Péntek óta az Országház homlokzatán is leng a székely zászló, egyre több településen fogják kitűzni, még Bukarestben is a megyék zászlói között. Én úgy hallottam, a háború előtt minden székely házban ott volt, a szekrény mögé rejtve az összecsavart piros-fehér-zöld nemzeti zászló. Használni nemigen lehetett, hiszen a román hatóságok sohasem nézték jó szemmel az anyaországra utaló szimbólumokat, erre csak a kommunista rendszer leváltása után adódott alkalom. A demokráciában már alapjog az identitás nyílt megvallása, a nemzeti jelkép használata. Lehet, az EU ajánlása is közrejátszott abban, hogy székely testvéreink új zászlót alkottak 2004-ben, amit Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem történelmi zászlajában találtak meg. Ez a régi kornéta, illetve gyalogsági zászló rekontstruált változata, kiegészítve székely szimbólumokkal, egy nyolcágú csillaggal és a telő Hold sarlójával. Megfejtésre szorul a csillag formája. Az eddig ismert minden székely szimbólumon, így a régebben használt piros-fekete székely zászlón is együtt van a Nap és a Hold. Ezért az újon szokatlan és nehezen érthető a Napnak csillaggal vagy kereszttel helyettesítése. Székely Mózes, az unitárius hitű, derék katonaember méltó volt rá, hogy fejedelemnek válassza az országgyűlés 1603-ban. A XVI. század végének ínséges, ámde vérzivataros esztendeiben harcolt a kis ország függetlenségéért, amikor a politika kivált a huncutság eszköze volt. Bizony fél kezünkön megszámolhatjuk, hogy fejedelemtársai közül is hányan szolgálták az igazán jó ügyet. Ő kikerülte az erkölcsi buktatókat, és jó székely tulajdonságait nemzete javára tudta fordítani. Már úgy látszott, sikerülni fog az ország felszabadítása és török védnökség alatti egyesítése, a Habsburg ármány azonban megosztotta a székelységet, és Radu Serban havaselvi vajdát hívta segítségül, akihez nagy számban csatlakoztak is a székelyek. Elkövetkezett a végzetes nap, 1603. július 17-e, Erdély Mohácsa. Székely Mózes nemesi rendi hadserege kénytelen volt megütközni Basta császári generális seregével és a törcsvári szoroson át beözönlő havaselvi seregekkel. A magyarok vesztesége 3000 ember volt, Erdély színe-java odaveszett a csatamezőn, maga a fejedelem is elesett. A turáni átok munkált, éppen székelyek ölték meg. Egy raj lovas a Vidombák patak partján üldözőbe vette Mózest és néhány emberét. Ekkor a lovát megállította és visszafordította, hogy szembe kerüljön támadóival. Lövés végzett vele. Megcsonkított holttestét a barcasági mocsarak fogadták magukba. Levágott fejét a vajdához vitték, kard hegyére tűzve közszemlére tették, majd a kutyák elé vetették. Végül egy brassói polgár, Michael Weiss temette el a saját kertjében. Idővel a Kolostor utcai telket beépítették, az egykori sír fölé emelt szállodában 1889-ben az EMKE helyi szervezete állított emléktáblát. Az aranybetűs, vörös márvány tábla a történelmi emlékezet jóvoltából fennmaradt, és ma az unitárius templom portikusában látható. Hajtsuk meg fejünket a székely fejedelem emléke előtt, kinek csak kevés idő adatott, de ez alatt híven szolgálta országát és népét. A zászlót pedig fogadjuk el és szeressük, mert a miénk is.

Válasz

Nehezen lehetett kihámozni, miről akar szólni ez a videó, de aztán világos lett. Zászló és lobogó ugyanazt a jelképet jelenti. Hangulati különbség van a két szó között, a lobogó a 'lob' tőből képezett irodalmias szóalkotás, talán Kazinczytól, talán mástól. A zászló pedig szláv jövevényszó nyelvünkben. Az utóbbi az elfogadottabb és hivatalosabb, ez jelenti pl. a rendfokozatot is.

Válasz