Honismeret: Rajzik a Dunavirág...

Szeretettel köszöntelek a Ez itt az én hazám közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz! Reméljük, hogy csatlakozásod után a Klub oldalainak segítségével sok hasznos információra bukkanhatsz, és a továbbiakban – saját anyagaid feltöltésével – Te is gyarapítod majd a tagság ismereteit.

Üdvözlettel: Margó

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 169 fő
  • Képek - 686 db
  • Videók - 612 db
  • Blogbejegyzések - 1213 db
  • Fórumtémák - 28 db
  • Linkek - 123 db

Üdvözlettel,

Ez itt az én hazám vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Ez itt az én hazám közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz! Reméljük, hogy csatlakozásod után a Klub oldalainak segítségével sok hasznos információra bukkanhatsz, és a továbbiakban – saját anyagaid feltöltésével – Te is gyarapítod majd a tagság ismereteit.

Üdvözlettel: Margó

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 169 fő
  • Képek - 686 db
  • Videók - 612 db
  • Blogbejegyzések - 1213 db
  • Fórumtémák - 28 db
  • Linkek - 123 db

Üdvözlettel,

Ez itt az én hazám vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Ez itt az én hazám közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz! Reméljük, hogy csatlakozásod után a Klub oldalainak segítségével sok hasznos információra bukkanhatsz, és a továbbiakban – saját anyagaid feltöltésével – Te is gyarapítod majd a tagság ismereteit.

Üdvözlettel: Margó

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 169 fő
  • Képek - 686 db
  • Videók - 612 db
  • Blogbejegyzések - 1213 db
  • Fórumtémák - 28 db
  • Linkek - 123 db

Üdvözlettel,

Ez itt az én hazám vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Ez itt az én hazám közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz! Reméljük, hogy csatlakozásod után a Klub oldalainak segítségével sok hasznos információra bukkanhatsz, és a továbbiakban – saját anyagaid feltöltésével – Te is gyarapítod majd a tagság ismereteit.

Üdvözlettel: Margó

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 169 fő
  • Képek - 686 db
  • Videók - 612 db
  • Blogbejegyzések - 1213 db
  • Fórumtémák - 28 db
  • Linkek - 123 db

Üdvözlettel,

Ez itt az én hazám vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Negyven év után újra tömegesen rajzik a dunavirág
kategória: Tudomány
2013 szeptember 02, hétfő - 14:46 | szerző: mti/richpoi.com   
Címkék: dunavirág, virág, címkefelhő


Az elmúlt években újra megjelent és Tahitótfalunál idén tömegesen rajzik a tiszavirághoz hasonló dunavirág, amely valószínűleg a vízszennyezés miatt pusztult ki Magyarország legnagyobb folyójából.

Az utóbbi néhány évben jelentősen javult a Duna vizének minősége, ennek egyik eredményeként 2012-ben a dunavirág újra tömegesen rajzott a magyar Duna-szakasz számos helyszínén - adta hírül hétfőn közleményben a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának (MTA ÖK) Duna-kutató Intézete. Kriska György, az intézet tudományos főmunkatársa kollégáival együtt Tahitótfalu mellett augusztus 19-én és azóta szinte minden este ismét megfigyelte a tömegrajzást, amely alapján a szakemberek remélik, hogy a dunavirág sikeresen megtelepedett a magyarországi Duna-szakaszokon.

A vízben az elmúlt évtizedekben főleg a szerves eredetű szennyezés miatt nem élt meg ez a kérészfaj, de az sem kizárt, hogy a nitrát- és foszfátszint lecsökkenése is hozzájárult a pozitív fejleményhez. A folyó vize elsősorban a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása miatt tisztult ki ennyire, Európa legkorszerűbb víztisztítója működik ott. A Duna Budapest alatti szakaszán a csepeli szennyvíztisztító hozhat pozitív változást.

37383_dunavirag-3.jpg

A kérészek rendjébe tartozó tiszavirágot (Polingenia longicauda) júniusban és júliusban lehetett néhány napon keresztül nagy mennyiségben megfigyelni a Tisza magyarországi szakaszán. A kérészek egy adott helyen csupán néhány napig rajzottak, nagyjából 18 és 20 óra között, még világosban. Ezzel szemben az ugyanebbe a rendszertani csoportba tartozó közeli rokon, de méretre jóval kisebb faj, a dunavirág (Ephoron virgo), amely többek között a Dunában és a Rábában őshonos, a Duna egy adott szakaszán mintegy két héten keresztül rajzik. Ez a jelenség nagyjából augusztus 19-től szeptember elejéig a kora esti óráktól, alkonyattól kezdve figyelhető meg - mutatott rá Kriska György.

A Tahi és Tahitótfalu közötti Tildy Zoltán-híd lámpái rajzás idején tömegével vonzzák magukhoz a kérészeket, amelyek sárgásfehér csóvákat alkotnak a lámpák körül. Ezáltal úgynevezett ökológiai csapdába kerülnek az állatok, és milliószámra pusztulnak el a nőstény egyedek, petecsomóikkal együtt. A dunavirág Magyarországon a törvény által védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint, így több tízmilliárdos természetvédelmi kár keletkezik a lámpák miatt. Az MTA ÖK Duna-kutató Intézete és az ELTE Környezetoptikai Laboratóriuma együtt keresi a megoldást a természetkárosítás problémájára.

37383_dunavirag-2.jpg

A szakemberek kézilámpás vizsgálatok eredményeire alapozva egyelőre két lehetséges megoldást javasolnak. Az egyik egy olyan fénysorompó kialakítása amely az optikailag veszélyes objektumok (kivilágított hidak és horgonyzó hajók) előtt helyezkedne el és a kivilágított hidakhoz hasonlóan megakadályozná a kérésznőstények továbbhaladását oly módon, hogy az itt feltorlódott kérésztömeg nem száraz felületre, hanem a folyóvízbe hullana az utódgeneráció kifejlődését biztosító petékkel együtt. A másik javaslat szerint polárszűrőkkel szerelnék fel a fényforrásokat, amelyek így nem vonzanák a kérészeket.

A dunavirág egykor Európa legtöbb részén elterjedt volt, de a kontinens nagyobbik részéről kihalt. A Rábában mindig is megélt, és a rajzást vizsgáló kutatók szerint valószínűleg onnan sikerült újra megtelepednie a Dunában (ám ezt a kérdést megnyugtatóan csak genetikai vizsgálatokkal lehet tisztázni).

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, a közismert tiszavirághoz hasonlóan. A tiszavirág kifejlett példányai 8-12 centiméteresek, míg a dunavirág ennél kétszer-háromszor kisebb. További különbség, hogy míg a tiszavirág általában két-háromszor rajzik tömegesen egy adott helyen, addig a dunavirágnál nem szokatlan a tíz-tizenegy rajzás sem. A folyamat várhatóan szeptember végéig tart. A dunavirágot mérete miatt sem lehet összekeverni a most szintén nagy tömegben rajzó, ám jóval kisebb árvaszúnyogokkal.

37383_dunavirag-1.jpg

A tiszavirág rajzása a Tiszán este hat és nyolc óra között zajlik, rendszerint július elején. A Dunán viszont este fél kilenc és tíz között repül a dunavirág, így a rovarokra erősen hatnak a fények pozitív fototaxisuk miatt (az ógörög eredetű taxis szó a biológiában azt jelenti, ha az élőlények valamilyen hatásra egy adott irányba mozognak).

Magyar biofizikusok és ökológusok a Tiszával és a Dunával kapcsolatos új eredményei nyomán ma már tudjuk, hogy a folyók környezetében megjelenő mesterséges tárgyak közvetlen hatást gyakorolhatnak a folyóvizek élőlény-együtteseire. Ez gyakran jelentősebb befolyást jelent, mint egy közvetlenül a vízben kialakított építmény. A mostani tömegrajzásnál sem csak a jelenséget dokumentálják a kutatók, hanem azt is, hogyan hatnak a Duna-hidak a rovarokra. Az eddigi vizsgálatok során már sikerült bebizonyítani, hogy a kivilágított hidak, állóhajók és vízparti épületek végzetes fénycsapdát jelentenek a kérészeknek.

A petézéshez készülő nőstény kérészek közül több tízmillió pusztul el a petecsomóival együtt a mesterséges tárgyak közelében. Ily módon csak emiatt több tízmilliárd forintos természetvédelmi kár keletkezik, és sérül a dunavirág utódgenerációja. A természetvédők szerint ez a jelenség is alátámasztja, hogy a Dunán és a parton fölépített műtárgyak gyakran előre nem várt természetkárosítás okozói lehetnek, csökkenthetik a folyó biológiai sokféleségét, előnytelenül hatnak a folyó ökológiai állapotára és ezáltal a víz minőségre.

A Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató Intézetének és az ELTE Környezetoptikai Laboratóriumának kutatói azt is vizsgálják, milyen hullámhosszú és polaritású fény zavarja meg a legkevésbé a kérészeket. Az eredményeket felhasználva módosítani lehetne a világítási rendszereken, csökkentve a természetkárosítást.



Kapcsolódó cikkek a virágainkról:

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu