Hiába reménykedtünk: csak ennyi lesz a nyugdíjemelés jövőre

Pénzcentrum/MTI
2014. október 28. kedd 17:01

Twitter
Facebook
Google
E-mail
Nyomtatás

A korábban kiszivárgott 2,5 százalékkal szemben ma kiderült, hogy csak 2,2 százalékkal emelkednek jövőre a nyugdíjak.
Készülj fel a jövő kihívásaira: mutatjuk, hogy érdemes elkezdeni.
hirdetés

Jövőre 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - jelentette be az emberi erőforrások minisztere keddi budapesti sajtótájékoztatóján (ez egyébként azt is jelenti, hogy a kormány 2,2 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál jövőre).

Balog Zoltán elmondta: az emelés majdnem hárommillió embert érint. Hozzátette azt is: 1,7 millió öregségi nyugdíjas számíthat

2400 forinttal többre.

A baleseti járadék a nyugdíjjal megegyező mértékben emelkedik - közölte a miniszter.

Szeptemberben még ennél magasabb emelésre lehetett számítani. Akkor - lapinformációk szerint - 2,5 százalékos emelés (és infláció) volt kilátásban, ez átlagosan némileg többet, 2825 forintot jelentett volna.

Válasz

Nagyon régóta kritikátlan aluliak.

Előzmény

Válasz

A kormány tudomást sem vesz a közelgő nyugdíj-katasztrófáról
Zsiborás Gergő, 2013. február 01., 06:47 Privátbankár.hu

Hiába ígérte Matolcsy György, hogy két lábra állítja a nyugdíjkasszát, ez 2012-ben (sem) sikerült. Miközben Magyarország az EU-átlagnál gyorsabban öregszik, nincs igazi válasza a gazdaságpolitikának a nyugdíjkérdésre. A látszatmegoldások helyét hamarosan a fájdalmas valóság veheti át.

Ki emlékszik már arra, amikor 2011 novemberében a kormányszóvivő arról beszélt, államférfi betartja, amit ígért? Egy korábbi nagyobb összeállításunkban azzal foglalkoztunk, mi lett a kormány egyéni nyugdíjszámlákkal kapcsolatos ígéretével: mint kiderítettük, tulajdonképpen az ígéretet csak "technikailag" teljesíti a kormány, a korábban a magánnyugdíjpénztáraknál felhalmozott összegeket jóváírják majd ugyan az egyéni nyugdíjszámlákon, de ez tulajdonképpen nem jelent semmit.

Most arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyéni számlák kialakítását követi-e a nyugdíjrendszer átfogóbb reformja, például az indexálási szabályok újragondolása?

Megbillent a nyugdíjkassza

De előtte nézzük meg, hogyan is "teljesített' 2012-ben a nyugdíjkassza. Matolcsy György azt ígérte még 2011 végén, hogy 2012-ben már "két lábra állítják" a Nyugdíjbiztosítási Alapot: vagyis a bevételek összege pontosan meg fog egyezni majd a kiadások összegével. Nos, a bravúr nem jött össze, a kasszát nem sikerült "zárni".

A társadalombiztosítási alapok hiánya tavaly ugyanis több mint háromszor akkora lett, mint az előirányzat. Ide tartozik a Nyugdíjbiztosítási Alap (vagyis a nyugdíjkassza) és az Egészségbiztosítási Alap (E-alap). A 2012. évet az nyugdíjkassza az előirányzott nullszaldóval szemben 70,8 milliárd forint hiánnyal zárta, miközben a megelőző évben az alap hiánya csak 0,2 milliárd forint volt. A nyugdíjkassza kiadásai annak ellenére haladták meg a bevételeket, hogy azok az előirányzatnál jobban teljesültek.

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 2012-ben
(milliárd forint) Tétel Tényadat Többlet/hiány*
Szoc. hozzájár. adó
+ járulékok 2595,9 +10,9
Költségvetés 101,5 0
Egyéb járulékok
+hozzájárulások** 42,6 +4,8
Összesen 2765,5 +15,9

* az előirányzathoz képest
** korkedvezmény-biztosítási járulék, Nemzeti Foglalkoztatási Alapból származó megtérítés, egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher-befizetés (forrás: NGM)


A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 2012-ben
(milliárd forint) Tétel Tényadat Többlet/hiány
Nyugdíj 2643,2 88,2
rokkantsági és
rehabilitációs ellátások* 158,8 0
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai
Alapnak átadott
17,7 0
Működési kiadások 12,1 1
Összesen 2836,3 + 86,7

* Átutalva az E-Alap részére (korábban a nyugdíjkasszát terhelte ez a tétel is). Forrás: NGM


Nyugellátásra végül 88,2 milliárddal kellett többet költeni tavaly, ennek egyik oka, hogy a kormány - ezt az ígéretét betartva - visszamenőleg megemelte az ellátmányokat, hiszen az infláció a vártnál magasabban alakult (így összességében 5,9%-kal kellett emelni a nyugdíjakat 2012-ben). A másik ok pedig, hogy a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjat igénybe vevők létszáma a tervezettnél jóval gyorsabban nőtt. Mindez az NGM államháztartási jelentéséből derül ki.

Nagy gond van a háttérben

Ezek után térjünk vissza a nyugdíjreform ügyéhez. Jelen állás szerint tehát a nyugdíjak értékét a kormány meg tudta őrizni, ehhez viszont fel kellett áldozni a kassza "bezárását". A háttérben ugyanakkor a legnagyobb gond, hogy a kormány olyan reformot nem vezetett be, amivel hosszú távon biztosítani tudná, hogy az alap bevételi és kiadási oldala hosszú távon egyensúlyban maradjon. Mint láttuk, erre az egyéni számlák bevezetése sem jelent megoldást.

Arra már az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (EMMI) kellett a válaszokat keresnünk, hogy tervezi-e a kormány a nyugdíjrendszer átalakulását a reform keretében, hogy a rendszer meg tudjon felelni a demográfiai változásokból eredő kihívásoknak. Nos, egy hónapnyi várakozás után meglehetősen semmitmondó válasszal lepett meg minket a szaktárca sajtóosztálya.

A nyugdíjak adómentesek maradtak - de nem a törvénymódosítás miatt

Ezek szerint a kormány már megváltoztatta az indexálás szabályait 2012 nyarán úgy, hogy az 1997-es nyugdíjtörvény értelmében ne kelljen ez év január 1-től a bruttó bérek után számítani az ellátmányt. A törvényjavaslatot az EMMI nyújtotta be, azzal az érveléssel, hogy a 97-es törvény "felvetette a nyugdíjak megadóztatásának lehetőségét". A szaktárca ugyanakkor megfeledkezett róla, hogy az szja-törvény 1. mellékletében egyértelműen le van írva, hogy a szociális juttatások közül a nyugdíj adómentes. A törvénymódosítás az alacsonyabb keresetűeknek nem kedvez, főleg ha szolgálati idejük hosszú. Akik 40 évnél kevesebbet dolgoztak (a KSH 2011 összesítése szerint a saját jogú nyugdíjasok nagyjából csak ötöde dolgozott 40 évet vagy még többet), azok a nettó bér alapú elszámolással jobban járnak. A törvénymódosításra tehát inkább azért volt szükség, hogy a kormány tartani tudja a nyugdíjak értékállóságát. A rendszer hosszú távú fenntarthatóságához ennek semmi köze.

Ennyi volt a reform?

A minisztériumnál arra is rákérdeztünk konkrétan, hogy várható-e a nyugdíjrendszer átalakításában olyan reform, mely a német ún. pontrendszer vagy svéd egyéni számlás modellhez hasonló. Erre tulajdonképpen nem kaptunk választ, csak a fent említett 2012-es módosítással hozakodott elő az EMMI, vagyis nem várható lényegi reform e téren. Korábban úgy lehetett tudni, hogy a kormány a svéd modell bevezetésével kacérkodik, erre a kabinethez közelállónak mondott Századvég egy átfogó és igen hasznos tanulmányt készített. Később az NGM jelentett meg egy "baby boom" tanulmányt, amiből inkább arra lehetett következtetni, hogy a német rendszert preferálná a kormányzat. Jelen állapot szerint azonban a nyugdíjrendszer átalakítása lezárult.

Mi lesz az egykori pénztári befizetésekkel?

Strasbourg árnyékában: nem az a kérdés, kié a pénz
A kötelező pénztártagság lényege az volt, hogy a tagok a nyugdíjjárulék "egy részét" kötelezően egy általuk választott kasszához utalták. A kormány 2010-ben úgy döntött, hogy ez a rendszer túl drága, ezért tulajdonképpen felszámolta: és az addig a pénztáraknak utalt összegeket visszavette - ez eddig nem tulajdonjogi kérdés (kivéve a tagdíj-kiegészítések hozamát), még akkor sem, ha sok tag úgy érezte, az eredetileg nyugdíjra felhalmozott pénzét másra (államadósság-csökkentésre) költötték el. A kormány végül vállalta, hogy minden járulékfizető teljes állami nyugdíjat kap.
Az emberi jogi bíróság ugyanakkor azt nem vizsgálta, hogy a pénztártagoknak úgy kellett meghozniuk döntésüket a pénztártagságról, hogy úgy tudták, amennyiben nem lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, "kiírják magukat a társadalombiztosítás rendszeréből" - vagyis hiába fizetnek járulékot az államnak is, onnan egy fillért nem kapnak majd nyugdíj gyanánt. Ezt a kormány jóval azután változtatta meg, hogy a 3,1 millió tag 97%-a úgy döntött, ilyen kényszer hatására inkább visszatér a társadalombiztosítás rendszerébe.

Már korábbi cikkünkből is kiderül, hogy a kormányzat a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot úgy tekinti, mintha az nem is létezett volna. Az EMMI-től azt is megkérdeztük, várható-e, hogy a korábbi pénztártagok jobban járnak majd a nyugdíjindexálásnál, mint azok, akik nem voltak tagok? A minisztérium szerint tagok számláját már le kellett zárni, és "magánnyugdíjpénztárak által kezelt befizetéseiken realizálódott hozam/többlet felhasználásáról visszalépésükkor már dönthettek a tagok". A tárca idézi a strasbourgi emberi jogi bíróság e héten hozott döntését, miszerint a nyugdíjvagyon államosítása nem sértette a tulajdonjogot. A szaktárca ugyanakkor megfeledkezik az alapvető jogok biztosának múlt hét végi megállapításáról, miszerint a tagok a tagdíj-kiegészítésen elért hozamukat nem kapták vissza. Ez pedig már sértheti a magántulajdonhoz fűződő jogot.

Drága volt a pénztári rendszer fenntartása?

Az egyre több tag miatt az államkasszának a magánnyugdíjpénztári rendszer fenntartása meglehetősen drága volt, a tagi befizetéseket ugyanis ellentételeznie kellett a költségvetésnek (vagyis úgy kellett csinálni, mintha a tagok az államkasszába fizették volna be azt, amit valójában a pénztárukhoz).

Az EMMI szerint 2012-ben ez 390 milliárd, idén pedig 430 milliárd forint terhet jelentett volna az államkasszának (összehasonlításul, tavaly az éves deficit volt 607 milliárd, idén 800 milliárd lehet).
Nem mondhatni, hogy a pénztári rendszer tökéletes volt, de nem árt arról sem megfeledkezni, hogy ami most kiadás a költségvetésnek, az később megtérült volna, a tagok nyugdíjának 25%-át ugyanis a kasszák állják/állták volna.

Játszunk a számokkal, hogy érezzük a nagyságrendeket. 2012-ben az állam 2643,2 milliárd forintot költött nyugdíjakra - képzeljük el, hogy ennek a tehernek a negyedétől megszabadul a költségvetés, ha 2012-öt vesszük alapul ez 660 milliárd forint, vagyis az egész éves hiány 110%-a.
Drágaság? A pénztárak vagyonarányosan 0,9%-os költségszinten működhetnek jelenleg, a PSZÁF 2011-es adatai szerint az állami nyugdíjrendszer 2%-os költséggel működik.
A kasszák teljesítményét lehet persze kritizálni, de a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatai eddig sehova nem vezettek, a pénztárak tavaly pedig messze az infláció, sőt 10% felett teljesítettek, nem ritkák a 17-20%-os hozamok sem (ettől függetlenül továbbra is igaz, hogy ezeket a hosszú távú befektetések nehéz a rövid távú eredményeik alapján megítélni, 2011-ben például közel sem teljesítettek ilyen jól).

Örökölhetőek lesznek-e az egyéni nyugdíjszámlák? A hozzátartozók számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a hozzátartozói ellátások rendszerén keresztül nyújt árvaellátást, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat - válaszolta kérdésünkre az EMMI. A felsorolt hozzátartozói ellátásokat az elhunytat megillető nyugellátás összegéből kell megállapítani, s a folyósítás mindaddig tart, amíg a jogosult élethelyzete azt indokolja, pl. amíg az özvegy kiskorúakat nevel, rokkant, az idősek esetében élethosszig, az árvaellátás a nappali tagozaton folytatott tanulmányok tartama alatt az első diploma megszerzéséig. Vagyis a rendszer nem változik.

Túlzás-e a nyugdíjkatasztrófa?

Az elmúlt évtizedben számos vezető politikustól - nem csak Magyarországon - hallhattuk már ezt a kifejezést: nyugdíjkatasztrófa közeleg. Mindez abból adódik, hogy a várható élettartam a világ fejlett országaiban növekszik, az eltartók-eltartottak aránya pedig ennek megfelelően változik: egyre több nyugdíjast kell eltartania a még aktívaknak. Ehhez adódnak hozzá az országspecifikus tényezők.

Így is robbanhat az államadósság

A 65 év felettiek munkaképes korú lakossághoz mért aránya az OECD tagországok körében 2050-re várhatóan a jelenlegi 14,2%-ról, 34%-ra fog emelkedni, amely számos országban jelentős nyomást helyez majd az államháztartásra. Az elöregedő társadalmak termelékenysége csökkenni fog, miközben az államkasszákat a nyugdíjkiadások még jobban megterhelik - írja friss elemzésében a Fitch Ratings. Előrejelzések szerint az elöregedéssel kapcsolatos kiadások az eurózóna országaiban 2050-re elérhetik a GDP átlag 4,1%-át. A kiadások ilyen szintű növekedése hasonló méretű ahhoz, mint amit a pénzügyi válság során, 2008/09-ben láthattunk, jóllehet kevésbé váratlan.
A Fitch szerint az EU-ban az adósság GDP-hez viszonyított átlagos aránya 2020-ig 6,9%-kal, 2050-re pedig 119,4%-kal emelkedhet, megfelelő reformok bevezetése nélkül.

Portugáliában, Olaszországban és Görögországban a nyugdíjrendszer reformja hatékonyan semlegesítette az elöregedés hosszú távú hatásait – jegyzi meg a Fitch. Görögországban – ahol a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötötték, és befagyasztották a nyugdíjakat – az öregedéssel kapcsolatos költségek 2050-ig várhatóan mindössze 3,2%-kal emelkednek majd, míg Portugáliában mindössze 0,2%-kal.
Ezek a reformok azonban politikailag nehezen kommunikálhatóak, ezért a Fitch is elismeri, hogy meglehetősen nehéz őket bevezetni.

Magyarországon az alacsony termékenységnek és a hosszabbodó élettartamnak köszönhetően a népesség öregedése egyre gyorsul. A 60 évesek és idősebbek létszáma és aránya 1993 óta meghaladja a gyermekkorúakét. Ez a tendencia 20 éve fordult meg, már önmagában intő jel. 2011-ben a lakosság 23%-a, vagyis 2 millió 880 ezer fő volt legalább 60 éves, ez az arány 4 év múlva a Népességtudományi Kutatóintézet szerint eléri a 30%-ot. 2011-ben így is a népesség 29%-a kapott nyugdíjszerű ellátást (számuk 2%-ot csökkent a nyugdíjkassza profiltisztítása után 2010-hez képest).

Magyarországon egy férfi a 65 éves kort betöltve átlagosan 14, egy nő pedig 18 évet várhat - az EU átlag ennél jóval magasabb. Csakhogy Magyarországon a 65 év felett egészségben eltöltött évek száma átlagosan 6 év alatt van (ennél még a román és bolgár adat is jobb), ami különösen nagy teher a társadalombiztosításnak.

Gyorsan öregszik az ország

Bár itthon a várható élettartam alacsonyabb az EU-átlagnál, a termékenység alacsony szintje miatt az öregedés nálunk jóval gyorsabb az európai átlagnál. Magyarországon az öregedési index értéke a rendszerváltáskor még 65% volt, vagyis 10 fiatalra (0-14 éves) 6,5 idős (65 év feletti) jutott, mára ez az arány átfordult: 116,6% volt 2012-ben.

Emelkedett az idősek eltartottsági rátája is, az elmúlt évtizedben 3%-ot, ami mutatja, egyre kisebb számú az aktív korosztály. A nyugdíjkasszát ugyanakkor jobban megterhelik ezek a tendenciák, hiszen a KSH ezeknél a rátáknál a 14 évnék fiatalabb korosztályt arányítja a 65 évnél idősebbek számával. 2011 elején 814 ezer 61 évesnél fiatalabb számára folyósítottak ellátást, számuk egy év alatt 4%-kal nőtt. Ez a korosztály az összes ellátott 28%-át alkotta. Az 1950 után születettek egyharmada (303 ezer fő) korhatár alatti rokkantság jogcímen kapott nyugellátást.

A közelgő sokkhatásokra nem vagyunk felkészülve

A számok azt mutatják, hogy nem túlzás, hogyha azt mondjuk, nyugdíjkatasztrófa közeleg, ennek kivédéséhez pedig időben neki kell állni. Egy átfogó nyugdíjreform, mely biztosabb jövőt nyújthat az elöregedő generációknak - és nem csak a ma nyugdíjasainak - előkészítése és véghez vitele azonban sok idő. A számtalanszor emlegetett svéd modell bevezetése a skandináv országban hosszas előkészítés után is 10 évig tartott. Egy ilyen nagy jellegű átalakítást társadalmi konszenzusnak kell öveznie, hiszen ez rendszerint egyes érdekcsoportok sérelmével jár, de fontos, hogy ne híguljon fel.

Nagyon úgy tűnik, a kezdeti nagy lendület ellenére a magyar kormány egyelőre jegeli a nyugdíjreformot. Egy ilyen szerkezeti átalakításhoz nem is biztos, hogy egy kormányzati ciklus elég. De valamit lépni kell, mert az idő sürget. Magyarország nemcsak azért van hátrányos helyzetben, mert népessége gyorsabban öregszik az európai átlagnál, a bajt tetézi, hogy hamarosan nyugdíjba vonulnak a Ratkó-korszak gyermekei: vagyis évente 150 ezerrel nőhet az öregségi nyugdíjért folyamodók száma. Erre a sokkhatásra sem a költségvetés, sem nyugdíjrendszer nincs felkészülve, a gazdasági kilátásaink ráadásul nem túl rózsásak, miközben 11%-on ragadhat a munkanélküliségi ráta. A magyar nyugdíjrendszer azonban annál nagyobb bajban van, minthogy a gazdaság motorjainak beindításával orvosolni lehessen gondjait. A nyugdíjkassza ciklus eleji profiltisztítása csak tűzoltásra volt elég: a demográfiai folyamatok lefékezésére és kiegyensúlyozására ennél jóval többre van szükség. Valódi reformra.

Válasz

A nyugdíjak értékállósága kizárólag azon múlik, hogy a munkaképesek jövedelem termelő munkát végezhessenek!
Mivel a kormányaink pusztítják a munkahelyeket (1 multi cég munkahely 13-50 millió Ft/fő, de legalább 10 korábban létezett munkahely megszűnését okozza),
ezért nekünk kellene létrehoznunk saját munkavégző rendszerünket,
és ez nem lehetetlen!
MUNKÁT MINDENKINEK!
Segélyt kizárólag a valóban munkaképteleneknek!
Mert a rokkantak többsége "másként" mint eddig, de munkaképes lehetne,
ha egy tisztességes ország
emberséges vezetése hajlandó lenne mindenki számára elősegíteni "a képességei" szerinti munka létrehozhatóságát!
Ez a megoldás elvben nálam van! De egyedül nem megy...

Válasz

Kiszámoltuk: robbantottak a magánnyugdíjpénztárak
2013. január 21. Kifizetődő döntés volt magánnyugdíjpénztárban maradni. Tavaly magasan a betéti kamatok felett hízott a tagok pénze. Sokan az inflációnál 10 százalékponttal is több hozamot könyvelhettek el, miközben az állami rendszerben csendben elpárolgott a nyugdíjvagyon.

Tavaly 509 ezer forinttal hízott egy átlagos, 2,65 millió forintos vagyon a legjobban teljesítő magánnyugdíjpénztárban, míg a leggyengébben szereplőnél is 211 ezer forinttal gyarapodhatott az átlagtag pénze. Az Azénpénzem.hu kiszámolta a magánnyugdíjpénztárak 2012-es hozamát. Kiderült: a tagok jó helyen tartották nyugdíjpénzüket. (A hozamokat és a pénztárakról a fontos információkat itt találja.)

A tavalyi teljesítmény után különösen szomorú lehet a tagoknak az OTP Magánnyugdíjpénztár január 1-jén elindult végelszámolása. A növekedési portfólióban ugyanis a szektor legmagasabb, 19,22 százalékos hozamát érte el. A második az Aranykor lett (18,61 százalék), leggyengébben pedig a Budapest (8,57 százalék) szerepelt. A Budapest Nyugdíjpénztárnál érdeklődésünkre elmondták: a viszonylag alacsonyabb hozam oka az, hogy a tavalyi bizonytalan gazdasági környezetben konzervatív, biztonsági befektetési politikát folytatott a pénztár, ami az értékmegőrzést helyezte előtérbe.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonáról, az elért hozamról az előzetes ígértek ellenére csak hozzávetőleg lehet tájékozódni. Annyit viszont tudunk, hogy az államadósság csökkentésére fordított összegek mellett tavaly novemberben 172,4 milliárd forintot innen fizettek ki a Nemzetközi Valutaalapnak törlesztésre. Az egykor átadott háromezer-milliárdos vagyon így már a hatodára csökkenhetett.
A kiegyensúlyozott portfólióban ugyancsak szépen hízott a tagok pénze; az Aranykor 18,83, az OTP 17,75, a Szövetség (Allianz) pedig 17,57 százalékos hozamot ért el, a legkevesebbet, 11,07 százalékot a Budapest hozta. A klasszikus portfólióban az Aranykor 15,62 százalékos hozama lett a legjobb, és a Szövetség 7,97 százaléka a leggyengébb teljesítmény.

A vagyon reálértéken is szépen hízott

A KSH adatai szerint a 12 havi infláció decemberben 5 százalék volt, így minden, még a legkisebb hozamokat teljesítő pénztárakban is jelentős reálhozammal fialtatták a tagok pénzét, sőt a legtöbb helyen magasan az infláció fölött hízott a vagyon. A pénztárakban túlteljesítették a bankbetétek hozamát is. Tavaly átlagosan 6,5 százalékon köthettük le a pénzünket a bankokban, ami a kamatadó után 5,46 százalékos hozamot jelent.

A PSZÁF adatai szerint 72 ezer tag 192 milliárd forintját kezelték a magánnyugdíjpénztárak szeptember végén. (Így az átlagos tagi vagyon 2,65 millió forint.) Az állami rendszerbe átlépett tagok közel 3 ezer milliárd forintjából október végére 673 milliárd forint maradt, egyéni számlás nyilvántartásnak egyelőre nyoma sincs. Így teljesességgel érthetetlen, hogy a magánnyugdíjpénztárak mellett eddig kitartó tagok közül miért nem sietnek másikat választani azok, akiknek a pénztára bedobta a törölközőt, azaz elindította a végelszámolást. Mint megírtuk, az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjainak mindössze 11 százaléka lépett már át vagy kérelmezte az átlépést másik pénztárba az év végéig.

Címkék: magánnyugdíjpénztár, OTP Magánnyugdíjpénztár, kiegyensúlyozott portfólió, növekedési portfólió, klasszikus portfólió, Szövetség, Aranykor, Budapest Nyugdíjpénztár

Kapcsolódó anyagok

2013.01.18 - Sok pénz ragadt be az OTP-nél
2012.12.10 - OTP magánnyugdíj: tényleg vége a dalnak
2012.11.23 - OTP Magánnyugdíjpénztár: végelszámolás jöhet
2012.10.09 - Kitagadja magánnyugdíjpénztárát az OTP

Válasz

Francsics Marika üzente 2 hónapja

A kismamákat se lehetett volna GYES alatt utcára kitenni!Rengeteg és oly rég óta már a helytelenség kis hazánkban "FELÜLRŐL"....

Előzmény

Válasz

Francsics Marika üzente 2 hónapja

Igen !Bizonyos nagyon komoly helyen rendezik...jogilag.,.......

Válasz

Fodor Sándor üzente 2 hónapja

Kedves Marika! Az öregségi nyugdíjat nem lehet elvenni, az indokolását meg kell vizsgáltatni, jogi tanácsadáshoz, vagy ügyvédhez kell fordulni.

Előzmény

Válasz

Francsics Marika üzente 2 hónapja

Sanyi!Köszönjük,hogy benézett hozzánk!NOS!:utolsó élő gyermekünk éhen hal....már lassan....a GYES alatt tettek utcára!!!20 évvel ezelőtt az idén pedig -mert azt gondolta a kormány ezt is megtehetik!!Csináltak egy törvényt a törvénytelenséget végrehajtani!!!-elvették a férjem öregségi nyugdíját!!!!!

Válasz

Fodor Sándor üzente 2 hónapja

A nyugdíjkassza egyensúlyban tartása nemcsak a megélhetés nehezítésével, vagyis a nyudgíjasok számának csökkentésével lehetséges. Érzékeny probléma ez, hiszen az itthon maradottak 1/3-a már mindenképpen nyugdíjas. Évtizedek téves gyakorlatát csak lassan lehet korrigálni, mégis érdemes lenne már belekezdeni. A szabályozás egyik kézenfekvő módja a differenciált nyugdíjemelés lehetne, amit egyszer már, ha jól emlékszem 1999-ben, megkísérelt az akkori Fidesz kormányzat.

Válasz