Szeptembertől él a gázkazánokat sújtó szigorítás
Forrás: Kossuth Rádió/Napközben | 2015. 01. 21. 09:31:00 

Szeptember 26-ától automatikusan hatályba lép Magyarországon is az az uniós rendelet, amely éves átlagban mérve a legalább 86 százalékos hatásfokú gázkazánok forgalomba hozatalát engedélyezi.
Az uniós rendelet csak a gyártói forgalomba hozatalra vonatkozik, a készleten lévő terméket még eladhatók - mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Kifejtette: a rendelet az elsődleges forgalomba hozatal tilalmát tartalmazza, így a gyártók nem adhatnak el olyan kazánokat a forgalmazóknak, amelyek nem teljesítik az új követelményeket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy valószínűleg szükség lesz kiegészítő hazai jogszabályokra is, amelyek pontosítják a menetrendet.
Minden kondenzációs kazán zárt égésterű, de nem minden zárt égésterű kazán kondenzációs. Zárt égésterű tüzelőberendezéseknél is vannak olyan hagyományos értelemben vett készülékek, amelyek árban, tudásban nem érik el a kondenzációs készülékek színvonalát. Általános felhasználás mellett azonban ugyanazt az eltüzelt gázmennyiséget egy kondenzációs kazán hatékonyabban tudja a fűtési rendszer irányába eljuttatni, mint egy hagyományos készülék, vagyis jobb hatásfokkal tudja elégetni ugyanazt a gázmennyiséget.
A rendeletben vannak azonban kivételek is - hívta fel a figyelmet Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke. A felső fűtőértékre vetített szezonális hatásfokszámítás eltér az eddigi ismereteinktől, hisz egy kondenzációs készülék adatlapján 100 százalék feletti hatásfok szerepelt, ami hihetetlennek tűnik, de egy számítási alap miatt volt így. Az új rendszerben a 86 százalék is nagyon magas szám, aminek gyakorlatilag csak a kondenzációs készülékek felelnek meg - magyarázta. Három eset tartozik a kivételek közé. Az egyik a gravitációs levegőellátású gyűjtőkéményekre szerelt gázkészülékek cseréjére, telepítésére vonatkozik. A másik a kéménybe kötött 10 kilowatt alatti fűtőkészülékekre, azok azonban nem terjedtek el Magyarországon. A harmadik körbe a 30 kilowatt alatti kéménybe kötött lakásfűtési és vízmelegítő (kombi) készülékek tartoznak, de nem lehet rosszabb az eredményük, mint 75 százalék - sorolta. Szeptembertől az energiacímkék rákerülnek a gázkészülékekre is, amelyek akkor megfelelőek, ha legalább a B kategóriában szerepelnek - hangsúlyozta.
A költségekről szólva Versits Tamás elmondta: kondenzációs készüléket 250-300 ezer forintért már lehet kapni, a beszerelés pedig körülbelül 300 ezer forintba kerül. A gázműszaki biztonsági szabályzat megengedi az egyszerűsített készülékcserét, ami a terv nélküli kivitelezést jelenti, így az engedélyezési költségek alacsonyan tarthatók, mert nem kell gáztervet készíteni. A készüléktől függően tehát 500 ezer és 1 millió forint közötti összegbe kerül egy csere - húzta alá.

Bart István kitért az igényelhető támogatásokra is. Emlékeztetett, hogy az Otthon Melege Programban kondenzációs kazánok cseréjére is adnak 100-150 ezer forintnyi vissza nem térítendő támogatást, de csak a 4-60 lakásos társasházak esetében, jelenleg tehát nincs mindenki számára elérhető támogatás. A 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban ugyanakkor a korábbiaknál nagyságrendekkel több forrást irányzott elő a kormány az operatív programokban az energiahatékonyságra - emelte ki.
További hasznos információk a gyártók honlapján és a Kazán tudástárban találhatók.