Magyarországon (Európához hasonlóan) véget ért a recesszió,
de idén is csak a mezőgazdaságnak – a viszonylag kedvező időjárásnak –
lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, de az ennek érdekében alkalmazott eszközrendszer lefagyasztotta a magyar gazdaságot, amely „perspektívátlan
pályán döcög. Mivel a 2013. évi 0,3% után 2014-ben is csak 1,3% körüli
növekedés várható, folytatódik az ország leszakadása a régiótól”. A választási gazdaságpolitika: a rezsicsökkentés,
a devizahitelek kivezetésének folytatása rontja a magyar gazdaság
befektetői megítélését. A nemzetközi likviditásbőség lanyhulóban van, ez
együttesen negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság elmúlt egy
évben javuló finanszírozási feltételeiben – írja a kutatócég.
A fő áldozat és a magyar paradoxon
A választási gazdaságpolitika a bankrendszert szemelte ki fő áldozatául. Egyre drágábbá teszi szolgáltatásait (az
augusztusi 1,3%-os átlagos inflációval szemben a pénzügyi
szolgáltatások árindexe 28,7% volt!), bűnössé nyilvánítja tevékenységét.
Így a bankrendszer nem tudja hatékonyan ellátni funkcióit. Minden
költséget figyelembe véve a betéti kamat nem hoz reálhozamot a
befektetőknek, a preferencia nélküli hitelkamat viszont nagyon magas a
beruházóknak. A bankrendszerünk paradoxona, hogy miközben likviditási és
tőkehelyzete jó és javuló, ez reálgazdasági szempontból rendkívül
kedvezőtlen folyamatok révén megy végbe. Különösen a német és osztrák
tulajdonú bankok csökkentik hitelállományukat, s a kivont likviditást
döntően a régió más országaiba csoportosítják át. Ez nyilvánvalóvá
teszi, hogy nem regionális, hanem speciálisan magyar problémáról van
szó.
Tartós kibontakozás? Az mi?
A II.
félévben a mezőgazdaságban és az építőiparban is lassuló dinamika
várható. Az előbbinél a főleg a kukorica szempontjából kedvezőtlen
aszályos időjárás és az állattenyésztésben folytatódó visszaesés miatt,
az utóbbinál a kissé már a tavalyi második félévben megindult élénkülés
okozta bázishatás miatt. Az üzleti szolgáltatások GDP-termelése stagnál.
A reálkeresetek emelkedése a II. félévben növekvő, éves szinten már
kissé emelkedő kiskereskedelmi forgalmat eredményezhet. Az iparban az
első félévi visszaesés után exportélénkülés várható, az év egészében a
bruttó termelés 1%-kal nő. A közszolgáltatások minősége és elérhetősége
folyamatosan romlik. A „valódi” magyarországi foglalkoztatás 2013-ban csökken, a statisztikailag kimutatott azonban nő a
közmunka – a közelgő választás miatt a kormány a közmunkások számát 200
ezer főre tervezi emelni – és a külföldi munkavállalás miatt. A
reálkereset és a reáljövedelem 2%- kal nő, de a sokféle tartozás által
sújtott, bizonytalan jövőt látó lakosság alig növeli fogyasztását.
Fotó: Neményi Márton
Vissza a jövőbe
A
GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A beruházások 10%-kal, a
lakosság fogyasztása 1,5%- kal el is marad attól. Az infláció
augusztusra visszaesett, részben az erőltetett rezsicsökkentés miatt. A
GKI 2013 egészére 1,9%-os inflációt becsül. A rezsicsökkentés mérsékli,
az újabb és újabb adók, illetve hatósági intézkedések - telefonadó,
közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt dohányárrés, magas taxi
díj – begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A Monetáris
Tanács célja továbbra is az alapkamat csökkentése. A monetáris
politikának ugyan 2012 nyarától kedveztek a nemzetközi pénzügyi
folyamatok, de a forint érzékenyen reagál a pénzügyi stabilitást
veszélyeztető hírekre, például a devizahitelek kivezetésének tervére.
Ennek megfelelően nyáron a forint gyengülése ismét elszakadt a régiós
tendenciáktól.
Hitelességi deficit
A
magyar gazdaság - és monetáris politika gyenge hitelességét jelzi az is,
hogy a kamatcsökkentés nyáron már csak a rövid lejáratú állampapírok
hozamára hatott, a hozamgörbe erősen meredekké vált, a hosszabb lejáratú
magyar állampapírok hozama a régiónál markánsabban emelkedett. Az
államháztartás ESA hiánya idén a GDP 3%-a körül (a 2,7-3,4%-os sávban)
alakul. A fő kockázati tényező egy fékezett hatású választási
költekezés. Az államadósság év végi változásának előjelét a forint
záróárfolyama és különösen a kincstári tartalék alakulása (az új
hitelfelvételek ütemezése) dönti el. 2013 végére 79-80% közötti
adósságráta várható. A magyar államadósság az elmúlt években csak a
magán-nyugdíjpénztárak államosítása miatt mérséklődött, enélkül kb. 6
százalékponttal emelkedett!
A győzelem ára
A
kormányzat látszólag megnyerte a „szabadságharcot”: hiszen kikerült a
túlzottdeficit-eljárás alól (ebből a szempontból az EU-tagországok
élenjáró egyharmadába került), elkerülte az IMF-megállapodást, s a
versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind szélesebb körben saját
klienseit hozta helyzetbe. Ugyanakkor mindezért a magyar gazdaságnak és
társadalomnak nagyon nagy árat kell fizetnie: a GDP, a beruházás, a
fogyasztás és a valós hazai foglalkoztatás három éve csökken vagy
stagnál, a külföldi finanszírozóknak kifizetett kamat mindvégig
lényegesen magasabb volt még a bulgárokénál és a románokénál is. Minden
nemzetközi intézmény (EB, OECD, IMF, hitelminősítők, stb.) élesen
bírálta ezt a gazdaságpolitikát.
Lejt a pálya
A különbözői versenyképességi rangsorokban Magyarország lecsúszóban van. "A kormány úgy győzött, hogy az egész ország vesztett."
A 2013 márciusától hivatalba lépett új jegybanki vezetés lojális a
kormányhoz, a nem konvencionális eszközök szélesebb körű alkalmazása
elkezdődött. Az MNB és a PSZÁF összeolvadása – ami akár még helyes is
lehetne – a bankrendszerre gyakorolt nyomás kiterjesztését szolgálhatja.
A kereskedelmi bankoknak eddig nyújtott nullakamatozású hitel nem
fenyegeti a pénzügyi egyensúlyt, de nem serkenti a növekedést sem. A
további 2000 milliárd forint nullakamatozású hitel viszont már
kifejezetten kockázatos! Önmagában legalább évi 120 milliárd forint
veszteséget okoz a jegybanknak, közvetve a költségvetésnek -
figyelmeztet a GKI.
Fotó: Kummer János
2014 veszélyei
Magyarországon
a 2014-es országgyűlési választásokig a kormányzásban az eddigi
folyamatok mélyülnek el. A kabinet folytatni kívánja az állami befolyást
növelő gazdaságpolitikáját. Bár ütemezésében és mértékében még
bizonytalan, de látványosan folytatódik a rezsicsökkentés és a
devizahitelesek „mentése”, melyek terhét a kormányzat a bankokra és a
cégekre hárítana. A GKI megítélése szerint nem a devizahitellel, hanem
az akár forintban, akár devizában eladósodottak egy részének tartósan
megroggyant törlesztési képességével van probléma. 2014-ben az európai
konjunktúra javulása és a belföldi kereslet – átmeneti, mesterséges,
fenntarthatatlan – élénkítése miatt időlegesen az EU átlagát közelítő,
1,3%-ra gyorsulhat a magyar növekedés. A választási gazdaságpolitika
miatt kialakult feszültségek – a költségvetési egyensúlytól a
mesterségesen leszorított inflációig, kamatokig – kezelése a választások
után elengedhetetlen lesz, a növekedés tartósítása elképzelhetetlen a
bizalom, a kiszámíthatóság, a bankrendszer működőképességének
helyreállítása nélkül.
Újabb szigorítások jöhetnek
A GKI 2014-re 2,9%-os hiányt prognosztizál, de könnyen lehet, hogy ennek eléréséhez a jövő nyárig újabb évközi szigorításokra lesz szükség. Az
államadósság rátája 2014-ben a 2,9%-os deficit megvalósulása esetén már
pusztán az éves deficitből adódóan 0,5 százalékponttal mérséklődik.
Magyarország devizatartalékai folyamatosan csökkennek: 2013. augusztus
végén 30,6 milliárd eurót tettek ki. Az idei augusztusi érték 2009
októbere óta a legalacsonyabb. Ez a devizatartalékkal szemben támasztott
követelményeket meghatározó mutatók alapján még talán megfelelő. 20
hónap alatt 7 milliárd euró csökkenés azonban erősen növeli a
kockázatokat. A kedvező globális pénzügyi-gazdasági környezet
fennmaradása esetén a magyar államadósság a nemzetközi pénz-és
tőkepiacról finanszírozható, bár jelentős kockázatok mellett.
Választási bérek
Egyre
kevésbé valószínű, hogy az EU-forrásokat teljes egészében el tudjuk
költeni. Jelenleg 7500 milliárd forintra van aláírt támogatási
szerződés, de még több mint 1000 milliárd forint idei odaítélésre vár.
Ennek kb. a fele be fog ragadni. Mivel valódi munkahelyet csak a vevő, a
kereslet tud teremteni, a foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta
érdemben stagnál, statisztikailag azonban a közfoglalkoztatás növekedése
révén javul. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint 2014-ben a
2013. évi 3,5% után 4,5%- kal emelkednek. A gyorsulást főleg a
közszférában a választásokkal is összefüggésben várható (6% körüli)
bérkiáramlás magyarázza, a versenyszektorban az ütem 4% körüli lesz. A
reálkeresetek 2,5%-os infláció esetén a 2013. évihez hasonlóan, 2%-kal
emelkednek. A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének
kiterjesztése további kb. 0,7 százalékponttal növeli nemzetgazdasági
szinten a keresetnövekményt. A reáljövedelem 2%-os, s a fogyasztás 1,5%
körüli emelkedése valószínű.
Hibernált pénzügyi szektor
A
GDP termelésének szerkezete a válság óta korszerűtlen irányba változik.
A nemzetközi tendenciáktól eltérően nálunk a termelő ágak hozzájárulása
növekszik, a szolgáltatásoké csökken. A változás a 2013. évi 0,5
százalékpont után jövőre 1 százalékpont lesz. A mezőgazdaságban a 2013.
évi viszonylag jó termés után 2014-ben stagnálásra lehet számítani. Az
ipari termelés 3%-kal bővül. Az építőipar 2005 óta tartó szűkülése
2013-ban véget ért, 2014-ben a növekedés kissé gyorsul (4%-ról 5%-ra). A
kiskereskedelmi forgalom a második éve növekvő reáljövedelmek hatására
kb. 2%-kal emelkedik, a többi szolgáltatás stagnálni, kissé bővülni fog.
A pénzügyi szektor azonban hibernált állapotban marad, GDP-termelése
tovább csökken. A közszolgáltatások a növekvő közmunka ellenére is csak
nagyjából stagnálnak.
Fotó: Kummer János
Sokáig nem fojtható el az infláció
Az
inflációra a választásokig a piacgazdaságokban szokatlan mértékben, de
az elmúlt hónapokban kialakult tendenciáknak megfelelően elsősorban az
állami döntések hatnak. Az erőltetett rezsicsökkentés és a piaci
folyamatok akadályozása, illetve a különböző hatósági tehernövelések
mégiscsak elkerülhetetlen továbbhárítása a következő hónapokban
összességében bőven 2% alatt tartja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a
vásárlóerő megindult szerény növekedése, a lassan, de folyamatosan
gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere
fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt. Ezért az
önkormányzati választások után új áremelkedési hullám várható, a II.
félévben 3% körül, 2014 egészében 2,5% körül lehet az infláció.
Segít a jegybank?
Az
augusztus végén 3,8%- ra csökkentett jegybanki alapkamat további
mérséklésére közgazdasági alapokon már kevés a lehetőség. Tartósan
kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén a kamatemelés már idén
is bekövetkezhet. 2014 II. félévében kamatemelést fog indokolni az ismét
emelkedő infláció is. A forint árfolyama továbbra is erőteljesen
ingadozni fog, a sáv közepe 295 forint/euró körül lesz. A választások
előtt ennél gyengébb, 300 forint körüli, inkább efeletti árfolyam
valószínű, amit 2014 II. félévében, a gazdaságpolitika
kiszámíthatóságának remélhető javulásával párhuzamosan némi erősödés
követhet.
Zuhanhat a forint?
Szélsőséges
esetben a devizahitelek kivezetését célzó, esetleg radikálisan bank-
vagy költségvetés-ellenes lépések súlyosan ronthatják az ország
pénzpiaci megítélését, ami a forint zuhanása, illetve a pénztőke
kiáramlásának megakadályozása érdekében már 2013 végén, 2014 elején
jelentős kamatemelést válthat ki.
Ez valójában az eddig jelzettnél minden tekintetben sokkal rosszabb
forgatókönyv megvalósulását jelentené, amivel a GKI előrejelzése nem
számol.
Varga átírná a számokat
A
nemzetgazdasági tárca a jövő évi költségvetés tervezésekor 2,9
százalékos hiánnyal és az eredetileg tervezettnél alacsonyabb, 2,4
százalékos inflációval számol - mondta a nemzetgazdasági miniszter
vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában. Varga Mihály elmondta,
hogy a tárca a 2014-es büdzsé tervezésekor nem számolt a reklámadó
bevételével; a 3 százalék alatti hiány e nélkül is tartható. "Csak
kisebb mértékű korrekciókat tudok elképzelni az adótörvények
módosításakor, olyan tételeket, amelyek nem nagy tételeket vagy új
adókat érintenek" - fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta: Mind a
magánszemélyeknek, mind a vállalatoknak a 2013-as adórendszerből
érdemes kiindulniuk jövő évi adózásuk megtervezésekor.
Korábban a
kormány még 2,8 százalékos inflációval tervezte a 2014-es
költségvetést, noha a piac az év egészére ennél jóval alacsonyabb
ütemet várt.
Volt olyan elemző, aki szerint a reálisabbnál magasabb inflációval
való tervezés egyetlen cél szolgálhat: a papíron elkölthető bevételek
növelését a 2014-es költségvetésben. Varga Mihály szerint olyan
költségvetés kell 2014-re is, amely biztosítja, hogy ne kerüljünk
vissza a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá. Célja, hogy lehetőség
szerint egyetlen ágazat, terület se kapjon kevesebb pénzt a központi
költségvetésből mint 2013-ban. Idén már nem lesz további önkormányzati adósságátvállalás, azt pedig hogy jövőre lesz-e, még vizsgálják.
Kommentáld!