A MAGYAR NYELV HUMORA
Kifordított Közmondások és Egyéb Bölcsességek
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
http://soundgraph.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1194630

N Y E L V Ü N K  H U M O R A
Kifordított Közmondások és Egyéb Bölcsességek
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Mi magyarok szinte sportot űzünk abból, hogy
mi mindent lehet megtenni anyanyelvünkkel.

  Ki indíthatta el azt az „elmétlen” játékot, hogy a mondatrészeket  meg- fordítjuk, s akkor igen érdekes új jelentések születnek? Szinte már les- sük, hogy hogyan is lássuk a dolgok fonákját!

Össze ne tévessze! – a boka táját a toka bájával,
– a borztanyát a torz banyával,
– a csárda zaját a zárda csajával,
– a száradt füzet a fáradt szűzzel,
– a fartőt a tar fővel,
– a harcsa máját a Marcsa hájával,
– a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával,
– a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal,
– a foltos bölényt a boltos-fölénnyel,
– a hős ember nevét a nős ember hevével,
– a réti pipacsot a péti ripaccsal. Ezek bizony egyfajta keresztszerkezetek (kiazmusok), látjuk, hogy vannak köztük mesteri kettős, de hármas cserék is. És szinte „dőlnek” az újabb példák, most már a „Nem mindegy” kezdettel és persze egyre vaskosabb tartalommal (mert a „mai folklór” olykor a diszfemizmusával akar iróniát kelteni): 
 
Nem mindegy, hogy – egyöntetű vagy ön egy tetű,
– vízibusz vagy buzi visz,
– mögöttem vagy nem öttem mög,
– rovarszervet ivartalanítani vagy ivarszervet
– rovartalanítani,
– véres párbaj vagy páros vérbaj,
– köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz.
Még két „mesteri” példa, egy irodalmi és egy népi (merthogy viccként gyűjtöttem): 
 
– Nem mindegy, hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.
– No de Józsi bácsi! – Nem székletből sormintát végig az ajtóra, hanem
– székletmintával a sor végére az ajtóhoz!

Megfigyelték-e már azt, hogy ezeknek a „cseréknek” az alapja az össze- tett szavakban rejlik? Bizonyos szavakat ugyanis lehet így is, úgy is társí- tani. S akkor állhatnak elő olyan felcserélhető, vagy egyáltalán felcserél- hető párok a következő képlettel: ab = ba.  

– bérlőtárs - társbérlő
– állampárt - pártállam
– csónakmotor - motorcsónak
– padlószőnyeg - szőnyegpadló
– lisztcukor - cukorliszt
– rádiómagnó - magnórádió

Az összetett szavak nemcsak megfordíthatók, hanem további összeté- telek alapjai is lehetnek. Ekkor keletkezhetnek egészen sajátos összeté- telek, amelyekben az első összetett szó utótagja egyszersmind a követ- kező összetett szó előtagja, a következő képlet szerint: ab + bc= abc.
A vicctechnika is előszeretettel megfordít szerkezeteket: 
 
- Te, ha én kávét iszom, nem tudok elaludni!
- Nálam ez pont fordítva van!
- Hogyhogy?
- Ha alszom, nem tudok kávét inni!

- Mi a különbség a kés és a vonat között?
- A vonat tud késni, de a kés nem tud vonatni. 

- Mi a különbség az egér és Eger között?
- Az egérnek van kis egere, de Egernek nincs kisegere

- Mi a különbség az Pest és Eger között?
- Pestnek van Kispest-je, de Egernek nincs Kiseger-e
- ugyanis Hatvanon már túl van! 
Mielőtt beletörne a nyelvünk, lássunk  néhány  nyelvtörőt az igen gazdag termésből! Kevesebb is volt a beszédhibás (legalábbis a logopédusaink szerint), amikor még ilyenekkel tornáztatták a gyerekeket:

- Láttam szőrös hörcsögöt. Éppen szörpöt szörcsögött. Ha a hörcsög
- szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsöggörcsök.
- Meggymag. Szelíd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy?
- Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb.
- Agostyánban agg atyák a gatyáikat aggatják!
- A Moszkvics-slusszkulcs luxusszükséglet.
- Se Süly, se Sáp, se Szecső (három Tápió-val kezdődő helyiségnév)

A képiség és költőiség összekapcsolásából fakad a „Ki hogyan hal meg?”
sorozat: - A kertész a paradicsomba jut.
- A hajóskapitány révbe ér.
- A suszter feldobja a bakancsát.
- A házmester beadja a kulcsot.
- Az aratót lekaszálja a halál.
A nyelvtani formáknál maradva egészen egyedi magyar nyelvi lehetőség a szavak, nevek „ragozása” - ismét egy le nem írt, nem elemzett magyar nyelvi „lehetőség”! Rendkívüli lelemény a kiinduló példánk, amely sze- mélyes névmásokkal „kezdődő” igéket tartalmaz - a humort egyébként a szerkezet szokatlan és szabálytalan széttagolása okozza.
- Én ekelek, Te keregsz, Ő gyeleg
- Mi nistrálunk, Ti vornyáztok, Ők lendeznek?
- Én körte, Te körte, Ökor Te!

Vagy még továbbá egy-két bonyolultabb ragozós mondóka is, amelyek- nek az a lényege, hogy egy kiinduló szerkezethez „paradigmát” (ragozási sort) talál ki alkotója:
  
- Én sike te fuszos, Ő sike mi fuszos, Misike tífuszos.
- Én halovics te vadar, Te halovics ő vadar, Mihalovics Tivadar
Másfajta paradigma is megél szóvicc formájában: a melléknévfokozás.
- Ön inka?
- Igen, és ön?
- Én még inkább, – de ő meg leginkább a
- legesleginkább.

Természetesen nem véletlen, ami most következik, de aki meg/kitalálta (sok-sok játék és persze nyelvhelyességi hiba képzelhető el a magyar grammatika legmozgékonyabb kategóriájával, az igekötővel is), egészen különleges agyú ember lehetett. A leghosszabb magyar mondat, amely
visszafelé is ugyanaz:

- Kis erek mentén, láp, sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.

De azért akadnak rövidebb lélegzetvételűek is: 
 
- A fasori pap papirosa fa
- Indul a kutya s a tyúk aludni

Erre az előmintára alkotta meg elmés magyar ezt a versezetet: 
  „Az utcán hideg szél söpör,
zsebemben egy marék töpör-
tyű, de hideg van!”
A széttagolás vicc formájában:
- Miért nem találják Palikát az erdőben?
- Mert Pál ma fa!

- Mi az, fémből van és utazik?
- Vas utas.
Illetve a szabályok alapján történő, de mégis szokatlan (helytelen) szóal-kotásmód: - Mi az aperitif ellentéte?
- Az utó-pia.
Hogy a magyar vicc egyedülálló, minden magyar tudja. Elsősorban csak a magyar, mert a szóvicc, a nyelvi vicc nem fordítható le. A vicc továbbra is a társadalmi-politikai dolgokra leggyorsabban reagáló műfaj: energiaital, amely ugyanakkor mindennapjaink derűs mosolyának egyik forrása is. 
 
Ez ö~ * ~