Ki dolgozhat korlátlanul nyugdíj mellett, és kinek, mikor
szünetel a nyugellátása, illetve a korhatár előtti ellátása ha munkát
vállal? – ezt a témát járta körül Adózóna.hu cikke, példákkal mutatva az egyes tipikus eseteket.
Az,
hogy a nyugellátást korlátozni kell-e a keresőtevékenység miatt, a
nyugdíjtörvény szerint függhet a kereset mértékétől, de a jogviszony
típusától is (utóbbi eset független a kereset összegétől és a nyugdíjas
életkorától).
Amikor a keresettől függ, jár-e az ellátás
A
keresettől függő szabályt a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi
nyugdíjasok – nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított
öregségi nyugdíja –, valamint a korhatár előtti ellátásban, szolgálati
járandóságban részesülőknél kell alkalmazni.
Az ellátás teljes
összegben jár, amíg a kereset (járulékalap) el nem éri éves szinten a
minimálbér tizennyolcszorosát, azaz az 1,89 millió forintot. Ha pedig
eléri, akkor azt be kell jelenteni, és a következő hónaptól az év
végégig szüneteltetni a nyugellátás folyósítását. Amennyiben mindez
decemberben történik, akkor pedig ezt az ellátást vissza kell fizetni.
Fontos
még tudni, hogy hiába szünteti meg valaki a keresethatár elérése után a
keresőtevékenységét, ettől függetlenül sem fog az év hátralévő részében
ellátást kapni (kivéve, ha közben betölti az öregségi
nyugdíjkorhatárt).
Ha nem jelentik be
Nem árt azzal is
tisztában lenni, milyen következménye van annak, ha valakit ebből a
körből feketén foglalkoztatnak, és kiderül. Ilyenkor ugyanis a
nyugdíjszerv megszünteti az ellátását.
Ráadásul a már megkapott
juttatást is vissza kell fizetni. A megszüntetés után az érintett
személynek – ha az ellátást kevesebb mint egy éve állapították meg – a
folyósított ellátás teljes összegét, egyébként pedig az ellátás
megszüntetését megelőző egyévi korhatár előtti ellátás vagy szolgálati
járandóság összegét vissza kell fizetnie. Továbbá a megszüntetés után
már nincs lehetőség korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság
újbóli megállapítására.
Amikor a jogviszony jellegétől függ, maradhat-e a nyugdíj
Az
öregségi nyugdíjasoknál pedig az a szabály, hogy a járadék folyósítását
– a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a
jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – kell szüneteltetni. A
keresőtevékenységet ebben az esetben is be kell jelenteni.
A
törvény azt is felsorolja, hogy ezt a szabályt milyen munkánál kell
alkalmazni: csak közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami vezetői
szolgálati, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként,
közszolgálati, bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi
szolgálati, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati, és a Magyar
Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló
nyugdíjasoknál.
Kattintson a részletekért, és a példákért!
Adózás
A
nyugdíj melletti munkavégzéssel kapcsolatban még azt kell tudni, hogy a
munkáltatónak és a munkavállalónak minden adót ugyanúgy kell fizetnie,
mint bármely más keresőtevékenységnél.
Így aki nyugdíj mellett
dolgozik, annak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is fizetnie kell,
amivel nő a szolgálati ideje, munkával töltött évenként 0,5 százalékkal
növelheti az ellátását. A nyugdíjnövelést meg kell igényelni a
nyugdíjfolyósítótól.
/Kérdésed van? Tedd fel itt a hozzászólásokban, hátha meg tudjuk keresni rá a választ KMargit és Maargó/
Kommentáld!