Tóth Gyula: Szkítiától Maghrebig - A kitalált középkoron túl Heribert Illig semmi új, semmi szokatlan dolgot nem állított, csak azt, amit a középkori magyar krónikák mindig is állítottak. A "kitalált középkor" néven ismertté vált elmélet nem egy új szenzáció-hajhász elmélet, hanem a középkori magyar krónikákban lefektetett időrend kissé megkésett rehabilitációja, annak utólagos igazolása!

Tót Atyafiak
Az utóbbi néhány tanulmány publikálása után magam is meglepődve tapasztaltam, hogy a téma iránt érdeklődő olvasóközönség még a szokásosnál is jobban felélénkült. Számtalan kérdés, rengeteg megfontolásra váró új szempont, és a témákhoz kapcsolódó adalék jutott el hozzám, amelyeknek a feldolgozása hosszú-hosszú hónapokat – ha nem éveket! – fog igénybe venni. Ez a váratlan aktivitás elsősorban annak a döbbenetes és hatalmas jelentőségű felismerésnek szólt, mely szerint a keresztény Európa kezdetei a magyarság hatalmas vállalásához, Attila királyunk szent küldetéséhez vezetnek vissza.

Amúgy
a Hungár naptárt sem zavarja  SŐT ERŐSÍTI az alábbi bejegyzés,
de a hamisítás 400-tól 1100-ig terjedő simlisségére jellemző:
Atilla LEGFONTOSABB LESZÁRMAZOTTAIRÓL TITKOLÓZTAK,
ÉS SOK KÜLÖNBÖZŐ NÉVEN
MESÉKET REGÉLTEK!
SZERINTEM KEZD TISZTULNI ATILLA ÉS UTÓDAI TÖRTÉNELME!
BELEFUTOTTAM  
Tóth Gyula Angol királysággal való elemzésébe!

ALADÁR = CHILDERIK = ARTHUR = ???, stb... stb...
Angol-Saxon királyfiak hazánkba menekültek, mint ősi rokonaikhoz!

FIGYELEM csak Részlet:
" ...
Korábban még azt is észrevettük, hogy a háromszázas évek elején, a Brit szigeteken bíborba öltöztetett Nagy Konstantin szintén Aladár személyéből lett megalkotva, akárcsak a száz évvel később ugyanitt uralkodóvá emelt Constantinus nevű közember. Sőt, az Arthur királlyal kapcsolatos angolszász legendák gyökerét is Aladárban találtuk meg, hiszen Arthur neve teljesen szabályos hangváltozásokon keresztül vezethető le Aladár nevéből. Most azonban azt látjuk, hogy a Brit szigeteket meghódító angolszász seregek vezére, a Wessex-ház alapítója s egyúttal a Gutkeledek őse Cerdic volt!

Elgondolkodtam tehát: lehetséges lenne, hogy Cerdic személye mögött is Aladárt kell felismernünk? ... Képtelenség! – gondoltam. Hiszen még az évszám sem stimmel! Mikor is történt az anglo-saxon invázió? Tudjuk jól, ez a hódítás a négyszázas évek derekán, Attila nyugati hadjáratának évében, azaz 451-ben történt. Mikor lépett partra Cerdic az általa vezetett angolszász seregek élén? A fenti Wikipédia idézetben úgy olvastuk 495-ben. Ekkor szokásomhoz híven megnéztem mennyi a különbség a két évszám között. Rövid fejszámolás után kiderült, hogy a két dátum közötti különbség éppen:
44

Vagyis újra – immár nagyon sokadszorra – belefutottunk abba a 44 éves csúsztatásba, amely az egész koraközépkori időrendi káosz egyik legjellemzőbb motívuma. Egyik előadásom során úgy fogalmaztam: az egész „kitalált középkor” elnevezést át kellene keresztelni „a nagy 44-es probléma” névre, olyan masszívan és olyan gyakran bukkan föl összetartozó események között ez a 44 éves távolság. Tudjuk jól, hogy ezt a szöktetést a Julián naptár bevezetésétől induló időszámítási rendszer és a Krisztus születésétől induló időszámítás dátumai közötti különbség idézte elő.

Cerdic tehát pontosan 44 évvel az angolszász hódítás után lép partra dél-Angliában. Korrigálva az újra tetten ért időrendi csúsztatást az események összeérnek és fedésbe kerülnek. Vagyis Cerdic nem 495-ben, hanem 451-ben, Attila galliai hadjáratának évében vezeti át dicső seregeit Britanniába. Ekkor eltűnődtem Cerdic nevén: vajon mit jelenthet ez a név? Igen hamar rájöttem, hogy a név végén található –ic végződés eredetileg a király jelentéstartalmat hordozó –ric lehetett. Ez annál is inkább valószínű, mivel Cerdic fiának, Cynricnek a nevében még eredeti formájában őrződött meg a jól ismert –ric végződés. Cerdic tehát eredetileg CERDRIC lehetett, ám e névből az R hangzó időközben kikopott. Amikor ugyanis két mássalhangzó kerül egymás mellé, s ez nehezíti a kiejtést, akkor két lehetőség van: vagy kikopik az egyik mássalhangzó, vagy pedig beékelődik közéjük egy kiejtést könnyítő magánhangzó. Cerdic nevében az előbbire láthatunk példát.

Ekkor eljátszottam a gondolattal: hogyan hangzott volna ez a név, ha egy kiejtést könnyítő magánhangzó ékelődött volna be a két mássalhangzó közé? Nos, valahogy így: CERDERIC. Ez a CERDERIC név azonban az R-L hangváltozáson keresztül lényegében azonos annak a CHILDERIC-nek a nevével, akit mi már jól ismerünk. A Nagy Károly c. fejezetben őt Attila idősebbik fiával, Aladárral azonosítottunk. Tehát bármily megdöbbentő legyen is, mindezen összefüggésekből logikusan levonható a súlyos következtetés:
Cerdic nem más, mint maga Aladár!

Ezen a ponton érti meg az ember, hogy miért elsősorban a Cerdic-ház tagjait illette meg a nemes származást kifejező Atheling név! Azért mert e család tagjai Cerdicen (vagyis Aladáron) keresztül a hatalmas Ethele egyenes ági leszármazottjai voltak! Vagyis az Atheling név eredeti jelentése valóban nemes családból származó, királyi vérből való. Épp csak azt felejtették el hozzátenni, hogy e király, akiről szó van, nem más, mint a dicső Ethele!

Láttuk tehát, hogy az angolszász CERDIC és a Meroving CHILDERIC neve lényegében azonos. A Nagy Károly c. fejezetben Childerik nevével kapcsolatban arra a megállapításra jutottunk, hogy abban az „elsőszülött” jelentéstartalmat hordozó KÁL illetve KÁLOD szót kell felismernünk. Még idéztük is Padányi Viktor ezzel kapcsolatos gondolatait: „…az utolsó a gyermekek között, vagyis »ucc-aba«, »öccs-csaba« ugyanúgy, mint ahogy a »kál« az első a fiúk között…” Akkor így fogalmaztunk:

„Mindezt tudva vegyük észre, hogy Childerik neve maradéktalanul beleilleszthető ebbe a gondolatmenetbe! Mint azt már jól tudjuk, a név végén lévő -rik egy »király« jelentéstartalommal rendelkező, gyakorta felbukkanó végződés. Ami minket ennél sokkal jobban érdekel, az a név első fele: CHILD – KILD – KÁLD. Vagyis első, elsőszülött, idősebb, ELDER azaz ALADÁR! Ez a két kifejezés – Aladár és Child – valójában azonos értelműek, jelentésük megegyezik.”

A Klodvig és a keresztvíz c. fejezetben ezt még kiegészítettük a következő gondolatokkal:

„...némely magyar tájszólásban a gyermeket a mai napig is cselédnek nevezik! A Magyar Néprajzi Lexikon a cseléd címszó alatt a következőket írja:
»...a tájszólásban a család és cseléd szavak egyaránt jelentenek családtagot, gyermeket is. »Négy családom (gyermekem) van.« »Gyertek ide kis cselédeim (gyermekeim)«.«
Ebből a »gyermek« jelentésű ősi magyar család – cseléd szóból származik az angol child szó is. A Childerik névben tehát Attila idősebbik fiának apjához való viszonya jutott kifejezésre. Ő volt ugyanis Attila gyermeke, »kis cselédje«, vagyis ilyen értelemben gyermek-király, azaz Childerik.”
..."
http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19716

SZERINTEM KEZD TISZTULNI ATILLA ÉS UTÓDAI TÖRTÉNELME!

http://kerecsentv.hu/2012-12-04/toth-gyula-szkitiatol-maghrebig-2/
Hát figyelni-gondolkodni-megérteni komoly akarat kell,
de ELFOGADNI CSAK AZUTÁN, HA SZERINTED AZ ÉRVELÉS HELYES!