Csókakő - vége a "megszállásnak"

1 komment|
Megjelent: 2012.08.25. 16:43|
Frissült: 2012.08.25. 16:43

Befejeződött a rendőrségi akció, a falu újra szabadon megközelíthető.

14 óra 50 perckor feloldották a zárást. Így most már nemcsak a helybéliek mehetnek be a faluba, hanem bárki - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Németh-Kész Mónika azt mondta: semmilyen bűncselekmény nem történt ezen időszak alatt Csókakőn, mindössze a fokozott ellenőrzések során kellett intézkedniük néhány szabálysértés ügyében. A település műveleti körzetté nyilvánításának okairól, céljairól a szóvivő nem árult el semmit, és előre jelezte, hogy "később sem lesz bővebb tájékoztatás az ügyben".

A rendőrségi járművek folyamatosan hagyják el a községet, de a vár alatti téren kialakított műveleti pontnál még mindig áll egy sátor, illetve több gépkocsi és kisbusz - jelentette az MTI tudósítója. A megyei főkapitány korábban bűncselekmény elkövetésének megelőzése és a település közbiztonságának fenntartása miatt műveleti körzetté nyilvánította Csókakőt.

Szombaton nulla órától korlátozták a bejutást a községbe, mindent és mindenkit ellenőriztek. A községbe bevezető utakat és a környező településeket fokozottan ellenőrizték. A részletekről itt olvashat bővebben!

Ezt a Jobbik Fejér megyei elnöke azzal magyarázta, hogy Csókakő is azon helyszínek között volt, ahol az Új Magyar Gárda újoncait akarták avatni. Mint mondta: a nyáron felavatott csókakői Horthy-szobor előtt lett volna eredetileg az avatás, amit végül egy másik helyszínen tartottak meg, így a rendőrök "lyukra futottak". Közben Budapesten is megkezdődött az az akció, amelyet a Magyar Gárda alapításának ötödik évfordulóján tartanak. Az úgynevezett nemzeti seregszemlét ellentüntetők is várták.

Forrás: Hír24

2012.08.15 10:21:00 - MTI
Iskolakezdési támogatás számla ellenére utoljára

Az iskolakezdés gyermekenként akár 50 ezer forintot is meghaladó terhét az idén is csökkenteni lehet a munkáltatótól kapott iskolakezdési támogatással. A kedvezményes adózású támogatás maximuma idén 27.900 forint - olvasható az RSM DTM adótanácsadó és pénzügyi szolgáltató blogján.
Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója blogbejegyzésében ismerteti: a mostani tanévkezdéskor a juttatás még a régi szabályok szerint természetben is adható, vagy a munkavállaló számla ellenében is el tud számolni munkáltatójával. Ezek a juttatási formák azonban jövőre megszűnnek, a munkaadó 2013. január 1-jétől már csak utalvány formájában, vagy innovatív elektronikus fizetési kártyával (e-utalvány) nyújthatja a támogatást.

Erre érdemes figyelni és felkészülni, hiszen az utalványokat jövőre időben be kell majd szerezni - figyelmeztet Kalocsai Zsolt. A változás hátrányosan érintheti azokat a szülőket, akik a tankönyveket jövőre az iskolától szerzik be, amennyiben azok nem tudják majd az utalványokat elfogadni. Érdemes tehát az iskoláknak is felkészülniük az új szabályozásra. Mellettük a kisebb vállalkozásokat érintheti még kedvezőtlenül a jövő évi változás, amelyek eddig jellemzően a munkavállaló által benyújtott számlák alapján adták a támogatást.

Az iskolakezdési támogatást évente egyszer lehet igénybe venni az iskolakezdést megelőző, valamint az azt követő 60 napos időintervallumban, vagyis a 2012. szeptember 3-án kezdődő oktatás esetében 2012. július 4. és november 2. között. Január 1-jétől kedvező változás, hogy a támogatás az iskolakezdést megelőző 60. naptól egészen év végéig juttatható lesz.

Iskolakezdési támogatásban azok a munkavállalók részesülhetnek, akiknek általános iskolába vagy középiskolába járó gyermekük van. Fontos, hogy a szülő vagy a gyám jogosult legyen a családi pótlékra, enélkül ugyanis nem adható támogatás. Ugyanazon gyermek után mindkét szülő részesülhet a támogatásban, így annak összege akár a duplájára is nőhet. Támogatásban részesülhet a nem vér szerinti szülő is, amennyiben családi pótlékra jogosult házastárssal él együtt. Az EGT-tagállamban lévő oktatási intézmény látogatása nem zárja ki a juttatás lehetőségét.

Gyakorlatilag bármilyen összeg adható, azonban a kedvező adóztatás mellett évente a minimálbér 30 százaléka, azaz 27.900 forint támogatás juttatható minden egyes gyermek után. Ez magasabb a tavalyi 23.400 forintnál, ami a minimálbér emelkedésével függ össze. Mivel az iskolakezdési támogatást mindkét szülő ugyanazon gyermek után is igénybe veheti, gyermekenként a támogatás összege elérheti az 55.800 forintot a tavalyi 46.800 forinttal szemben.

Az adóterhet a munkáltató/kifizető viseli, ennek mértéke 16 százalék 1,19-cel szorozva, valamint 10 százalékos egészségügyi hozzájárulással is számolni kell, így a juttatás adóterhe a tavalyi 19,04 százalékról 30,94 százalékra nő. A 30,94 százalékos adóterhet a 27.900 forintos összegig a kifizető, tehát a juttató fizeti meg a NAV részére. Amennyiben a kedvezményezett béren kívüli juttatás meghaladja ezt az összeget, akkor már 51,17 százalékos adóteher merül fel, hiszen már 27 százalék egészségügyi-hozzájárulási fizetési kötelezettség is terheli a 27.900 forint feletti juttatást. A juttatás adóterhe a béreket terhelő adókhoz képest kedvező.

Iskolalátogatási igazolást a korábbi évekkel szemben nem kell benyújtani, elég, ha a szülő nyilatkozik arról, hogy jogosult a támogatás igénybe vételére. Ha azonban jogosulatlanul tesz ilyen nyilatkozatot, szankcionálható. Szankciót vonhat maga után az is, ha a szülő jogosult ugyan a juttatásra, de a szükséges nyilatkozatot nem adja le. Ebben az esetben a juttatást vélelmezhetően bérkifizetésnek fogja minősíteni az adóhatóság, ami egyrészt lényegesen magasabb adóterheket jelent, másrészt bírsággal is számolni kell.

Az iskolakezdési támogatást elsősorban tankönyvek, taneszközök és ruházat vásárlására lehet felhasználni. A gyakorlatnak megfelelően taneszköz minden, a tanuláshoz szükséges eszköz, így a technikai csomag, tolltartó, ceruzák, ragasztók, festékek, rajzlapok. A taneszköz kategóriájába sorolható az adószakértő szerint a gyermek részére vásárolt íróasztal vagy tanulóasztal, illetve az ahhoz szükséges szék is. A ruházat fogalma pedig tágan érdemezendő, így bármi ide értendő, amit az iskolában a gyermekek viselhetnek, még egy divatos sportcipő is.
/kicsit késve találtam meg a cikket, de a kérdés azért most is levegőben marad: Honnan tudja a munkáltató kisvállalkozás mindezt kigazdálkodni?
És ez nem ugyanolyan kunyerálás, mint az alábbi cikkben tette az iskola-igazgató? Margó/

Előzmény

Miért is nyilatkozott a fenti cikkben Orbán Viktor így? "... bármit súg is a megszorításpárti IMF, nem csökkenhet tovább a nyugdíjak reálértéke, ugyanis ha létbizonytalanság fenyegeti az időseket, az aláássa a demokráciát.

Ezért, mert veszély fenyeget:
Ennyivel csökkentené a magyar nyugdíjat az IMF

258 komment|
Megjelent: 2012.08.24. 10:07|
Frissült: 2012.08.24. 12:14

A Bors szerint a Nemzetközi Valutaalap mintegy 4 ezer forintot vetetne el az idősektől.
Ennyivel csökkentené a magyar nyugdíjat az IMF
(Northfoto)

A nyugdíjcsökkentés lehet az egyik kérés az EU–IMF-hitelért cserébe – erre célozgatott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a minap a nagykövetek előtt arról beszélt, hogy megvédik a nyugdíjakat. A kormányfő szavaiból arra lehet következtetni, hogy a szeptemberben folytatódó EU–IMF-tárgyalások egyik sarkalatos pontja lehet a nyugdíjcsökkentés kérdése, vagyis a szociális juttatások megvágását kérheti a hitelért cserébe a Nemzetközi Valutaalap - írja a lap.

Külföldön volt már példa hasonlóra. A görögöknél a 800 euró feletti nyugdíjakat nyirbálják meg, és az írektől, spanyoloktól is a nyugdíjak csökkentését kérte a Nemzetközi Valutaalap. A Borsnak egy, a téma kényessége miatt neve elhallgatását kérő nyugdíjszakértő azt mondta: az IMF nagyjából 5 százalékos csökkentést kérhet. Ez a 83 ezer forintos átlagnyugdíjak esetében 4000 forintnyi elvonást jelentene, amibe a szakember szerint valószínűleg nem megy bele a kormány.

Simonovits András nyugdíjszakértő elmondta: nem lenne reális egy ilyen kérés, hiszen itt nem olyan laza rendszer van, mint Görögországban. Ha már hozzányúlnak, akkor ő azt tudja elképzelni, hogy nem emelnek az infláció mértékével, de csökkenteni nem fognak. Németh György közgazdász szerint sem lenne helyes, ha ebben engedne a kormány. Ha mégis engedni kell, akkor inkább az egykulcsos adót kell feladni – tette hozzá.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke nem adott konkrét választ a lapnak, hogy mi alapján vetette fel a nyugdíjak kérdését Orbán Viktor. Az IMF budapesti irodájának vezetője, Iryna Ivaschenko szeptemberre ígért válaszokat. Ugyanakkor – mint korábban megírtuk – Orbán Viktor egyértelművé tette a nagyköveteknek, hogy bármit is súg is a megszorításpárti IMF, nem csökkenhet tovább a nyugdíjak reálértéke, ugyanis ha létbizonytalanság fenyegeti az időseket, az aláássa a demokráciát. (Szabad fordításban: nem a kormánypártokra szavaz majd, hanem valamelyik nyugdíjemelést ígérő „demagógra”.)

MSZP: elfogadhatatlan a nyugdíjcsökkentés

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a nyugdíjak csökkentését és azt követeli a miniszterelnöktől, tegye egyértelművé, hogy az időseknek járó juttatások összege nem lesz kevesebb. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető pénteken azt mondta: semmilyen válságkezelési intézkedés nem érintheti a nyugdíjak összegét. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségkárosodottak ellátásáról szóló jogszabály úgy rendelkezik: aki házastársa jogán özvegyi nyugdíjban, valamint rendszeres szociális járadékban részesült, és most rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap, annak özvegyi nyugdíját a felére csökkentik. Az MSZP-elnök ezt embertelennek nevezte, és az intézkedés visszavonására szólította fel a kormányt.

Emlékszünk-emlékszünk..., hiszen meg is érdemlik, hogy munkásságuk ne merüljön feledésbe.
(Én magam is foglalkoztam egy sorozat összeállításával, de ez, sajnos a Netlog közösségi oldalak megszüntetésével – Honismereti Klub – már nem érhető el.
A sorozat első része web-oldalamon már megtekinthető, de a folytatásokra csak valószínűleg a jövő évben tudok sort keríteni.
Addig is: http://soundgraph.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1170185

2013. szeptember 17., kedd 7:12 Dzindzisz Sztefan, Napi.hu

Fontos listán lett első Magyarország - mégsincs ok az örömre
Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb állami fejlesztésekbe áramló uniós pénz aránya. Áldás ez vagy átok? – erről kérdeztünk meg két szakembert.

A tagállamok által biztosított társfinanszírozással együtt az uniós strukturális alapok az állami beruházások igen jelentős hányadát teszik ki Európában - derül ki egy tavalyi, az EU Tanácsa számára készített jelentésből.
Bár az uniós átlag alig több mint 10 százalék, nem egy ország van, ahol akár 50 százalék felett van ez az arány. Egyébként van miből költeni, hiszen a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 350 milliárd euró állt a tagállamok rendelkezésére a beruházások finanszírozására.

Magyarország azzal, hogy állami beruházások 97 százalékában használt uniós pénzt 2009 és 2011 között, magasan veri a mezőnyt - második helyezett Litvániában 80 százalék alatt volt ez az arány.
A képzeletbeli dobogó legalsó fokát Szlovákia foglalja el, míg a sor másik végén Luxemburgot, Írországot és Hollandiát találjuk alig pár százalékos teljesítménnyel.

Jó alkut kötöttünk, de ennek megvan az ára

Minél gazdagabb egy állam, annál kisebb a költségvetési beruházás súlya, ez jól látszik a sorrenden - kommentálta az adatokat a Napi.hu-nak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A szakember szerint nem szabad elfelejteni, hogy magyar költségvetési pénz is van a beruházások mögött, így hozzáadva az EU-kasszába való befizetéseket összességében több pénzt költött az állam, mint 2007 előtt.
Molnár véleménye szerint a számok azt mutatják, hogy Magyarországnak igen jó alkut sikerült kötnie, amikor a 2007-13 költségvetésről döntöttek. Az is jól látszik, hogy kinek mekkora volt az elmaradottsága, kinek mennyire volt szüksége ezekre a forrásokra.

Az adatok több szempontból sem kifejezetten jók - mondta érdeklődésünkre Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa. Véleménye szerint ugyanis azt mutatják a tények, hogy kizárólag az adófizetők pénzéből nem nagyon tud az állam elindítani egy beruházást, ráadásul egy uniós forrásból megvalósult projekt sokkal idő- és pénzigényesebb, elsősorban a jóval nagyobb adminisztrációs kötelezettségek miatt. Ezáltal pedig csökken az állam szabadsága is, hiszen csak olyan célt és olyan rendszerben tud fejleszteni, ami megegyezik az uniós irányelvekkel - fogalmazott Tóth.

Inkább autópályát, mint stadiont

A legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy jól költjük-e el az így kapott összeget - emelte ki Molnár, aki ezzel kapcsolatban "nem túl optimista".
Mint mondta, az autópályák, vasútvonalak, illetve a szennyvízhálózatok fejlesztése pozitívum, mert "legalább közelítjük az uniós normát", ám a futballstadionok és a különböző fürdők fejlesztései már nem tartoznak a kifejezetten hasznos beruházások közé.

Nagyon nem mindegy, hogy az adott beruházások közül mit választ az aktuális kormány, márpedig jelenleg inkább politikai, nem pedig szakmai alapon döntenek - értett egyet Tóth is. A szakember gyakran hiányolja a beruházások mögötti szakmai tanulmányokat, amelyekből kiderülne, hogy egy-egy fejlesztés milyen pozitív hatásokkal fog járni. Olyan projekteket kellene építeni, ami a legjobban szolgálja az állampolgárok érdekeit, ehhez pedig a jelenleginél jóval nagyobb nyilvánosság kell, hogy lehessen látni, miért éppen az adott beruházás mellett tették le a voksukat a döntéshozók - vélte az MTA tudományos munkatársa.

Szökőkút helyett képzésre kellene költeni

Molnár szerint az is problémát okoz, hogy nagyon szétaprózódtak a beruházások, "a régi időket időzően" szinte minden településre jutott valamilyen fejlesztés, pedig a forrásokat sokkal koncentráltabban kellene elkölteni. Ennek megfelelően a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az is elképzelhetőnek tartaná, hogy bizonyos fejlettebb megyék ne, vagy alig kapjanak forrásokat, míg a szegényebb megyéket, mint például Baranya, vagy Csongrád az eddiginél sokkal jobban lehetne preferálni.
Ám olyan beruházásokra kell gondolni, melyek előreviszik a települést, tehát nem templomot, szökőkutat kell fejleszteni, hanem az egészségügyet, az infrastruktúrát, az oktatást - és itt nem csak intézményi beruházásokra kell gondolni a szakember szerint, hanem a humánerőforrás fejlesztésére is.
Ám mivel jelenleg ez még nem így van, ezért Molnár szerint félő, hogy később komoly fenntartási gondokkal kell majd szembenézniük a településeknek.

Az oktatás fontosságát Tóth is kiemelte, mondván számos mintát látni arra világszerte, hogy a tanításba fektetett pénz megtérül. Ezt támasztja alá többek közt Finnország példája, illetve több amerikai kutatás is, amely szerint a gyerekkori oktatásnak, az óvónőképzésnek, illetve a szektorban dolgozók béremelésének van a legnagyobb hozadéka egy ország számára.
A szakember legalább ennyire lényegesnek nevezte az infrastruktúra fejlesztéseket, mint mondta egy közgazdász számára az alacsonyabb rendű utak építése mindig fontos, hiszen itt tud a munkaerő eljutni a munkaerőpiacra.
Jelenleg valakinek hiába van szakmája egy faluban, ha másfél -/ 3/ órába telik eljutni a munkahelyére, akkor a benzin és minden egyéb költséggel számolva már nem fogja megérni neki elfogadni azt - mondta Tóth, aki szerint amíg például Hollandiában senkinek sem okoz gondot, hogy naponta akár 130 kilométeres távokat tegyen meg a munkahelyére, addig itthon Székesfehérvárról csak nehézkesen lehet elfogadni a feleekkora távolságra lévő fővárosi állást.

Kapcsolódó cikkek

Így gyorsulhat a magyar GDP-növekedés Varga szerint