Még több anyag ehhez a témához:
https://www.google.hu/search?q=don+kanyar+csata&ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a

Válasz

Don-kanyar: 65 /most 7O/ éve semmisült meg a 2. magyar hadsereg
2008. 01. 12

Hatvanöt éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg.

A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki az orosz frontra. Az 1941-es villámháború kudarca után a németek szövetségeseiktől csapatokat követeltek a következő évre tervezett keleti hadjárathoz. Ezt Budapesten nem tudták, illetve nem is akarták visszautasítani, mert a Hitler kegyeiért versengő, Észak-Erdély visszaszerzésére törekvő Románia azonnal teljesítette a német igényeket. Emellett a részvételtől újabb területek visszacsatolását remélték.

don_kanyar.jpg

Hosszas alkudozás után sikerült leszorítani a német igényeket, de csak azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászati vonatkozásban a németeknek rendeljék alá, a felfegyverzést illetően pedig megelégedtek a németek szóbeli ígéreteivel. A teljes sorállomány 20 százalékát küldték a frontra, a többit a tartalékosok tették ki. Az 1942 októberében a 197 ezres létszám 20 százalékát a nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát a zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A hadsereg élére az 59 éves Jány Gusztáv vezérezredes került. A fegyverzet és felszerelés hiányos és korszerűtlen volt, a vezetés a megígért német kiegészítésre számított.

A csapatok 1942. június 28-án kapcsolódtak be a harcokba, és július 7-én érték el a Dont. Itt a kifáradt egységek védelembe mentek át, Voronyezs és Pavlovszk között 208 kilométer hosszú szakaszon. A nyár folyamán sikertelenül kísérelték meg a folyó nyugati partján megmaradt hídfők felszámolását, a harcokban 30 ezer embert vesztettek. A hadsereg vezetése már ekkor felismerte, hogy képtelen a hosszú szakasz védelmére, de sürgetése ellenére sem kapta meg a beígért fegyverzetet és felszerelést. 1942 novemberében, a sztálingrádi csata miatt a németek fokozatosan kivonták csapataikat a doni térségből.

A szovjet 40. hadsereg támadása 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben kezdődött meg az urivi hídfőből kiindulva, az első napon 8-12 kilométer mélyen ékelődtek be a magyar védelembe. Január 14-én a voronyezsi front középső és déli részén is támadás indult, a 3. harckocsi-hadsereg a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a magyar védelmet. Az első napokban a magyar csapatok szívósan ellenálltak, de mert a hivatalosan Jánynak alárendelt német hadtest vezetését Hitler magának tartotta fenn, Jány csak tétlenül szemlélhette a mind rosszabbra forduló helyzetet. Már január 15-én elrendelhette volna ugyan a visszavonulást, amivel a hadsereg egy részét megmenthette volna, de nem merte megszegni a kitartást előíró parancsot.

Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a hadsereget, az arcvonal felbomlott, eluralkodott a pánik. Jány január 17-én hajnalban rendelte el a VII. hadtest visszavonását, az elvágott, és német alárendeltségbe került III. hadtest még harcolt és csak január végén sikerült kijutnia a szovjet gyűrűből. A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én "vált ki az arcvonalból". Jányt a jórészt fegyvertelen, demoralizált katonák nyomorúságos látványa e napon késztette hírhedt hadiparancsának megfogalmazására: "...a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét". A 3. pont deklarálta: "A rendet és a vasfegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani.". A sértő és igazságtalan parancs a tisztek körében is felháborodást keltett, sok helyen ki sem hirdették.

don.jpg

A maradék csapatokat március 5-én hátravonták a Dnyepr nyugati partjára, hazaszállításuk április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt, aki az utolsó vonattal hagyta el a Szovjetuniót, Horthy 1943. augusztus 5-én felmentette hadseregparancsnoki tisztéből. 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélték és 1947. november 23-án kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette a háborús bűntett miatt emelt vád alól.

A veszteségekről pontos adat még ma sincs. 1943. március elején a hadsereg létszáma 54 029 főt tett ki, de ezek jelentős része hadtápos volt. A 2. magyar hadsereg 93 500 (más adatok szerint 120 ezer, illetve 147 971) főt vesztett, ebben benne foglaltatnak a hősi halottak, az eltűntek és a sebesültek. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége volt, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember pusztult el, mint a mohácsi csatában.

Jány Gusztáv

Vezérezredesi rangban a II. világháború alatt a 2. magyar hadsereg parancsnoka. 1942 őszén felmentését kérte Horthy Miklós kormányzótól, tiltakozásul a német hadvezetés által a magyar hadseregtől megkövetelt, végrehajthatatlanul nehéz feladatok miatt. Kérelmét Horthy elutasította. Jány bátor katona volt, azonban hiányzott belőle a körülmények megkövetelte politikai érzék. Közvetve és közvetlenül is felelősség terheli a hadsereg rendkívül súlyos veszteségeiért a sztálingrádi csatához kapcsolódó hadműveletekben. 1943. január 24-én, hadseregének felbomlása után kiadta hírhedt, „A 2. magyar hds. elvesztette becsületét…” kezdetű parancsát.

Hazatérése után visszavonult, további harcokban nem vett részt. A szovjet megszállás elől családjával Németországba távozott. A háború végén az amerikaiak felajánlották neki, hogy a Horthy-csoporttal menjen spanyol-portugál területre, de a következőt mondta: ha egyetlenegy magyar, ártatlanul vádolt katonának könnyíti a sorsát azzal, hogy odahaza megtudják az igazságot a második hadsereggel kapcsolatban, akkor bármi történjék is vele, azt szívesen és örömmel vállalja. 1946-ban, felesége halála után önként hazatért, és feladta magát a magyar hatóságoknak. A szovjet hadsereg által megszállt, így meglehetősen korlátozott szuverenitású Magyarországon a népbíróság a háborúban betöltött szerepe miatt golyó általi halálra ítélte, ám 3:2 arányban kegyelemre méltónak minősítette Jányt. Tildy Zoltán köztársasági elnök a kegyelmi kérvényt elutasította, s az ítéletet 1947. november 26-án végrehajtották. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság Jányt az ellene emelt vádak alól többek által vitatott érveléssel felmentette.


„Akik értünk haltak …”

Esztergomban január 12-én, 11 órától a Hősök terén emlékeznek a Don kanyar áldozataira.Tisztelegjünk azok előtt, akik megfagytak, akik megsebesültek, kiknek segélykiáltásait senki sem hallotta. Tisztelegjünk azok előtt is, akik fogságba estek, majd ezrével pusztultak el valahol a szibériai hómezőkön és útközben. Tisztelegjünk azok előtt is akik példátlan hősiességgel harcoltak a támadók ellen. Mert ők is sokan voltak, akik bátorságukkal kivívták még a szovjet katonák elismerését is.
(bumm/ MTI/ szeretgom.hu, MNO)

Válasz