Kiderült, kit hogy érint a megszorítás
Index 2014. 07. 18. 08:33
Kapcsolódó cikkek (2)

Ebből veszi el a pénzt Varga - 110 milliárdot zárol a kormány

Kiderült a Varga Mihály által tegnap bejelentett megszorító csomag néhány részlete a Magyar Közlönyből. A minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut mintegy 9,671 milliárd forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak 8,378, a Földművelésügyi Minisztériumnak 5,552 milliárd forint zárolásáról kell gondoskodnia.

Ugyancsak jelentős a Honvédelmi Minisztérium (3,253 milliárd), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2,881 milliárd), a Belügyminisztérium (2,726 milliárd), és a Miniszterelnökség (1,446 milliárd) forintos hozzájárulása a zároláshoz. A legkevesebb zárolást az Igazságügyi Minisztériumnál rendelte el a kormány, 271,1 millió forintot, és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak is mindössze 536,2 millió forintot kell megtakarítania.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 779,8 millió, a Központi Statisztikai Hivatalnak 109,2 millió, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak 3,8 millió forintról kell lemondania. A nyugdíjbiztosítási költségvetési szerveknek 50,2 millió, az egészségbiztosítási költségvetési szerveknek 49,0 millió forintot kell megtakarítaniuk. Az Uniós fejlesztések fejezetnél 3,785 milliárd forint a zárolási kötelezettség.

A Miniszterelnökségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási előirányzatából 20 milliárd forintot zárolnak a kormányhatározat szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap - a Start-munkaprogram kiadási előirányzata nélküli - egyenlegét legalább 8 milliárd forinttal kell javítani, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak 6 milliárd forint megtakarításáról kell gondoskodnia. A Nemzeti Kulturális Alapnak 800 millió forinttal kell javítania az egyenlegét.

A Nemzeti Földalapnál és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál 500-500 millió forintot zárolnak. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap egyenlegét 100 millió, a Bethlen Gábor Alapét 200 millió forinttal kell javítani.

A megszorítás jelenősen érinti majd a Beruházási Alapot. A határozat szerint "a kormány felhívja az érintett fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy az alapba tartozó kiadási előirányzatok tervezett felhasználását haladéktalanul egyeztessék a nemzetgazdasági miniszterrel".

A határozat külön mellékletben sorolja a mentesített előirányzatokat, azokat a tételeket, amelyek nem csökkenthetők a zárolás érdekében, ezek között szerepel számos beruházás és különféle szervezetek támogatása is.

A költségvetési zárolás részleteit augusztus 1-jéig kell - a gazdasági miniszter jóváhagyása után - bejelenteniük a fejezetek kezelőinek a Magyar Államkincstárnak

Válasz

Itt van a kormány brutális új csomagja

2013.09.09. 12:39

Jelentős, több mint 250 milliárd forintos csomagot szuszakolna be a kormány az idei költségvetésbe.

Több pénzt költene el a kormány, mint tervezte – derül ki a kormány költségvetésitörvény-módosítási javaslatából. A hétvégén beadott törvénytervezet 171 milliárd forintnyi plusz hiányra teremtene a kormány számára lehetőséget, s ezermilliárd forint fölé vinné az idei tervezett államháztartási hiányt.
Ám valószínűleg még az új terv szerinti 1050 milliárd forint fölé is csúszhatna a hiány, hiszen a bevételekre vonatkozó tervet nem módosítanák – holott most azt látni, hogy több adóból is kevesebb folyik be.

A módosítási javaslat indoklása szerint „az Országgyűlés és a Kormány az elmúlt időszakban több olyan fontos jogszabályt alkotott, illetve döntést hozott, melynek következtében szükséges a 2013. évi központi költségvetési törvény módosítása”.

A kormány a tervezett intézkedésekből 84 milliárdnyit az Országvédelmi Alapból finanszírozna. Hatmilliárd forinttal megnöveli a lényegében Orbán Viktor személyes döntésével elkölthető rendkívüli kormányzati intézkedések keretét is.

A pénzforgalmi hiány két javasolt módosítás miatt ugyan 171 milliárd forinttal nő, ám ezen tételek - az E.ON SE hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása és a takarékszövetkezeti szektor megerősítése miatti tőkeemelések - az uniós módszertan szerint vélhetően nem befolyásolják az egyenleget, mivel úgynevezett piaci műveletnek minősülnek - olvasható az indoklásban.
Gáz, az lesz
Az egyik legnagyobb – 71 milliárd forintos – tétel az E.On gázüzletágának megvásárlására szánt keret. (Az MVM Magyar Villamosművek Zrt. saját forrásain túl, jegyzi meg a tervezet.)

Takarékszövetkezeti fedezet Szintén nagy tétel a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása miatt előírt százmilliárd forintos feltőkésítés, amit az államnak az MFB Zrt.-nél el kell végeznie.
Lényegében ez a két tétel adja ki az „új” hiányt.

Első napok az iskolában
Összesen 32 milliárd forintot tartalmaz a tervezet 160 ezer pedagógus illetményének a növelésére. Ez pedagógusonként leosztva és átlagolva évi bruttó 200 ezer forintnak felel meg, aminek valamivel több mint a felét vihetnék adó után ténylegesen is haza a tanárok.

Emellett megnöveli a tervezet az egyházi iskolák támogatását.

Apró adósságok
A fentieken túl számos lényeges, de nehezebben számszerűsíthető pénzügyi változást is lehetővé tenne a tervezet. Egyrészt gyakorlatilag berekesztené az önkormányzati adósságkonszolidációt. Növeli a filmalap és a Szépművészeti Múzeumba érkező Caravaggio-kiállítás mozgásterét, a felsőoktatás átalakítására és az uniós önerőalapba ad némi pénzt.

Az államadósságról, annak 2013. évi várható mértékéről és Magyarország gazdasági stabilitásáról szeptemberben tájékoztatót készítene a kormány az EU és az Országgyűlés számára.

Forrás: FN24

Válasz

Készül a kormány az uniós büntetésre? - Házszabályt módosítana Rogán
A költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a büdzsé egyenlegére, illetve a fejezetek bevételi és kiadási főösszegére – a kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat kivételével – kizárólag a költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot - ezzel javasolja kiegészíteni az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozatot a fideszes Rogán Antal.
Ön most 11 000 Ft kedvezménnyel vásárolhat illy kávékapszulát és kiegészítőt! Design ikon kávégépek a legendás 100% Arabica illy kávéval már MonoArabica Single Origins formában is. Live happILLY

A kormánypárti frakcióvezető indoklása szerint javaslatának célja, hogy a házszabály rendelkezései összhangban legyenek a gazdasági stabilitásról szóló jogszabállyal. Ez - a parlament szeptember 24-i döntése nyomán - biztosítja annak lehetőségét, hogy a kormány kivételes esetben akár a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot is benyújtson a parlamentnek, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.

Válasz

Megérkezett Orbán üzenete az IMF-hez

27 komment|
Megjelent: 2012.09.19. 20:43|
Frissült: 2012.09.19. 22:01

Arról, hogy mit írt a kormányfő, hallgatnak. Arról pedig végképp, hogy veszik-e az adást.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megkapta a magyar kormány módosító javaslatait a tárgyalások folytatásához - tudatta szerdán a valutaalap budapesti irodavezetője a Dow Jones budapesti keltezésű tudósítása szerint. Iryna Ivaschenko további részletet azonban nem közölt.

A nyitva hagyott kiskapu?

A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az M1 szerda esti hírműsorában kijelentette: azt összegezték az üzenetben, hogy a kabinet milyen lépéseket tenne az IMF-megállapodás érdekében. Mint mondta, gazdaságpolitikai véleményt fogalmaztak meg, vagyis "tettünk arra vonatkozó javaslatokat, hogy mi hol tudnánk esetleg módosítani, különös tekintettel a költségvetést és az államháztartást érintő kérdésekre".

Varga Mihály úgy vélte, már a jövő héten eldőlhet, mikor érkezik vissza Budapestre a tárgyalódelegáció. Megjegyezte: végig kell vinni a munkahelyvédelmi akciótervet, de ha kell, a kormány kész finomítani rajta.

A magyar parlament egyébként hétfőn elhalasztotta a szavazást a 2013-as költségvetés módosító javaslatairól annak érdekében, hogy ha az IMF/EU-megállapodás ezt szükségessé teszi, változtatni lehessen a büdzsén.

Se veled, se nélküled...

A miniszterelnök a múlt héten, Facebook-bejegyzésben tette nyilvánvalóvá, hogy a Fidesz–KDNP frakció sárvári tanácskozásán nemet mondott a valutaalap (állítólagos) kikötéseire, vagyis„ezen az áron" nem lesz megállapodás.

A Magyar Nemzet értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap a hitelért cserébe a többi között a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár-emelését, a családi pótlék csökkentését, a személyijövedelemadó-emelését, valamint az általános, értékalapú ingatlanadó bevezetését kéri a kabinettől. A Népszabadság ugyanakkor azt írta: nincs ilyen összetételű horrorlistája az IMF-nek.

Ráadásképp néhány nappal a már említett sárvári frakcióülés után Orbán Viktor a közrádióban kijelentette: megállapodunk az IMF-fel. Ugyan két, egymástól messze lévő álláspont között kell majd létrehozni az egyezséget, de "ez lehetséges, jól haladunk."

Forrás: MTI
Cimkék: imf-tárgyalások, imf-tárgyalás,

Válasz

Hogyan lehet ábrákat-képeket megjeleníteni ITT???
Amúgy látszik, hogy mindenütt lakossági adóbevétel és fogyasztás növekedést terveztek,
miből is???
Mert jövedelem kifizetést minden vonalon halálra éheztetésig visszatartanak, vagy legalább OV párizsi kijelentése alapján 1 hónaptól 20%-ig terjedő csökkentéssel rontanak.
Munkahelyek létesítéséért csak imádkoznak.
A vállalkozások adóbefizetéseit csökkentik, NADE nincs akkora mértékű, hogy ettől nem lesz robbanásszerű beruházási hullám,
de pláne nem lesz tömeges munkahely létesítés sem!
Megjegyzem Róna Péter (befektetési bankár volt az usaban) véleményével egyezően:
A munkahelyek létesítése (tömegesen) nem várható el a profit növelésére kényszerülő Multi és hazai (számunkra nagynak tűnő) tőkésektől!!!!!!
A kisvállalkozások kilátásait pedig a hazai kereslet túladóztatása vágja hanyatt, tehát ők sem tudnak beruházni,
plusz a bankrendszer több okból nem hülye tömegesen olcsó beruházási hiteleket adni.
Max. a fosztogatós-kilakoltatós hitelezés folytatódik!

Válasz

Így változik az életünk szeptember 1-jétől - itt a lista!

2012. augusztus 31., péntek 7:11 (NAPI)
Szeptember 1-jétől egyebek mellett változik a vasúti és az autóbuszos közlekedés díjrendszere, drágább és csúnyább lesz a cigaretta, jön a mindennapos testnevelés, végrehajtási nyilvántartás indul, színre lépnek a magyar termékek, szűkül a Kúria előtti felülvizsgálati jog, szigorúbban veszik a NAV-os dolgozókat, egyszerűbben működik a jövedelemigazolás - a Napi Gazdaság összeszedte, hogyan változik az életünk holnaptól.
Mik változnak szeptember 1-től?

Szeptember 1-jétől változik a vasúti és az autóbuszos közlekedés díjrendszere. A módosítás − a személyszállítási törvény szellemében − a vasutat preferálja, sőt már rövid távon is jobban megéri vonatra szállni. Szombattól az emelt szintű országos vonatjáratokon (IC, EC, EN) fizetendő pótjegy díja az utazási távolsággal arányosan, a menetjegyek övezeti besorolásához igazodva nő. A kiegészítő díj a 280 kilométernél rövidebb utazásoknál a jelenleg jellemző 400 forintos szint alatt marad. Így több vidéki megyeszékhely és a főváros közötti utazás is olcsóbb lesz szeptembertől az IC- és EC-járatokon, a minőségi vonatokat érdemes lesz rövidebb távú utazásokhoz is igénybe venni.

A kezdetben korlátozott körben bevezetendő autóbuszos felár szintén a távolsági övezettel arányosan nő. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közlekedési társaságokkal kötött közszolgáltatási szerződésekben határozhatja meg a tarifákat. Az egyik ilyen céggel megkötött szerződésből azt derül ki, hogy száz kilométerig 150 forint pluszdíjat kell fizetni. A felár mértéke száz kilométeren felül húsz kilométerenként 25-30 forinttal nő, tehát egy 160 kilométeres út a 2830 forintos menetjegy és a 235 forintos kiegészítő jegy megvétele után 3065 forintba kerül. Ötszáz kilométer után pedig 735 forintos kiegészítő jegyet kell venni.

Ezt olyan viszonylatokban kell megfizetni, ahol a vasút az autóbuszok utasainak valódi alternatívát jelenthet, így például a sztrádákon Budapestről Győrbe vagy a fővárosból Szombathelyre vagy épp Szegedre, illetve Nyíregyházára közlekedő buszok utasainak kell felárat fizetniük. A fejlesztési tárca reményei szerint a kedvezőbb áraknak köszönhetően az utasok nagyobb arányban választhatják az IC- és EC-vonatokat. (A korábbi és a jelenlegi kormányzat is meg akarta szüntetni a párhuzamosságokat a közösségi közlekedésben, de eddig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi tekinthető ilyennek. E téren a jelenlegi lépés tekinthető a legmesszebbmenőnek, amely tehát nem adminisztratív, hanem pénzügyi eszközökkel igyekszik felszámolni az egymás mellett futó járatokat.)

A tarifarendszerek közötti feszültségek feloldása érdekében a jegyeknél megszűnik az öt kilométeres tarifa. A helyközi bérletek változatlanul kiválthatók a legalacsonyabb díjövezetre is, így a napi rendszerességgel kis távolságra utazók kiadásai nem nőnek. A módosítások az előzetes becslések szerint növelik a szolgáltatók bevételeit, ezzel kismértékben csökkennek a költségvetés terhei is. A bevezetett változtatások utasforgalomra gyakorolt hatásait a szaktárca legkorábban fél év múlva felméri, majd a tapasztalatok alapján megteszi az esetleg szükséges korrekciókat.
Ez még csak az első lépcső
A fejlesztési tárca szerint a mostani az átalakítás első lépcsője, amelynek keretében az eddig egységes tarifarendszert országos, elővárosi és regionális szolgáltatásokra bontott elemek váltják fel. Az új felosztás a későbbiekben lehetőséget nyit többszintű díjszabás alkalmazására az eltérő minőségű és jellegű szolgáltatások igénybevételekor − véli az NFM.

Egyszerűbben működik a jövedelemigazolás

Annak érdekében, hogy mindenki mielőbb hozzájusson az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), a kormány szeptember 1-jétől hatályos rendeletében egyszerűsítette a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatvánnyal kapcsolatos szabályokat. Az új szabályok szerint, aki holnaptól helyezkedik el, a biztosítási jogviszony létesítésekor az új munkáltató részére köteles átadni az előző foglalkoztatójától kapott jövedelemigazolását. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegének megállapításához szükséges jövedelemigazolás kiállítása is egyszerűsödött, ezzel segítve a foglalkoztatók munkáját.

Indul az OBDK

Holnaptól új, önálló központi hivatal − az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) − kezdi meg működését. Az új szervezet amellett, hogy ellátja a betegek hatékony védelmét, az ellátotti és gyermeki jogok védelmének is letéteményese lesz. E feladatait a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH-tól) veszi át, az azt ellátó munkatársakkal együtt.

Mindennapos testnevelés az iskolákban

Csaknem 12 milliárd forint jut a hétfőtől törvényben rögzített, kötelező érvényű oktatási-testnevelési programra, amelyet az iskolákban az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben ír el a szeptembertől életbe lépő új közoktatási törvény − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön. Ahol nincs elegendő kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell az iskoláknak együttműködniük. Azon településeken pedig, ahol nincs mód ilyen jellegű együttműködésre, a "Széchenyi terv keretében biztosítják a forrást". Olyan program előkészítése is elkezdődött, hogy az iskolatanszerek, az ingyen tankönyv mellett a tornaszereket is ingyen kapják a diákok az államtól.

Gloviczki Zoltán, az EMMI közoktatásért felelős helyettes államtitkára szerint a pedagógusok normatív alapú bérkifizetésének januári megszüntetése nem okoz gondot, egyelőre azonban "még keresik a megoldást a költségvetés tervezése során", hogy olyan megoldást találjanak, amely "nem zavarja meg a tanítási folyamatokat".

Hétfőn 1,3 millió diák kezdi meg az tanévet. A tankönyvcsomagok átlagára 6,5 és 11 ezer forint között mozog. A kormány több mint 5,6 milliárd forintot biztosít az ingyenes tankönyvellátásra, a jogszabály szerint egy gyerek 12 ezer forintnyi kedvezményt kaphat. A tankönyvek ára jellemzően nem változik a múlt évihez képest, a legmagasabb árat szabályozó miniszteri rendelet szerint ugyanis a tankönyvkiadók a tavaly kihirdetett árkorlátot nem léphetik át.

A köznevelésről szóló új törvény szeptemberi életbe léptetéséhez kapcsolódó szabályokkal kapcsolatos végrehajtási rendeletet fogadott el a kormány a közelmúltban. A kormányhivatal, fővárosi főjegyző helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítő rendszerének működtetése.

Szeptember elsejétől azok számára csökken 16 évre a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011−2012-es tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak. Legalább ötezer diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés. Idén szeptemberben szakközépiskolában 227 600, szakiskolában 128 400 tanuló kezdi meg a tanévet, míg a szakközépiskolákban 40 200, a szakiskolákban pedig 33 900 első évfolyamos tanuló lesz. Az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egyévnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a kétévnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat.

Kapcsolódó cikkek

Kiálltak a helyi, magyar termékek mellett
"Ugyan mitől nőne a magyar gazdaság?"
Dohányzás, vásárlás, magyar termék
Végrehajtás, Kúria, adóhivatali változás

Előzmény

Válasz

A HÁZTARTÁSUNK KÖLTSÉGVETÉSÉT IS MÓDOSÍTANI KELL!
Szomorú, spórolós ősz jön


Megjelent: 2012.08.30. 10:39|

Az ősz az iskolakezdés miatt mindig költséges, ám idén több dolog is ellenünk játszik: brutálisak lehetnek az élelmiszerek árai, a benzin is baromi drága, s most még a jegybank miatt is több ezer forintot buknak a devizahiteles háztartások.

Döntött a jegybank: bízva a pozitív jövőben lejjebb engedte a hitelek és betétek árát meghatározó jegybanki alapkamatot. Nem sokkal, csak épp negyed százalékkal, tehát 7 százalék helyett mostantól 6,75 százalékért ad kölcsön pénzt a bankoknak. Ám ez a döntés mégis elég volt ahhoz, hogy ismét begyengüljön a forint, amely a bejelentés előtt még viszonylag erős volt, 278 forint már elég volt egy euró megvásárlásához. Pár órával később már 6 forinttal többet kellett fizetni, ami viszonylag jelentős esésnek számít egy napon belül.

Jöhet a 287-es euró?

Tovább gyengült a forint. Az eurót csütörtök délelőtt 284,71 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. Devizapiaci kereskedők ezt még mindig a jegybanki alapkamat csökkentésével és a kedvezőtlen nemzetközi hangulattal magyarázzák. Ezért erősödik a dollár árfolyama, miközben a piacokon eladják a kockázatosabbnak tartott devizákat, így a forintot is. Szakértők nem zárták ki, hogy forint az euróhoz viszonyítva hamarosan eléri a 285, rosszabb esetben akár a 287 forintos szintet is.

Ez a gyengülés is súlyos ezer forintokba kerülhet a devizahiteleseknek, akik már fellélegezhettek egy kicsit, hogy talán – végre – elindul lefelé a törlesztőrészletük összege. Elemzők szerint az IMF-hitelkeretről való megállapodásig ebben nem is nagyon várható érdemi változás, mivel a jegybank már a kamatcsökkentéssel is előre iszik a medve bőrére – vagyis a megállapodásra. Enélkül meg sem engedhetné magának a gazdaság élénkítését célzó lépést.

A devizahitelek költségét az árfolyamgátasok jelentős része persze kevésbé érzékeli majd, ám az államnak és a bankoknak mindenképpen pénzébe kerül – amit végső soron mégiscsak mi fizetünk majd meg az emelt díjak és adók vagy csökkenő szolgáltatások formájában.

Újabb benzinárrekord jöhet

Ám nemcsak ebben hat majd közvetlenül a monetáris politika és a nemzetközi gazdaságdiplomácia szeptemberben a pénztárcánkra, hanem a benzinárakon keresztül is. Ha az iráni feszültségek nem csillapodnak, súlyosan drága marad az autózás. Jelenleg átlagosan 439 forintért adnak egy liter benzint a kutak. Az ár azonban jövő héten újra emelkedhet, részben a forint romló megítélése, részben a nem enyhülő iráni helyzet miatt. Legfeljebb az javíthat az árakon, hogy az olajfaló országok igyekeznek nyomást gyakorolni a kitermelőkre, adjanak több olajat így, hogy már nem kell annyit légkondizniuk a nyár elmúltával.

A benzinen már csak azért sem lehet sokat spórolni, mert akinek az autózás nem munkához kell, már rég leparkolta a járgányát. Legfeljebb csak az olcsóbb benzinkutak és az olcsóbb benzin választásával lehet takarékoskodni. Magyarán a legtöbb családban az lesz: amivel több megy az autóra és a jelzáloghitelre, annyival kevesebb marad másra.

A statisztikusok szerint 2010-ben fejenként körülbelül 30 000 forintot költöttek az emberek a benzinre. Annak az évnek a szeptemberében 342 forint volt a benzin litere. Ugyanannyi autózás ma majdnem 20 ezer forinttal kerül többe fejenként.

Kisütik a pénzt a zsebünkből

Az élelmiszeren is biztosan spórolni kell, hiszen az öt éve példátlan szárazság miatt a növények alig bírtak életben maradni, nemhogy teremni. Ez a gazdáknak vagy 400 milliárd forintnyi kárt okozott, ám az élelmiszervásárlók zsebén jóval nagyobb lyukat üt majd.

A Központi Statisztikai Hivatal (legfrissebb) adatai szerint 2010-ben még havonta és fejenként körülbelül 14 500 forintot fordítottunk élelmiszervásárlásra, tehát háztartásonként átlagosan 38 000 forintot – ezt azonban szeptembertől nagyon nehéz lenne tartani. Pedig azóta már eleve drágult több mint 10 százalékot az élelmiszer.

A pékek már most bejelentették, hogy az alacsony búzahozam miatt 30 százalékkal drágább lesz a liszt, és jó 25-30 százalékkal drágulnak a kenyérfélék. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kenyérből és péksüteményből fejenként átlagosan 53 kilót fogyasztunk egy évben, tehát fejenként heti egy kilogrammot.

Marad a parizer

Hasonló mennyiséget fogyasztunk húsfélékből is, amelyeknek az árát az elszáradt kukoricatermés dobja majd meg. Tavaly nyárhoz képest a hús már júliusig 8,2 százalékkal drágult, és erre jön még majd rá a 20-25 százalékos emelkedés, amit most lehet várni.

Ez, tekintve, hogy már évek óta nem annyi húst veszünk, amennyit szeretnénk (a válság előtt évi 4-7 kilóval magasabb volt a magyar népesség húsfogyasztása a 2010-esnél) azt jelenti, hogy a sertés- és a baromfihús csökkentése után most már az eddig kitartóan fejenként évi 6 kiló környéki felvágott fogyasztását is sok családban vissza kell majd fogni. A négyezer forintos szalámi már évek óta csak a gazdagok kiváltsága, de lassan már a parasztkolbász is tiltólistára kerülhet akár az átlagos jövedelmű családokban is.

Nem, piskóta!

A tojás ára már év eleje óta nőtt, s most júliusban 10 forinttal volt drágább darabja, mint tavaly szeptemberben, amikor még „csak” 30 forintba került. Fejenként 148 tojást evett meg átlagosan Magyarországon egy ember 2010-ben, ez azt jelenti, hogy a 10 forintos drágulás már eleve évi majdnem 40 ezer forint pluszkiadást jelenthetett egy átlagos, 2,6 fős háztartásban. És hát a tojást tojó csirkék is jelentős százalékban kukoricát fogyasztanak takarmányként.

És az a szomorú hír, hogy ha a kormány, mint szerdán tárgyaltak róla, úgy dönt, hogy (a központi büdzsé 60 milliárd forintos ráfizetése mellett) 5 százalékra csökkenti a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsát, az legfeljebb jövőre léphet életbe. Tehát az őszünk mindenképpen szűkös lesz.

Forrás: Hír24
Cimkék: iskolakezdés, devizahitel, élelmiszerárak, aszály

Válasz