A miniszterelnök most a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervéről tájékoztatja a polgárokat.
Megkezdődött a miniszterelnök munkahelyvédelmi akcióról szóló tájékoztató levelének
kiküldése, azt szeptember elejéig minden nagykorú állampolgár megkapja -
tájékoztatta az MTI-t szerdán a kormányfő sajtóstábját vezető helyettes
államtitkár.
Havasi Bertalan közölte: a most zajló nemzeti konzultáció előzetes
eredményei arra utalnak, hogy az embereket elsősorban a munkahelyük
biztonsága foglalkoztatja. "Ezért kiemelkedően fontos feladata a
kormánynak a miniszterelnök által meghirdetett munkahelyvédelmi akció
végrehajtása, és természetesen az ennek keretében megnyíló
lehetőségekről mielőbb tájékoztatni kell a polgárokat" - olvasható a
közleményben.
A helyettes államtitkár tudatta azt is: a miniszterelnöki levél kiküldése a kormányhatározat megjelenése után
- e hét elején - azonnal megkezdődött, szeptember elejéig valamennyi
nagykorú magyar állampolgár megkapja Orbán Viktor levelét és a
munkahelyvédelmi akcióról szóló tájékoztató mellékletet.
Orbán Viktor miniszterelnök július elején jelentette be, hogy a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdet.
A kiküldendő levélben - amelyet a Miniszterelnökség szerdán
eljuttatott az MTI-hez - az olvasható: "Az elmúlt két évben mi
magyarok sikeresen szálltunk szembe az európai válsággal. Európában
egyedülálló módon kimentettük a devizahiteleseket, befagyasztottuk a
rezsiköltségeket, megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, jelentősen
emeltük a minimálbért és eközben csökkentettük az államadósságot. Ma
már Európa is elismeri, hogy Magyarország jobban teljesít, mint a
legtöbb európai állam."
Orbán Viktor a levél mellékletében pontokba foglalva mutatja be,
milyen intézkedéseket tervez a kormány a 25 év alattiak, az 55 év
felettiek, a munkanélküliek, a kisgyermekes anyák, a képzettséget nem
igénylő munkát végzők, a mikrovállalkozások, a 25 fő alatti
kisvállalkozások, valamint az évi 500 ezer euró bevétel alatti
vállalkozások segítésére.
A miniszterelnök ezúttal a munkahelyvédelmi akciótervről kívánja tájékoztatni az embereket.
Az erről szóló határozat a Magyar Közlöny legfrissebb
számában jelent meg. Eszerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter
felel a levelek és a munkvédelmi tervről szóló dokumentumok nyomdai
előállításáért, a küldemények összeállításáért és soron kívüli
elküldésért. Az adatfeldolgozást ezúttal is a Közigazgatási és
Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala végzi majd.
Orbán Viktor július elején jelentette be, hogy a kormány tízpontos
munkahelyvédelmi akciótervet hirdet. A munkahelyvédelmi terv
megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló,
valamint a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslatot a kormány
július 10-én nyújtotta be az Országgyűlésnek.
A javaslat hat törvényt módosít, közöttük az áfatörvényt, az adózás
rendjéről szóló jogszabályt, illetve a szakképzési hozzájárulásról és a
gazdasági társaságokról szóló törvényt. Külön törvényjavaslat szól a
kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról.
A terv részeként a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a
képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot
a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató
cégek pedig ezentúl választhatják majd a 16 százalékos kisvállalati
adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását az elképzelések szerint a
tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtik meg.
A mi korábbi becslésünk szerint 400 milliárdba is kerülhet a kormány munkahelyvédelmi akcióterve.
A GKI úgy számolt, beleférhet a tervezett 300 milliárdba. De különösebb
hatást szerintük nem fog gyakorolni a program végrehajtása. Például
azért sem, mert a 300 milliárdos megtakarítás mindössze a céges
költségek fél százalékának megfelelő összeg.
GKI: vajúdtak a hegyek
Dióhéjban a következőket tervezi a kormány a már beterjesztett
törvényjavaslatok szerint: 100 ezer forint bruttó bérig a 25 év
alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők
után fizetendő munkáltatói járulékot a felére csökkentené a jövő évtől.
A tartósan munkanélküliek alkalmazásánál pedig az első két évben a
munkáltatónak nem kellene fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben
pedig a jelenlegi fele lesz a munkáltatói teher. A gyesről és a gyedről
visszatérők után az első két évben 100 ezer Ft bruttó bérig nem kellene
majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, a harmadik évben pedig csak a
jelenlegi felét.
A 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozások tételes
adózást választhatnak: főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot,
mellékállásban 25 ezer forintot kellene fizetniük. Más terhet (kivéve
az iparűzési adó és az áfa) nem kellene viselniük.
A legfeljebb 25 főt alkalmazó cégek a kisvállalatok adóját (kiva) is
választhatnák. Itt az adó alapja a kisvállalat nyereségének és az általa
foglalkoztatottak bérköltségének összege lenne, mértéke pedig 16
százalék lesz a terv szerint.
Az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor lennének
kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. A cégeknek
pedig tőkehelyzetük megítélésénél nem kellene beszámítaniuk a
devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket. Egyszerűsödne a
házipénztárakra vonatkozó adminisztráció is.
Mindenkinek jó lesz?
A beterjesztett törvényjavaslatok – ahogy már megszokhattuk – nem
tartalmaztak költség-haszon becslést. Így a kormány bejelentésére kell
hagyatkoznunk, miszerint ez mindenkinek jó lesz – így kommentál a GKI. A
kormány szerint tömegesen fogják az új adózási típusokat választani a
vállalkozások, s összességében jelentősen bővül a foglalkoztatás. Sőt,
már a jövő évi GDP növekedése is gyorsulni fog. A GKI Gazdaságkutató
Zrt. a meglévő és elérhető adatok alapján megbecsülte a várható,
vállalkozások számára elérhető előnyöket, illetve a várható
költségvetési kiadásokat.
Közel 1 millió 200 ezer munkavállalóra vonatkoznak, és 200-210
milliárd Ft-tal mérsékelhetik a munkáltatók terheit. Minél több
kedvezményezett munkavállalót foglalkoztatnak a cégek, annál nagyobb a
nyereség. Ugyanakkor a jellemző magyar vállalati méret mellett a
cégenkénti megtakarítás csekély, így érdemben ettől nem várható
foglalkoztatásbővülés.
A tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény látványos ugyan, de
az eddigi példák (Start kártya, átképzési programok) azt jelzik, hogy
nem a bérköltség nagysága az elhelyezkedésük gátja. Másrészt már eddig
is léteztek az alkalmi munkára vonatkozó, igen kedvező adózási
módszerek (napi 500 Ft-tal kiváltható volt a bérek közterhe).
Új vállalkozói adók
Elvben igen nagy hatás várható a kisadózók tételes adójától. A
beépített korlátozások azonban (pl. hogy számláik nem írhatók le
költségként, 6 millió forint árbevételig alkalmazható) erősen szűkítik
az érdekeltek lehetséges körét. 2009-es adatok szerint az egyéni
vállalkozók száma 266 ezer fő volt, az átlagos árbevétel már 3 évvel
ezelőtt is meghaladta a 7 millió forintot. Ezen belül a főállásúaké
(131 ezer fő) 9, a mellékállásúaké (81 ezer fő) 3, a nyugdíjas
vállalkozóké (54 ezer fő) 6 millió forint volt. Az egyéni vállalkozók
közül 78 ezer veszteséges tevékenységet folytatott, 25-25 ezer
vállalkozó pedig nullás bevallást tett vagy átalányadózó volt már akkor
is.
Leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg a belépés az új
rendszerbe, vélik, mivel átlagos árbevételük nem érte el a 3 millió
Ft-ot, s a fizetendő évi 300 ezer forint adó nekik kedvező lehet. A
tényleges éves megtakarítás azonban vállalkozónként jellemzően 100 ezer
forint alatt marad. Inkább az egyszerűbb adminisztráció lehet vonzó
számukra. Nagy valószínűséggel a tényleges megtakarítás ebben a körben
15-20 milliárd Ft lehet.
A kisvállalati adó az akcióterv leghomályosabb pontja. A benyújtott
javaslat alapján a tb-járulékot is kiváltja más adók és járulékok
mellett. Másrészt a pénzügyi vagyon változásához kötődik az adó, ami
elvben azt jelentené, hogy minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebb
tb-járulékot kell fizetnie (miután a veszteség és a személyi jellegű
kifizetések összege után kell 16 százalékos adót fizetni).
Ha ésszerűen azt tételezzük fel, hogy a kiva kiváltja a
tb-járulékot, és veszteség esetén nullát kell a személyi költségekhez
hozzáadni, úgy a vállalkozók 30-35 milliárd forintot nyerhetnek ezzel
(a nyereséges cégek 5, a veszteségesek 28 milliárd forintot). A
veszteséges cégek vesztesége 2012-ben várhatóan 500 milliárd Ft felett
lesz, így nem várható, hogy létszámbővítést hajtsanak végre.
Az akcióterv fenti intézkedései így 260-270 milliárd Ft könnyítést
jelentenek. Mivel a kedvezmények nem vonhatók össze (s nem világos,
hogy pl. a kivát és a tb-járulék kedvezményeket együttesen is igénybe
lehet-e venni), ezért a tényleges hatás ennél valószínűleg kisebb lesz.
Áfa, házipénztár, tőke
Az áfabefizetések új szabályozása javíthatja a kisebb cégek
likviditását, de tekintettel arra, hogy a ki nem fizetett alvállalkozói
számla áfatartalmát sem lehet majd elszámolni, ezért érdemben csak
mérsékelt hatást fog gyakorolni. Becslésük szerint ez a kamatkiadásokon
keresztül 10-15 milliárd forint megtakarítást fog jelenteni a cégek egy
szűk csoportja számára.
A tőkehelyzetre és a házipénztárra vonatkozó javaslatok nem
teremtenek újabb munkahelyeket, és jelentősebb megtakarításokkal sem
járnak. Másrészt rontja a cégek átláthatóságát az, hogy a
devizaárfolyam-veszteségeket nem számolják el, így jobbnak látszik ezen
cégek tőkehelyzete, mint amilyen az a valóságban – teszik hozzá.
Nem lesz érzékelhető hatása
A teljes akcióterv költségvetési hatása így a tervezett 300 milliárd
Ft körül lehet az elemzés szerint, vagyis ennyit takaríthatnak meg a
cégek. De mivel a cégeknek évente 63-65 ezer milliárd Ft költségük van,
s ebből az akcióterv szerint 0,5 százalék (300 milliárd Ft)
takarítható meg, a GKI szerint belátható, hogy különösebb hatást nem
fog gyakorolni a javaslat.
Különösen azért nem, mert a vállalkozások jövőre telefonadót,
tranzakciós (sárgacsekk-) adót stb. fizetnek, miközben az idei
adójóváírás-kivezetés és minimálbér-emelés miatti kompenzáció is
csökken. Ezek együttesen 150-200 milliárd forint költségnövekedést
okoznak számukra. Közben pedig a fogyasztói keresletet mérsékli a mind
több termékre kivetett „chips” adó, a különböző – esetenként az átlagos
áremelkedést meghaladó – díjemelések (vízdíj, szennyvízdíj,
hulladékkezelési díj, helyenként ingatlanadó), illetve a jövedéki
termékek (alkohol, dohányáruk) ugrásszerű áremelkedése.
Összességében tehát az akcióterv úgy rontja számottevően a
költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás
bővítéséhez. Azért nem, mert ahhoz kiszámíthatóságra, jogbiztonságra,
beruházásokra és főleg hitelességre lenne szükség. Márpedig a
miniszterelnök úr szerint ebben nem lesz változás. Így viszont az
akcióterv eredményei csak „egérkék” lesznek – borítékolják.
Kommentáld!