Én is találtam ide illő cikket, csak azt nem tudom eldönteni, hogy mennyi belőle a valóság, és mennyi Ángyán sértődöttségéből adódó sárdobálás.

Ángyán József: Eh. Szájkarate

Nagy József 2014. július 24. 10:16

Műbalhé a nagybirtokosok elleni kormányzati akció? A színfalak mögött sör folyik, szotyihéj röpköd? Alanyunk elzavarná az egész kócerájt, de egyelőre csak őt zavarta el a Fidesz. Nagyinterjú Orbán volt földállamtitkárával.

Hallgat önre a Fidesz.

Meglepne.

A főfőminiszter Lázár János állt elő azzal a héten, hogy ezerkétszáz hektár fölött eztán nem jár uniós földalapú támogatás.
Az emberek dühösek, hiszen tudják, hogy néhány nagytőkés csoport vitte el az állami földek javát és velük az uniós támogatást. A kormány az ő lenyugtatásukra tesz kommunikációs gesztust.

Több ez kommunikációnál: húszmilliárd forintról van szó. Ki is akadtak a kárvallottak. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a MOSZ szerint a döntés „végső csapást mér az állattenyésztésre… visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális hatása lesz”. Amire Lázár ezt mondja: „A kormány nem az alapján mérlegelt, hogy ez Simicska úrnak vagy Csányi úrnak jó vagy rossz. A kormány az alapján mérlegelt, hogy a vidéken élők számára hogyan tud életlehetőséget teremteni.” Dirr egy pofon az úgymond oligarcháknak. Ön is erre gyúrt még agrárállamtitkárként, nem?

Szó nincs pofonról! Hiszen ezerkétszáz hektárig minden marad a régiben! És az az ezerkétszáz hektár európai léptékkel mérve bolondul nagy birtok. Eláruljam, hogy például Franciaországban mekkora egy átlagos nagybirtok? Kétszázhetvennégy hektár! Dániában meg négyszázhuszonhat. Lengyelországban kétszázötven. És nálunk? Több mint háromezer!

De legalább az ezerkétszáz hektár fölötti csúcsoligarchák ráfaragnak. Önnek most tapsolnia kéne.

Nyugi, nekik sem fog fájni. Szépen szétírják majd ezerkétszáz hektárnál kisebb területekké a jelenlegi nagybirtokokat.

Lázárék azt mondják, elejét veszik az ilyen sumákolásnak.

Jah. Az állami földbérletek esetén is volt plafon, és ott is feldarabolták a nagy egységeket, nézze csak meg, mi történt például a csákvári volt állami gazdaság parcelláival! Darabokban egy jól körülírható vezérkar rokonságához került. Most sem lesz ez másként.

Dirr egy pofon! Vagy mégsem dirr? Csányinak és Simicskának fáj, vagy valaki másnak? Kivel van Lázár? Jószág a zenélős marha vagy biorobot? Röpköd a köpködött tök, dől a TESZöv. Okul majd az utókor.

És már indul is a NAV-kommandó.

Mostanáig hány oligarchát büntetett meg a NAV? Egyet se. Hiába jött elő Horváth András az ügyekkel. Léteznek védett cégek, ahová adóellenőr be sem teheti a lábát, ahol nem érvényes az igazolványa. Ráadásul ma Magyarországon csupán megyénként van földnyilvántartás, országos összesítés nincs.

A leggazdagabbak, Csányi, Simicska s még jó néhányan aligha osztódhatnak ezerkétszáz hektár alá.

Menni fog nekik. De még akkor sem veszítenének, ha egyben tartanák a birtokaikat, hiszen amit az állam az egyik kezével kivesz az oligarchák jobb zsebéből, beleteszi a másikba.

Fazekas földminiszter azt ígéri, hogy a támogatásból megmaradó húszmilliárdot a „jószágtartók” között osztja szét.

Már maga a kifejezés is nevetséges. Jószágtartók? Jószág a nagybirtokon? Jószágnak nevezzük azt az állatot, akivel közvetlen kapcsolata van a gazdájának, akit maga nevel, etet. Csányinak mi köze van a zenélő tehenészetében tartott kétezer-ötszáz marhához? Az ott szimpla biológiai ipar. Semmi köze a jószágtartáshoz, de még a mezőgazdasághoz se nagyon. Tudja, ki kapja majd a földalapú támogatásokból, ha úgy tetszik, az oligarcháktól elvont húszmilliárd zömét? Megmondom: az oligarchák, méghozzá a nagy, szakosított állattartó telepeik után. Ugyanis - és ezek épp a MOSZ által harsogott adatok - a szarvasmarhák nyolcvan százalékát nagybirtokosok tartják, a sertés hetven, a baromfi hatvan százalékát szintén. Pont ilyen arányban részesülnek majd a pluszpénzből is.

Na de annak csak örülhetünk, hogy a családi gazdaságoknak is jut hat-nyolcmilliárd.

Ja, hogy kicsik is kapnak valami morzsát? Nem szándékosan.

„Fontosnak tartjuk, hogy az állattartó gazdaságok hat év alatt 210 milliárd többlettámogatást kapnak, amely 50-70 ezer család számára biztosíthat új munkahelyet. A kormány elkötelezett amellett, hogy a nagy- és kisbirtokok arányát az eddigi 50:50 százalékról 20:80 százalékra változtassa. Ez volt a célja az új földtörvénynek, és ez a célja a támogatások átalakításának is.” Ez áll Lázárék szerda délutáni közleményében.

Hetvenezer család számára jelent munkahelyet? Honnan veszik ezeket a számokat? Ahhoz tényleg a kisgazdaságokat kellene támogatni, ugyanis a nagyok csak beszélnek a foglalkoztatás növeléséről. Azonos nagyságú területen egy családi gazdaság négyszer annyi embernek ad kenyeret, mint az élőmunka minimalizálásában érdekelt nagybirtok, ráadásul nem bérmunkásként, hanem önfoglalkoztatóként.

Épp ebből fakad a kisgazdaságok versenyhátránya is.

Igaz, de szövetkezéssel biztosítható a versenyképesség. Ez lenne a jó út, de hát a mi parlamentünk, bizonyára nem véletlenül, még egy tisztességes szövetkezeti törvényt sem tudott tető alá hozni.

Valakitől csak elveszi azt a húszmilliárdot Lázár. És a MOSZ-osok prüszkölése is életszerűnek tűnik.

Mert a nagy oligarchák alatti sávban akad jó pár, két-háromezer hektáros nagybirtok, amely csak iparszerű, monokultúrás, primitív, tömegtermelő növénytermeléssel foglalkozik. Ők valóban ráfaragnak. De a csúcson élők ebből is jól jönnek ki.

Akkor meg mire ez a lázári nagy simicskaurazás és csányiurazás?

Eh. Szájkarate. Kiszámított politikai kommunikáció az egész. Beszól nekik, aztán este mennek sörözni vagy szotyolát, tökmagot köpködni focimeccsre, s megbeszélik, hogy bocs, de most ezt kellett mondani a népnek. Sose éri őket se kár, se bántalom.

Volna arra jogi lehetőség, hogy az ezerkétszáz hektár alattiak kapják a húszmilliárdot?

Persze. Az unió kifejezetten ajánlja tagállamainak, hogy növeljék a hetven hektár alatti gazdálkodók részesedését a földalapú támogatásból, neve redisztribúció. Sokan elfogadták ezt, Magyarország viszont csípőből visszautasította. Ami nem meglepő, hiszen nálunk a nagybirtok irányít. Ha igaz lenne, amit Lázár Jani mond, hogy a kicsiknek szánja a pénzt, akkor Fazekas sem „jószágtartózna” ugyanazon a sajtótájékoztatón, hanem a családi gazdálkodók felé fordulna.

Ön meddig vinné le az ezerkétszáz hektáros támogatási határt?

Háromszáz hektár, illetve hatezer aranykorona lenne az ideális. Aki háromszáz hektárból képtelen megélni, a családját eltartani, az felejtse el a mezőgazdaságot.

Önnek meg azt tanácsolják egykori eszmetársai, hogy felejtse el a politikát. De nem nyugszik. VI. jelentés a földről címmel most hozza nyilvánosságra legújabb, bő ötszáz oldalas dolgozatát. Mit ér vele?

Fő célom, hogy dokumentáljam az utókor számára a felháborító földügyeket, és ezen keresztül kor- és kórtörténeti dokumentumnak is szánom a jelentésemet. De persze némi aktuális haszna, hatása is van a tanulmányaimnak, hiszen csak kénytelen mondani rájuk valamit a hatalom.

Marad a kóceráj, tolódik a leváltás. Köröznek a nagyfiúk, nem netezik a földműves. Nincs indulat, nincs igény, nem hint igét a prof; nyár van, pihi. Nyugdíj a vége, szomorúság. Rotál az agrár. Eztán ki oktat ökót?

Miért kéne mondania bármit is?

Amikor a gondolataimat pár napra felkapja a sajtó, van némi visszhang. És hát azért csak pár százezerrel kevesebb szavazatot kaptak most a fiúk, mint négy évvel ezelőtt.

A földügyek miatt?

Amiatt is.

Mennyi róható föl ebből az Ángyán-ügynek és folyományainak?

Ezt a kérdést a nagyfiúk valószínűleg alaposan körüljárták. Sajnos rendkívül kevesekhez jut el a véleményem. Főleg az internetes média érdeklődik nálam, csak sajnos a földből élők többsége nem olvas portálokat.

Mi a helyzet az Ángyán párttal, hivatalos nevén a Tisztesség és Emberség Szövetsége politikai mozgalommal?

Még nem dőlt el, mi legyen vele.

Az országgyűlési választás előtt ön azt mondta nekünk, hogy „célunk leváltani ezt az egész kócerájt”, ám végül még listát sem sikerült állítaniuk, mindössze kilenc egyéni képviselőjelöltjük indult, s ők is leszerepeltek.

Várjuk ki a végét. A változáshoz és főleg az aktív változtatáshoz eszmélés kell. A rádöbbenés indulata, ami nélkül egyelőre nincs a változtatásra, a politikai „elit” elzavarására sem elementáris társadalmi igény.

Ön ígérte, járja majd a vidéket, hinti az igét.

Fogom. De a nyarat arra szánom, hogy kipihenjem az elmúlt néhány évet.

A feleségét idézte a múltkor, aki azzal számolt, negyven évig marad hatalmon a mostani csapat. Azóta egy újabb parlamenti kétharmadot és egy elsöprő EP-győzelmet könyvelhetett el a Fidesz. Most hány évet saccol Orbánéknak az ön felesége?

Majd megkérdezem tőle. Attól tartok, a barbatrükkök és a kommunikációs manőverek még elég sokáig elodázhatják a rezsim bukását, különösen, hogy nincs lehetősége az embernek arra, hogy egy másik utat ugyanolyan széles nyilvánosság előtt, hasonló vehemenciával vázolhasson a nép előtt. Ráadásul, amit ma politikai ellenzéknek neveznek Magyarországon, az egyszerűen nevetséges.

Tanít Gödöllőn, az agráron. Abban csak van boldogsága.

Veri szét azt is a hatalom, úgy tudni, három tanszék marad a korábbi tízből. Nem értem kár, én az első adódó alkalomma, jövő márciusban elmegyek nyugdíjba, hanem mindazért, amit felépítettünk. Már húsz éve megfogalmaztuk, hogy szükség van a környezetbarát mezőgazdasághoz és élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó szakemberképzésre – meg is csináltuk. Most pusztulnia kell az alkotásunknak. Hogy miért? Kisebb részben a személyem miatt. Nagyobb részben meg azért, mert a spekulán nagytőkevezérelt hatalom a világban sehol nem szereti az ökogazdálkodást, aminek nincs igénye annyi energiára, gépre, műtrágyára, növényvédőszerre, mianyavalyára, mint a nagyüzemi gazdálkodásnak. Nem iparvezérelt, ami piacot teremt a beszállítandó technológiáknak, hanem környezet- és társadalomvezérelt. A nagytőkének nem kell a számára kevéssé profitábilis ökológiai gazdaság, hiszen abban az is jól jár, aki műveli a földet, eteti az állatot. Márpedig a nagytőke kezében van a hatalom, a politikai befolyásolás, a média. Ökót oktatni? Nem kell az neki.
Nagyon nagy birtok

Az átlagos birtokméret Lengyelországban 6 hektár, Olaszországban 8, Svájcban 17, Ausztriában 19, Hollandiában 25, Belgiumban 29, Németországban 46, Franciaországban 52, Dániában 60.

Még érdekesebb, de tán ritkábban idézett adat az úgynevezett „nagygazdaságok” méretadata. Ezt a birtokméret-kategóriát az EUROSTAT úgy határozza meg, hogy a legnagyobb gazdaságtól a kisebbek felé haladva összegzi az általuk használt területeket, és ahol ez az összegzett érték eléri az adott ország mezőgazdasági területének 20 százalékát, ott húzza meg az úgynevezett „nagygazdaság” méretkategória alsó határát. E nagygazdaságok átlagterülete, vagyis az így meghatározott „nagybirtokok” átlagos mérete pl.: Svájcban 54 ha, Hollandiában 135 ha, Belgiumban 150 ha, Lengyelországban 250 ha, Franciaországban 274 ha, Ausztriában 295 ha, Olaszországban 337 ha, Dániában 426 ha, és Németországban - az „NDK-effektus” ellenére is csak - 1.391 ha. Magyarországon ugyanakkor jelenleg e nagybirtokok átlagmérete 3.164 ha. Mint hogyha nem is Európához tartoznánk. Ennél csak Csehország (3.531 ha) és Szlovákia (3.934 ha) nagybirtokainak átlagmérete nagyobb.

(Forrás; Ángyán József: VI. jelentés a földről, a teljes tanulmány itt olvasható.)

Előzmény

Válasz

Közzétették Lázár újabb áldozatainak listáját

Hír24 2014. július 22. 08:48

A Napi Gazdaság megjelentette azon cégeknek több mint 400-as listáját, amelyektől a legújabb bejelentett intézkedés szerint elveszik a területalapú uniós támogatást, mert 1200 hektárnál nagyobb terület után igényelték azt.

A lista első helyén a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. szerepel, amely 15 185,5 hektár után 1057,8 millió forint támogatást kapott, a második helyen a Bóly Zrt. szerepel, a cég 14 274,6 hektár után 994,4 millió forintot kapott, míg a Lajta-Hanság Zrt. 10 298,8 hektár után 717,4 millió forint támogatást vehetett igénybe – derül ki a Napi Gazdaság oldalán.

A sorban a következők a Dalmand Zrt., amely 609,9 millió forint, az Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt., amely 586 millió forint és a Körös-Maros Nemzeti Park, amely 585 millió forint támogatást kapott tavaly.

A Mezőfalvi Mezőgazdasági Zrt. 547,2 millió, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 541,2 millió, az Enyingi Agrár Zrt. 511 millió, a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. 454 millió, míg a Kiskunsági Nemzeti Park 441 millió forint területalapú támogatást kapott az elmúlt évben.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn jelentette be, hogy a vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert. A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter megerősítette, hogy a nagybirtokok területalapú támogatásából 20 milliárd forintot kapnak az állattartók, amely azt jelenti, hogy 1200 hektár terület felett 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása.

Nem lesz igazságosabb, de ezrek kerülhetnek utcára
KK
Forrás: Hír TV
2014. július 23., szerda 09:50

Egyetemeket és nemzeti parkokat is sújthat az agrárpénzek elvonása. Az intézkedés miatt több tízezer munkahely kerül veszélybe az egyik gazdaszervezet szerint.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!

Egyetemek és nemzeti parkok is támogatástól esnek el a területalapú mezőgazdasági támogatások átcsoportosításával Torba Tamás agrárközgazdász szerint. Magyarország élőben című műsorunkban kijelentette: az új rendszer nem lesz igazságosabb, viszont több ezer munkahely szűnhet meg, a kisgazdaságok ugyanis nem tudják majd alkalmazni a nagyüzemektől elbocsátottakat.

Az agrárközgazdász szerint az sem felel meg a valóságnak, hogy az ágazatban extraprofit termelődött volna, de vitatja azt az érvet is, hogy a nagygazdálkodók kizárólag növénytermesztéssel foglalkoznak, állattartással nem.

„Azt a modellt rombolni, miszerint én ha befektetek egy gazdaságba, akkor az elvárható hasznot, ha bizonyos szintet elérek, akkor elveszik tőlem, az nem feltétlenül egy piacgazdaságnak az alapja. Ez az egyik probléma. A másik probléma, hogy a mezőgazdaságban nincsenek ilyen extra profitok, amelyekre a miniszter úr itt utalt. A mezőgazdaságban van egy olyan tényező, amit valószínűleg a miniszter úr is nagyon jól ismer, az időjárás. Az egyik évben egy növénytermesztő gazdaságnál jó a termés, a másik évben pedig rossz, mert teszem fel szárazság volt” – mondta a közgazdász Magyarország élőben című műsorunkban.

Nem lesz igazságosabb, de ezrek kerülhetnek utcára

Hátrányba kerülhetnek a magyar nagygazdaságok a külföldi versenytársakkal szemben, a területalapú EU-s pénzek átcsoportosítása miatt – erről a mezőgazdasági termelők Országos Szövetségének főtitkára beszélt az ATV-ben. Horváth Gábor azt mondta: a nemét, a francia, a cseh és a szlovák nagyüzemektől sem von el forrást az ottani kormány, de a magyar gazdaságoknak azonos árakon kell eladniuk termékeiket a világpiacon. A gazdaszervezet képviselője szerint az elvonások miatt csak a munkaerőn tudnak spórolni az érintett vállalatok, ezért több tízezer embert bocsáthatnak el.

Mint ismert, a kormány a vártnál is több pénzt csoportosít át a nagybirtokoktól a kisgazdaságoknak a területalapú támogatásokból, 1200 hektár felett egyetlen fillért sem kapnak a gazdaságok. A nemzetgazdasági miniszter szerint még változhat a szabályozás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége úgy számol, hogy az agrárpénzek elvonása miatt több tízezer dolgozó elbocsátása várható.

Tízezrek munkahelyét veszélyeztetheti az agrárpénzek elvonása
KK
Forrás: Hír TV
2014. július 22., kedd 21:03

Több tízezer munkahely kerül veszélybe az agrárpénzek elvonása miatt az egyik gazdaszervezet szerint. A kormány hétfőn jelentette be az átcsoportosításokat.

Több tízezer dolgozó elbocsátása várható a mezőgazdaságban az agrárpénzek elvonása miatt – így számol a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége. A kormány a vártnál is több pénzt csoportosít át a nagybirtokoktól a kisgazdaságoknak a területalapú támogatásokból, 1200 hektár felett egyetlen fillért sem kapnak a gazdaságok. A nemzetgazdasági miniszter szerint még változhat a szabályozás.

Visszafordíthatatlan károkat okozhat az agrárpénzek elvonása
http://mno.hu/hirtv

2160 hektáron gazdálkodik a Bicskei Mg. Zrt. A mezőgazdasági céget egykori bicskei téeszes dolgozók alapították, a vállalat 118 családnak jelenti a megélhetést. Tavaly még 80 millió forint agrártámogatást kaptak, jövőre alig a fele jár majd nekik. „Egy gazdasági vezetőnek ilyenkor döntést kell hoznia. Vagy fejlesztésre szán kevesebbet, vagy a költségeit csökkenti, ahogy az árbevétele kisebb lesz. A költségcsökkentés egyik lehetséges változata a munkabéreken való spórolás. Egyik sem egy népszerű, de amikor a cég életéről döntünk, akkor meg kell hozni a kellemetlen döntéseket” – mondja Hegedűs Imre, a társaság igazgatója.

A kormány 1200 hektár felett elvenné a területalapú támogatást. Az elvonás 525 gazdaságot érint az országban, csak Baranyában 35-öt. „A 35 üzem a tegnap bejelentett kormányintézkedés kapcsán közel 2 milliárd forint támogatáscsökkenéssel számolhat” – közölte Wilhelm József, a Baranya Megyei Teszöv elnöke.

„A kormány nem az alapján mérlegelt, hogy ez Simicska úrnak vagy Csányi úrnak jó vagy rossz. A kormány az alapján mérlegelt, hogy a vidéken élők számára hogyan tud életlehetőségeket teremteni” – fogalmazott hétfőn a Miniszterelnökséget vezető Lázár János. Szerinte a rendszer kialakításakor a munkahelyteremtés volt az elsődleges szempont, a nagybirtokok érdekeit nem tudták figyelembe venni.

Az egyik legnagyobb vesztes a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Zrt., a másik pedig a szintén több mint húszezer hektáron gazdálkodó Mezort Zrt. lehet. Mindkét cégcsoport több ezer ember megélhetését biztosítja. „A kormányzat szóba hozott rengeteg kompenzációs intézkedést az állattenyésztés, a vetőmagtermesztés és kertészet területén, illetve munkahelymegtartó és munkahelyteremtő támogatások formájában. A részleteket még nem ismerjük, könnyen meglehet, hogy ha ezek az intézkedések olyanok lesznek, amelyek számunkra elfogadhatók vagy kedvezőek, hogy a Bonafarm-csoport teljes mérlege nem lesz negatív” – mondta Éder Tamás, a cégcsoport kommunikációs vezetője.

A nemzetgazdasági miniszter szerint sincs még teljesen kidolgozva az agrártámogatási rendszer koncepciója. „El tudunk képzelni olyan átalakítását a magyar mezőgazdaságnak, a nagyüzemi foglalkoztatásnak, amelynek végén a nagyüzemek még többlettámogatáshoz is hozzá tudnak jutni a korábbiak helyett, hiszen ha a foglalkoztatásban tudnak majd vállalni bizonyos feltételeket, akkor e mögé akár uniós forrást, akár hazai forrást tudunk rakni, és ezekből a támogatásokból részesülhetnek” – mondta Varga Mihály Magyarország élőben című műsorunkban.

„Több százezer ember meglévő tulajdonát nullázza le vagy veszi el.” A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára durva beavatkozásnak nevezte az átcsoportosítást. „Ez az 500 gazdaság tartja a magyar állatállománynak több mint a felét, ezek foglalkoztatják a foglalkoztatottak 30-40 százalékát, ezek fizetik be az adó 50 százalékát. A kormány azt üzeni nekik tehát, aki 1200 hektár fölött van, annak eltűnik a bérfedezete” – fogalmazott Horváth Gábor, a szervezet főtitkára. Horváth szerint a döntés miatt több tízezer munkahely fog megszűnni

Válasz