Forrás: Wikipedia
(Békéscsaba, 1921. április 18. – Budapest, 1974. augusztus 18.): táncművész, néptánc-koreográfus, folklorista; Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1967)
Élete
Eredetileg vegytan–természetrajz szakos középiskolai tanár volt, aki e minőségében a békéscsabai Rudolf Reálgimnázium Batsányi Együttesének volt 1946–48-ban a vezetője. Csoportja az 1948-as kultúrversenyen, Gyulán első helyezést ért el a szabadságharc centenáriumára rendezett országos táncversenyen. 1949-től
Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc tanszakán, és az
egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ (Magyar Egyetemi és
Főiskolai Egyesületek Szövetsége) táncegyüttest vezette. Ekkor már
készített koreográfiákat. Az 1951-ben megalakult Állami Népi Együttes koreográfusa és a tánckar művészeti vezetője, 1965-től haláláig a teljes társadalmi művészeti vezetője volt. Az együttes bemutatkozásán (Ecseri lakodalmas)
korábbi kísérleteit összegezte, így itt jelent meg először az
úgynevezett triós műfaj első színpadi kísérlete (Kállai-kettős), az
ének–zene–tánckar együttes közreműködése az adott produkción belül.
1958-1961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon,
balladákon és tánc-drámákon keresztül új formát, a népi balettet
alakította ki. 1960-tól modern, forradalmi témákat próbált a néptánc nyelvén megfogalmazni.
Kossuth-díjas Érdemes művész. Az együttes
alapító koreográfusa 1950-1974-ig. Műveit az eredeti néptáncokból
kiindulva készítette táncszvítektől a cselekményes kompozíciókig.
Deklarált célja volt a magyar nemzeti balett megteremtése. "Modernet,
magyart, európait" álmodott és vitt színpadra. Egyfelvonásos
táncjátékokaival, egész estét betöltő 3 felvonásos mesejátékával a
táncszínház itthoni megteremtője. Az úgynevezett triós műfaj ( Zenekar,
ének- és tánkar együtt a színpadon) elindítója. 1971-ben javaslatára
indult meg a Balettintézetben a hivatásos néptáncos képzés.
/ Port.hu - Rábai Miklós /
Az Állami Népi Együttes igazgatója lett 1971-ben.
Működése alatt az együttes hét koncertprogramot mutatott be, amelyek
többségét ő maga koreografálta. Együttese öt világrész több mint 30
országában lépett fel. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült, a
magyar Televízió portréfilmet készített Egy óra Rábai Miklósnál címmel.
Még ebben az évben javaslatára indult meg a Balettintézetben a hivatásos
néptáncos képzés.
Munkássága
- Koreográfiái: Drágszéli szvit, Békési lakodalmas, A nagyot mondó,
Bíró Szép Anna, Ludas Matyi, Este a fonóban, Üveges tánc, Pontozó
- Népi balettek: Kádár Kata, Jóka ördöge, A Kisbojtár
Békéscsabán és Gyulán utca, Ecseren művészeti központ őrzi emlékét.
Elismerései
Források
Kommentáld!