus kérdés.

A belső hőszigetelést ostoba-elavult, de begyepesedett szokások miatt, vagy külső adottságok miatt nem lehet elkerülni!

Azonban nagyon el lehet rontani, mert az építészek sem értenek hozzá! Éppen az előítéleteik miatt!

Ugyanakkor  komolyan meg kell fontolni minden körülményt, mert nagyon változó lehet a megoldások optimumai!

Van azonban egy alap-elv "A belső hőszigetelés nem lehet helyettesítője a külső hőszigetelésnek, de előzménye lehet." Pl. akár harmadolni a fűtés számlát. Sőt havi 40 ezres fűtés költséget vissza lehet fogni felére-1/3-ára,

és örömteli, ha a megtakarítás a külső hőszigetelésre előtakarékosságként kerül félretevésre!

Kőzetgyapot vagy polisztirol szigetelés legyen ?

Vagy egyéb???

Az idézetek okos+buta állítások keveréke!

„Lélegző falak” - ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói.  Kiderült, hogy a „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). A pára – ez fizikai tény – diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben „irányítani” lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán. A tanulmány szerzői* vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számításokat egy 65 m2-es, négy személy által lakott lakáson végezték el, amely külső határoló falai 25 cm vastag tömör téglából készültek, és összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m2. Az irodalmi értékek alapján, a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban. A számítások során 3 variációt elemeztek: 

• nem hőszigetelt falak, 

• 12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak, 

• 12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak. 

Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97%-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre, a különbség esetünkben nem haladja meg a 4 g/h értéket. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyileg szükséges légcsereszámot lakóépületeknél 0,5 h-1-nél kisebbre nem vehetjük. 

Ez TELJESEN IGAZ, DE UGYANEZEN SZIGATECH OLDAL

TILTJA A BELSŐ HŐSZIGETELÉST, MINT KOMFORTOT ÉS ÉPÜLETET IS ROMBOLÓ MEGOLDÁST!

A VICC AZ, HOGY A KÜLSŐ HŐSZIGETELÉS UGYANÍGY LEHET KÁRTÉKONY (hőhidak és silány szellőztetés miatt)!

A hőszigetelő ablakokra cserélése a régi fa-ablakokról további párakiszellőzési stresszt okoz a lakásban. 

SŐT gáztűzhelynél ma már kötelező LÉGBEERESZTŐ FULLADÁSOS HALÁLT OKOZHAT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

MERT SZABAD-ÉGÉSTERŰ fűtőtest-kazán-kályha-kandalló esetén a KÉMÉNYBŐL KISZÍVHATJA A FÜSTGÁZOKAT, HA A SZÉLIRÁNY MIATT AZ ABLAK-RÉS ELHELYEZÉSE SZÍVÁS OLDALRA KERÜL! Gondolkodj el a saját lakásodnál mi történhet és mikor!  

A KULCS

A PÁRAKISZELLŐZÉS JÓ MEGOLDÁSA! Erre a mai német és Svájci szabványok gépesített mesterséges kiszellőzést írnak-engednek meg a 20-30cm-es hőszigetelő ház-bevonat miatt! Lásd "rekuperátor=gépi levegőztető-hőcserélő"!

De ma már létezik párafüggő ventillátoros kiszellőztetés hazánkban is elérhető elemekkel... Stb.

TAPASZTALAT:

A.) Már 3 esetben végeztem belső oldali hőszigetelést, a páralecsapódás=penészedés a 30 évvel ezelötti poliuretán zártcellás hablemezek közötti rések miatt az akkor még hiányzó purhab ragasztók helyett használt felrögzítés 100% vízáteresztő képessége okozta 1-es páradiffúziós ellenállás a résekben. Ma alufólia kasírozott Purhab (PIR) és Alufólia ragasztó-szalag 100% párazárást adhatna, és nem penészedik, mert nem jut a hideg falba pára, nem okoz fal-szétfagyást. 

De okozhat bezártság és izzadást okozó magas belső páraszintet!

Ami a másik megtalált cikkben 

( http://www.parafa.net/web/index.php?option=com_content&view=article&id=97&Itemid=134 )

 DURVÁN hibás az a belső páraáteresztő vakolás, az akár hőszigetelő, akár nem!

A lehülő falba bejutó pára átfagy, és roncsolódik a fal szerkezete, kivéve a betont 80-as páradiffúziós (="Pd") ellenállással, és a fagyálló-vízzáró betont! Ezt láthatjuk a beton úttestek pusztulásánál!

B.) 6 éve polisztirol 5cm réteggel bevontuk egy hideg kifűthetetlen földszinti "tégla+vakolat" lakás hideg oldalait, és a menyezetet. Kb. 1/3-ára csökkent a hőveszteség, azután 2 év után hőszigetelő ablakcsere+ cirkó kiépítése újra felezte a hőveszteséget 1/6-ra! 

Mi a titka? Páraképződést ott kell tartani és kiszellőztetni, ahol az keletkezik (Főzőfülke+Fürdőszoba), azonnali szellőztetéssel.

Illetve a téglafal hidegbe kerülése csak akkor baj, ha a fal vizesedik és átfagy! Ezért a legnagyobb páradiffúziós ellenállású XPS ("Pd"=60) és porán ("Pd"=60-80) (ma PIR kapható) lemez lehetőleg oldalt purhab ragasztóval légmentesen zárt kell legyen!

Mert a lakás jó pára tartalmát, okos kiszellőz-tetését kell megoldani, és mellé kerülhet optimálisan páraszabályozó belső vakolat a kényelem fokozására.

C.) 3 éve hő-szigeteltem belső oldalon 100 éves épület tetőtér alatti lakását 5cm nikecellel, ott a menyezet 1 szál fenyődeszka volt csak, de az 5cm nikecell 1/10-ére csökkentette, a falakon 1/3-ára esett a hőveszteség az internetes számítási segédlet szerint. Az egyik szomszédnál havi 40 000 Ft fűtési költség ellenére +14C fok fölé nem tudja kifűteni a kicsi lakását.

Tapasztalat: 4,5kW hőtárolós villanykályha +2kW 14 óra alatt is csak 14C fokig fűtött fel, a kinti -15C fonál kezdetben, hőszigetelés után a 2kW ventillátoros radiátor 2 órán belül 20-22 C fokig fűtött -15C fok kinti fagynál, és az 1,2kW-os fűtőtestre visszakapcsolva egyelő időnként ki-be kapcsolt a beállított hőfok tartásakor. 

Ez a menyezeti hőveszteség meghatározó voltát igazolta!

Eredmény tapasztalat = 600W/6500W= 1/11-ed részre esett a hőveszteség! És ezt még felezni lehet a padlástéri, de csak pára áteresztő cellulózalapú hőszigetelő kitöltéssel a födém-deszkák között. Itt az EPS30 legolcsóbb került beépítésre, ami közepesen páraáteresztő "Pd"=30-as paradiffúziós ellenállással. Ez ott azért jó, mert a fa-födém deszka "Pd"=(1-2) közötti páraáteresztéssel elszállítja a padlástérbe a keletkező párát, de zuhanyzó + szárító+konyha zugokat azonnali gyors kiszellőzéssel okos ellátni. A papirhulladékból készült cellulóz vatta befújása a pdlástéri gerendák alsó-felső deszkái közé                   önmagában a hőveszeséget harmadolná, de 

a falak                FAGYOS HIDEGÉRZETE megmaradna 

(Ezt egy emelettel lejjebb a hidegtűrő ismerős bizonyítja /// nála fűtés nélkül 14C fok neki elég, de az ágya a falnál  kínos hidegérzettel ajándékozza meg.), 

ennek megszüntetésére kellett a hátsó tűzfal, és az elülső körfolyósó fal belső hőszigetelése! A tapasztalat kellemes, és eddig sehol sem érzett hideg-sugárzástól mentes szobai belső tér lett az eredmény. Azért a testpárolgás 1-2 főnél/szoba okozhat párafeldúsulást, és szellőzés igényt, de napi 1-2 alkalomra szűkítve!

A belső falak üveghálós "dryvit" vakolása csak kis erejű és tompa ütéseknek áll ellen, különben a festett felület beroppanhat. A padló szélét záró léc legyen szélesebb, hogy a bútorok nekiütődve ne okozzanak behorpadást.

Egyéb hőszigetelők alkalmazás újabb átgondolást igényel, pl. nyitott cellás porán hab "Pd"=1 hiába képes jól hőszigetelni, de puha-lágynak mondott tapintása miatt csak födémdeszkák, vagy gipszkarton + menyezet közé ajánlható, ahol nem kell vakolni, ennek a hőszigetelése is jobb a nikecellnél, vagy kőzetgyapot paplannál, és a páraáteresztése jobb a befújható papir vattánál, csak lényegesen drágább!

Dorogi László

vill.mérn.+mérlegképes könyvelő DE csak amatör hőszigetelő, aki gondolkodik, és utánanéz amire létezik tudás!

KIEGÉSZÍTÉS KÉRDÉSEKKEL:

Jó ideig Bachl PIR kétoldalt alukasírozott 2,5cm-es táblákban gondolkodtam, de kérdéseimre még az "olvasva" válasz sem jött meg.
Abból ugyanis csak 3 bála kellene 3x12,5m2, és kb. 4,5cm-es  EPS80-nak, és 2m beton födémnek felelne meg a hőszigetelése.
Ez a belső hőszigetelés legjobb anyaga, mert teljesen párazáróvá tehető, és a külső falakat nem éri a vízpára, tehát nem fagyhatnak szét!
Bár volt esős ősz után fagyos tél, amikor a telkemen a tégla épület átázott falát belül cm-es jég-hó borította, mégsem esett szét.

A grafitos táblákat a legnagyobb hőveszteség korlátozására:

Menyezetre ragasztom, ott nem lepergő a diszperziós festés, és       "azonnali"        felragasztáshoz,
- alkalmasabb-e a Purhab ragasztó?
Amivel a táblákat vékonyabb csíkokban felkenem, és oldalirányú csúsztatással felsimíthatom a menyezetre, oldalt a fali hőszigetelőhőz!
Alulról nálam nem kell festeni,
- fűrészporos tapétázáshoz ajánlottak nekem bármi 
nem nedvszívóra is jó tapétaragasztót Henkel gyártmányt vízzel többszörösére hígítandót.

Elképzelhető, hogy a felületét a lapoknak alsó oldalán meg kellene kenni ezzel a ragasztó oldattal.
Ezzel ugyanis olcsóbb-gyorsabb lenne a menyezet+falak újratapétázása.